Kaleidoszkóp

A nyári időszakban a téllel ellentétben, akár félóránként is a „pohárhoz nyúlunk”, de nem mindegy, hogy mivel oltjuk szomjunkat. A hangzatos reklámszövegek a már jól ismert márkanevekkel különféle cukros, mesterséges adalékanyagot tartalmazó üdítőitalok, dobozos gyümölcslevelek fogyasztására sarkallnak. Ezek a termékek, még a (beugrasztó) light feliratúak sem alkalmasak azonban a szomjoltásra, főleg a nyaktiló nélküli vedelésre, ugyanis édesek. A legideálisabb innivaló, kiváltképp nagy melegben, a víz.

Minderről dr. Oroszlán Tamás, a zalaegerszegi megyei kórház belgyógyász-diabetológus főorvosával beszélgettünk. Elsőként arról érdeklődtünk, mit jelent a nyár a cukorbetegek életvitelében?

– A cukorbetegség minden évszakban és időszakban nehézség elé állítja a pácienseket, mivel nem gyógyítható, felfedezése pillanatától egy életre szólóan folyamatos odafigyelést igényel. Kezelésének alapja a diéta, mely nélkül a gyógyszerek és a legjobb inzulin-formák sem lehetnek eredményesek. A legfontosabb, hogy a diabéteszes ember lényegesen kevesebb szénhidrátot ehet meg, mint az egészséges.

Több-kevesebb szénhidrát, mint tudjuk, minden élelmi anyagban van. Fontos az is, hogy a napi szénhidrátbevitelt elosztva négyszer-ötször egyen, hogy a hasnyálmirigy megmaradt inzulintermelése vagy az azt helyettesítő gyógyszeres, valamint inzulinkezelés elbírjon a mennyiséggel. Egy étel minél jobban feldolgozott, annál több szénhidrátot tartalmaz, így például nem mindegy, hogy a krumplit hasábburgonyaként vagy püréként fogyasztjuk el.

De az sem, hogy az adott étel milyen gyorsan és sebességgel emeli meg a vércukorszintet. Ezt hívják glykémiás indexnek, melynek figyelmen kívül hagyása súlyos problémákhoz vezethet. A tavasz és a nyár mindazonáltal azért érdekesebb a cukorbetegek számára, mert ilyenkor érnek a gyümölcsök.

– Milyen gyümölcsöket fogyaszthatnak?
– A szőlő, az őszi és sárgabarack, a körte és a szilva nagy mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak, így irdatlanul felemelik a vércukorszintet. Ezeket csak módjával lehet fogyasztani, csak köztes étkezésként, vagy a főétkezésnél más szénhidrát helyett. Az inzulinos betegek plusz inzulin adásával rásegíthetnek, a gyógyszeresek azonban nem engedhetnek meg maguknak gyakori „bűnözést”. Ugyanakkor epret, görögdinnyét nyugodtabban lehet fogyasztani. De számít a mennyiség, ami igaz a cseresznyére és a meggyre is.

– Mi a helyzet a kólával és az üdítőitalokkal?
– A nyári nagy melegben a legcélszerűbb és legegészségesebb a jó minőségű csapvíz, a mentes vagy szénsavas ásványvíz fogyasztása. Ez a „szabály” mindenkire egyformán vonatkozik, nemcsak a cukorbetegekre. A lehető legrosszabb az alkoholos italok fogyasztása. A sörnek ráadásul nagy a szénhidráttartalma, ami egyáltalán nem kedvez a diétának. A bor nem oltja a szomjat, de hosszúlépésként (kis bor, nagy szóda) igen, mert egyaránt gyenge az alkohol- és szénhidráttartalma. Persze csak mértékkel, az autóvezetőknek pedig egy pohárral sem.

