Kultúra

A zalaegerszegi sportcsarnok adott otthont a hétvégén a régiós V. Pannon Design Bútor, Lakberendezési és Lakótér Kiállításnak, mely eddig Sopronban került megrendezésre.

A szervezők – Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANFA), Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) és a Zline Design Kft. – célja az volt, hogy egy olyan új szakvásár és bemutató létesüljön a városban, ami képes felsorakoztatni a dunántúli belsőépítészeti trendeket, a formatervezés, lakberendezés legújabb termékeit. A kiállításon – melyen 50 vállalkozás képviseltette magát – teret kaptak képzőművészeti alkotások, prototípus-termékek és textilek is. Ahogyan az a vásár első napján, a hivatalos megnyitót megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: a mostani esemény akár egy sikertörténet kezdete is lehet.

Nagy András, a ZMVA elnöke és a PANFA tagja úgy látja, hogy Magyarországon még nem megszokott dolog a lakberendezés, fa- és bútoripar valamint a belsőépítészet együttműködése, Nyugat-Európában azonban már régi hagyománya van az efféle szakmai kapcsolatoknak. Mindez azért is fontos, mert a gazdasági válságból egyfajta kivezető utat is jelenthet az, ha sikerül a kis- és közepes vállalkozásoknak teret adni, bemutatkozási lehetőséget biztosítani számukra.

A vásáron – melyet a város önkormányzata is támogatott – kiemelt figyelmet kapott a fa- és bútoripar, annál is inkább, mert a régióban 134 tagja van a klaszternek. Az idei év ezenkívül az innovációról és az energiatakarékos építkezésekről szólt.

Szabó Zoltán, a helyi Zline Kft. ügyvezetője, a szakmai programok koordinátora szerint is meghatározó cél, hogy javítsák a régió vállalkozásainak versenyképességét, amelynek alapja a termékek bemutatása, propagálása és az egymással kiépített szakmai kapcsolatok. A hétvége programjait ezért ennek megfelelően állították össze: sok szakmai fórum mellett a lakosság számára is készültek néhány meglepetéssel. A szombati nap a családokat célozta meg elsősorban. A fővárosi Csodák Palotájának interaktív kiállításából érkezett néhány „elem” Zalaegerszegre, felvonultatva a legfrissebb innovációs találmányokat.

Hogy hogyan fér össze energiatakarékosság és formatervezés? Szabó Zoltán szerint az, hogy egy otthon energiatakarékos, nem befolyásolja a designt. Sőt, a mostani tervezők, építészek, belsőépítészek egy-egy ilyen ház kialakításánál fokozott figyelmet tudnak fordítani olyan dolgokra, melyek eddig elsikkadtak, vagy nem kerültek fókuszba. Ilyen például a korszerű fűtés vagy szigetelés kérdése, melyek szakszerű tervezése és kivitelezése nélkül elképzelhetetlen egy energiatakarékos ház vagy lakás. A témáról a látogatók bővebb felvilágosítást is kaphattak a három nap alatt, s több fűtéstechnikával, szigeteléssel és korszerű konyhával is megismerkedhettek.

Nagy András mindehhez hozzátette, hogy energiahatékonyság terén van még mit tanulnunk, s elsősorban az osztrákoktól. Ott jelenleg körülbelül 5000 passzívház van, nálunk alig néhány darab. Ezenkívül kevés a magyar szakember, aki ilyent fel tud építeni, így a jövőben a klaszter és az alapítvány kiemelt szerepet szán a képzéseknek.
A kiállításon részt vettek helyi alkotók is. Kiss Ágnes Katinka festőművész, valamint Tóth Norbert grafikus képei díszítettek egy enteriőrt, László Edina iparművész egyedi tervezésű párnákat és más lakástextileket mutatott be. Hadnagy György szobrász tervei alapján pedig tanítványai, (Deák-szakközépiskola diákjai) készítettek térelemet.

Lokálpatrióta Akusztikus Fesztivál lesz április 24-én délután öt órától a Három Kívánság étterem épületének emeletén. A rendezvény egyik szervezője, a Bazooka együttes frontembere Dolgos Péter „Dodó” érdeklődésünkre elmondta: egy egész napot szeretnének szentelni a helyi zenekaroknak.

A zenész úgy érzi, hogy Zalaegerszegen az utóbbi időben kevés teret kapnak a helyi együttesek, akik között sok fiatal tehetség is van. A többség pedig évtizedek óta zenél, koncertezik, és lemezeket ad ki, ennek ellenére úgy érzik, méltánytalanul kevés helyet kapnak a város kulturális életében. Ezért szeretnék egy önálló fesztivállal bemutatni a helyi könnyűzene értékeit.

A koncerten hét, a rockzene egy-egy jellegzetes stílusát képviselő csapat (többek között az Acoustic Blues Band, a Bazooka, a DNS, Phantom, a Raindogs és a Turán) lép majd fel. Ezúttal azonban akusztikus hangszereléssel. A cél, hogy helyzetbe hozzák a helyi előadókat, s megmozdítsák a város zenekedvelő közönségét. A szervezők szeretnék, ha a fiatalokon kívül a régi koncertre járó közönség is részt venne az eseményen. Nemcsak a hangulat kedvéért, hanem hogy részvételükkel is jelezzék: kiállnak a helyi zenei és közösségi élet felkarolása mellett.