– Diabetikus (mesterséges édesítőszereket tartalmazó) italok tömkelege kapható, amit egészséges emberek is fogyasztanak. Igyuk, ne igyuk?
– Mivel édesek, egyáltalán nem oltják a szomjat. Másik kérdés velük szemben a mesterséges édesítőszerek kapcsán merül fel. A világban évek óta folyamatosan vitatéma az aszpartám, ami egyes vélemények szerint rákot okozhat. Az amerikai élelmiszer-hatóság nem tiltja ezt az adalékanyagot, amit rosszul magyaráznak azzal, hogy üzleti érdekeket sértene.

De tapasztalatuk már, hogy Amerikában sok gyógyszert betiltottak, egyszerűen azért, mert az amerikai nép érdekét minden üzleti előny fölé helyezik. Véleményem szerint, ezekből az italokból nem lehet annyit meginni, hogy a benne lévő aszpartám vagy egyéb adalékanyag toxikus méreteket öltsön az emberi szervezetben. Ehhez hektoliterszám kellene inni belőlük, ami viszont lehetetlen.

– Már minden ételben van valamilyen adalékanyag. Nem adódnak össze ezek a mennyiségek?
– Ezek az anyagok nem halmozódnak fel a szervezetben, mint az ólom. Mivel vízzel elegyednek, kiürülnek úgy, mint a vízben oldódó vitaminok. Mindazonáltal a magyar és uniós élelmiszer-ellenőrző hatóságok is tudják a dolgukat, persze előfordulnak visszaélések, mint azt a híradásokból halljuk. Mi, diabetológus szakorvosok soha nem ajánlottuk, hogy egy cukorbeteg vagy bárki literszámra igyon kóla light-ot. Jómagam is a természetes étkezés híve vagyok, és ezt ajánlom mindenkinek.

Lezárultak az érettségi vizsgák, a diákok egy része azért izgul, hogy felveszik-e felsőfokú intézménybe? Így van ezzel Kázmér Szabina és Egyed Dániel, a Páterdombi Szakképző Iskola két tanulója is. A diákok szakmájukban már letették névjegyüket.

A vendéglős szakma országos versenyén az első tízben végeztek, Szabina 9., Dániel a 6. helyen. A három szakmából álló (szakács-felszolgáló-cukrász) képzést csak érettségi után lehetett elvégezni az intézményben. A magas szintű képzést mutatatja, hogy két egerszegi diák is bekerült az országos döntőbe. Az elődöntő során írásbeli feladatot oldottak meg a diákok. Ezután következett a finálé, ahol már szóbeli és gyakorlati feladatok vártak a legjobbakra.

– A megszerzett 9. helyemnek nagyon örülök, mivel az országos döntőbe bejutni is óriási teljesítmény – összegzett Kázmér Szabina. – Mindenképpen a vendéglátásban képzelem el a jövőmet. Az iskolában a hat év során nagyon sok hasznos ismeretre tettem szert, amelyet remélem a felsőoktatásban is kamatoztatni tudok.

– A középmezőnyben zártam a versenyt – folytatta Egyed Dániel –, amivel elégedett vagyok. Úgy vélem, hogy az elmélettel jól megalapozott tudást a gyakorlati vizsgák során sikerült jól alkalmaznom. A szakma nagyon megtetszett, és magasabb szinten kívánom folytatni tanulmányaimat.

Mindkét diák a Pannon Egyetem turizmus-vendéglátás szakán szeretne továbbtanulni.
– Nálunk jó alapot kaptak a tanulók ahhoz, hogy a felsőoktatásban is megállják a helyüket – vélekedett Kónyáné Tömpe Lívia, az intézmény igazgatója. – A Leonardo-program keretében külföldön, Schwangauban is szakmai tapasztalatokra tettek szert. Europass ajánlólevelet kaptak. A nálunk töltött évek során igazi reklámozói voltak az intézménynek. Nemcsak a tanulásban, hanem egyéb iskolai tevékenységben is jeleskedtek. Például pályaválasztási kiállításon képviselték intézményünket.

A diákokat egy egész tanári csapat készítette fel a versenyre: Farkas Anita, Hajdics Győző, Horváth Mária, Keményné Nagy Erika, Kis-Kádi Tamásné, Kuba Viktória, Lékainé Vinkler Mária, Peresztegi István, Simon Emese, Varga Zoltán.

Sokan szenvednek napjainkban érszűkületben, számukra azonban jó hír: az időben elkezdett kezelésekkel elkerülhető a baj. A javulás új lehetősége a Nashwan-ParasoundPlus eljárással elérhető!

Mikor beszélünk érelmeszesedésről? Az érszűkület tünetei aszerint változnak, hogy hol fészkel a baj. A végtagokban jelentkező kór elsősorban a járóképesség romlásában mutatkozik meg, a beteg egyre rövidebb útszakaszok megtételére képes, míg végül már néhány méter után is jelentkezik az izomfájdalom. Az utóbbi oka az, hogy a beszűkült erek nem képesek elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a végtagokba. A fájdalom később állandósulhat, a láb hűvössé, zsibbadttá, kékes színezetűvé válik, súlyos esetben elindul az üszkösödés folyamata.

Az üszkösödés már a láb amputációját (csonkolását) vonja maga után. Az érsebészet az elmúlt években ugyan viharos gyorsasággal fejlődött, már hazánkban is az úgynevezett stentek (hálók) beültetésével akár a szívsebészet területén is kiváló eredmények születtek, de az előrehaladott és a végtagokban jelentkező érszűkület végső „terápiája” még mindig nem megoldott kérdés véglegesen.

A végtag eltávolítására az utolsó pillanatban szánja rá magát a sebész, akkor, amikor az üszkös, élettelen láb okozta keringési helyzet már a beteg életét veszélyezteti. Ezzel persze még nem oldódott meg a gond: nem elég, hogy a beteg iszonyatos kínokon keresztül jut el az amputációig, de azt követően általában jönnek az újabb szövődmények.

Dr. Khaled Nashwan, jemeni származású sebész-feltaláló készüléke, a Nashwan-ParasoundPlus sok esetben már megmentette a betegeket az oly rettegett amputációtól, főleg amikor a betegek időben kezdik el a kezeléseket. Találmányáért már számos nemzetközi, rangos elismerést kapott, többek között a Marie Curie-díjat.
A doktor által megalkotott készülék infra-, hallható, illetve ultrahangot bocsát ki a beteg területre, és az így mesterségesen előidézett nyomásgradiens hatására a beszűkült érszakasz közvetlen közelében lévő mellékereket keringésképzésre – azaz funkcióátvételére – készteti.

Ahhoz, hogy ezek az új erek átvegyék a beteg szakasztól a működést, csupán 20 kezelésre van szükség. Az eddigi eredmények döntően azt mutatják, hogy azok a betegek, akiket az érszűkület már szinte járásképtelenné tett, a kezelések után egyre nagyobb távolságok megtételére képesek, közben fájdalmaik fokozatosan csökkennek vagy megszűnnek, a végtag pedig többnyire visszanyeri a normális hőmérsékletét.

Mint ismeretes, a keringési rendellenességek, az érszűkület különböző fajtái a népesség 15–25 százalékát közvetlenül érintik, de mindannyiunk számára veszélyt jelenthetnek. A betegség a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, ezenkívül a zsírban gazdag táplálkozás és a mozgásszegény életmód következménye, s ha a genetikai hajlam is adott, szinte törvényszerű, hogy kialakul az ártalom.

Az erek elmeszesedése és beszűkülése a kor előrehaladtával fokozódik. Az eljárás minden megyeszékhelyen megtalálható, így Zalaegerszegen és Hévízen is. A kezelőcentrumok minden önkéntes egészségpénztárral szerződésben állnak.

Bővebb információ: interneten a www.medhungary.com vagy telefonon 06-30/265-93-60, 06-70/210-15-13, 06-20/327-68-35, 06-72/551-714.