Ami a helyszínválasztást illeti, a bérlők tették lehetővé, hogy az étterem feletti (a Petőfi utcai bejárat felől megközelíthető), kihasználatlan helyiséget a zenészek birtokba vegyék egy-egy program erejéig. Dolgos Péter elmondta: szeretnék, ha a jövőben rendszeresen tudnának koncerteket, találkozókat tartani ebben az épületben, ami szimbolikus jelentőségű is. Régen ugyanis a város egyik kulturális intézménye volt az épület, ahol mozi és színház is működött. Jó lenne, ha ezentúl egyfajta klub szerepet töltene be a hely, ami már régóta hiányzik a városból.

A Hevesi Sándor Színház elmúlt 25 évének dokumentumai kerültek a Zala Megyei Levéltár gyűjteményébe. Boncz Barnabás nyugalmazott színházi titkár Káli Csabának, a levéltár igazgatóhelyettesének adta át a sajtó nyilvánossága előtt a páratlan színháztörténeti anyagot.

Boncz Barnabás elmondta: 1982. március 15-én szerződött a társulathoz, s nyugdíjazásáig gyűjtötte és rendszerezte a dokumentumokat. Az előző igazgató, Stefán Gábor ígéretet tett neki, hogy irodáját, ahol évtizedekig dolgozott, s ahol tárolta az iratokat, nyugdíjazása után is használhatja. Akkor azonban még nem tudták, hogy ezt a helyiséget a Griff Bábszínház veszi majd birtokba. Az anyag így kikerült a szobából, ekkor támadt a gondolat, hogy a levéltárban lenne igazán jó helye. A volt titkár az elmúlt három és fél hónapban áttekintette, s rendbe szedte a gyűjteményt, mely ezentúl a levéltárban lesz hozzáférhető.

Nem évek, hanem évadok szerint gyűlt az anyag, melyben szinte minden megtalálható: pályázatok, tervek, díszlet- és jelmezfotók, előadásokról készült felvételek, korabeli műsorfüzetek, a műhelyház múltja és munkája, a színészház dokumentumai, valamint a produkciók összes anyaga kronológiai sorrendben. Ezenkívül a zalai színház komplett története az előzményekkel együtt. Köztük igazi ritkaságok, csemegék; kézzel írott feljegyzések, a színház stúdiójában megfordult színészpalánták arcképei.

Káli Csaba úgy látja, hogy az anyag komplett és jól rendszerezett, így a levéltár munkatársainak nem lesz sok gondja vele. A színháztörténeti dokumentumok a jövőben bárki számára hozzáférhetőek lesznek, tehát az anyag mostantól kutatható. Az igazgatóhelyettes szerint a középtávú tervek között szerepel a gyűjtemény – elsősorban az értékes fotográfiák – digitalizálása, annál is inkább, mert a jövőben a levéltári anyagok jó részét elektronikus úton is igyekeznek hozzáférhetővé tenni.

Márai Sándor művei ihlették Miklosovits László grafikusművész alkotásait, melyek a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában láthatók.

A „Hommage á Márai Sándor” című tárlatot a költészet napja alkalmából rendezték meg. A zalaegerszegi születésű művésznek harmadszor van kiállítása a megyeszékhelyen. Ahogy Németh János keramikusművész az alkotót köszöntve, s a kiállítást megnyitva elmondta: Miklosovits visszatalált Zalaegerszegre, reméli, hogy a helyiek is visszatalálnak hozzá, hiszen munkái mindenkit megszólítanak.

A grafikus művészete több rétegből tevődik össze: a pontszerű, vagy néhány vonalra csupaszított, koncentrált kifejezéstől a részletesen megmunkált rajzokig sok minden látható. Izgalmas világára leginkább az irodalmon keresztül talált rá; Márain kívül főleg Arany Jánossal foglalkozott mélyebben, de számos más klasszikus és kortárs író „vizuális interpretátora” lett. Ennek ellenére rajzai mégsem „csak” illusztrációk. Óriási jelentősége van ugyanis a fényeknek, árnyékoknak, s így a jó és a rossz örök küzdelmének. A költők, írók gondolataihoz mindig hozzáteszi a saját üzenetét. Ettől lesznek különlegesek grafikái.

Márai és Miklosovits szellemi találkozásából már egy albumra (mely 2009-ben a tárlattal megegyező címen meg is jelent), s több kiállításra való alkotás született. Ahogy az a kötet bevezetőjében is olvasható, a grafikus évekkel ezelőtt Márai Füves könyvét olvasva érzett rá az író legfontosabb üzenetére: a művészeknek a szellemi függetlenséget minden körülmények között a legfontosabb emberi értékként kell őrizniük magukban, s az autonóm, szuverén egyéniség még a legnehezebb időkben is megőrizheti alkotókészségét.