Oktatás

Az apró lépésekre bontott műveletek és a napi rendszerességű gyakorlás a titka annak a japán matematikatanítási módnak, melyet az országban egyedül Zalaegerszegen vehetnek igénybe a tanulók. Sélleiné Jónás Erika tanítónő már 18 éve segíti a diákok számolási képességének fejlődését a Kumon-módszerrel.

Nevét a programot kidolgozó matematikatanárról kapta, aki eredetileg csak saját fia fejlesztésére szánta a feladatsorokat. A sikerének azonban gyorsan híre ment, és már az egész világon alkalmazzák a technikát. Ez mind a felzárkózást, mind az adott korosztálynak előírt tananyagon felüli képzést is biztosítja. Így az áltagnál nagyobb matematikai érdeklődésűek ugyanúgy hasznát vehetik, mint akik valahol elakadtak.

Az alapvető számolási képességet biztos szintre emeli, hihetetlen tempóval végzik a gyerekek a feladványokat, rendszerességre, önfegyelemre szoktat és növeli a koncentrációs képességet. És ami szintén nem elhanyagolható: folyamatos sikerélménnyel növeli az önbizalmat és a matematika iránti érdeklődést.

– Semmi sem hullik magától az ölünkbe, a módszerrel való folyamatos tanulás kitartást követel, de a rendszeresség és a rengeteg feladat megoldása eredményt hoz. Ezt gyorsan megtapasztalják a gyerekek, akiknél a gyakorlást arról a szintről indítjuk, ahol még biztos talajon állnak. Így azonnal sikerélményük lesz. A fejlesztés pedig teljesen egyéni tempóban történik – mondja a tanítónő, akinek viszont szinte az ölébe hullott a módszerrel való megismerkedés egy véletlenül kialakult japán baráti szál révén.

– A tananyagot nagyon apró lépésekre bontjuk, és csak akkor megyünk tovább, amikor már biztos tudás alakul ki. Már óvodáskortól lehet kezdeni a programot, mellyel a lazább vonalvezetést gyakoroljuk, közben ismerkedünk a számokkal is. Többnyire nagycsoportban szoktam javasolni. Ez a korosztály már úgysem nagyon szereti a délutáni alvást, és akkorra hasznos időtöltés lehet. Egy kicsit szoktat is az iskolához, hiszen az ovis kor után a 45 perces padban ülés elég drasztikus váltás.

Persze „kumonozni” nem kell ilyen sokat. A gyerekek 10–20 perc alatt szoktak végezni a napi feladatsorral. Ez igaz az idősebb korosztály esetében is. A módszerben nemcsak apró lépések vannak, hanem állandó ismétlés és folyamatos szintmérés. Így tud mindenki a saját ütemében haladni. A rendszeres ellenőrzés révén gyorsan kiderülnek a típushibák, ezekkel kiemelten kell foglalkozni.

– A japán módszer mennyire áll közel a magyar gyerekekhez?
– A japán emberek és a mentalitás más, mint a miénk. Az iskolákban szinte fanatikusság jellemző. A Kumon nem ennyire sarkított, de az igaz, hogy a mindennapi gyakorlás nem éppen magyar sajátosság. És a látványos sikerek ellenére nyáron nagyon kevés tanuló gyakorol.

Sok szülőnek az is furcsa, hogy eleinte akár egészen alacsony szintről indítjuk a gyereket. Ez azért van, hogy megtaláljuk azt a helyet, azt a bizonytalan műveletvégzést, ami miatt a későbbi tananyagok sem sajátíthatók el. Az is jellegzetesség, hogy a módszer önálló tanulásra szoktat. Nincs túlmagyarázás, ami az iskolában általában jellemző, hanem néhány példán keresztül a tanulók maguk jönnek rá a megoldásra.

– Mennyi ideig tartanak ki a diákok?
– Egy-két év a jellemző, de akár az egész középiskolás tananyagot meg lehetne vele tanítani. Aki ezzel a módszerrel gyakorol, az könnyebben megél a matekórákon, mert egyszerűen tud számolni.
A módszer bázishelye jelenleg a zalaegerszegi Eötvös-iskola, ahol részletes tájékoztatást október 9-én délelőtt adnak az intézményben.

A következő egy esztendőben közel ezer gyerek látogat majd el a Göcseji Múzeumba, hogy összesen 21 szakkörön, 12 témanapon és egy nagyszabású vetélkedőn vegyen részt. Az intézmény sikeresen szerepelt ugyanis a TÁMOP nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatására kiírt uniós pályázaton.

A „Varázslatos ezer év” című projektre összesen 34 millió 760 ezer forintot nyert a múzeum. Dr. Vándor László igazgató a sikeres pályázat részleteiről sajtótájékoztatón számolt be. Mint mondta, a program megvalósításához az alsónemesapáti és bagodi iskolával, a landorhegyi Űrhajós Úti és Kodály Utcai Tagóvodával, valamint a Kölcsey Ferenc és Zrínyi Miklós Gimnáziummal kötöttek együttműködési megállapodást. Ez annyit jelent, hogy ezekből az oktatási intézményekből érkeznek majd a múzeumi órákra az óvodások és a diákok, akik nemcsak ingyen vehetnek részt a foglalkozásokon, hanem oktatási segédanyagokat is kapnak.

A szeptember végén induló projekt fontos elemei lesznek a 6 és 12 alkalomból álló tematikus szakkörök, melyek a fazekasság, a régészet, az építészet és művészettörténet, a magyar hagyományok és a középkori élet rejtelemibe kalauzolják el a gyerekeket. Lesznek ezenkívül úgynevezett témanap-sorozatok is, melyek a szakköröknél rövidebb időkeretben, ám annál koncentráltabban irányítják rá a figyelmet egy-egy területre.

„A kályhától a derültséget sugárzó domborművekig” címet viselő témanap például Németh János keramikusművész munkásságán keresztül ismerteti meg az ősi mesterség fogásait. A „Középkori életmód” című drámapedagógiai témanap pedig egy cipészlegény kalandjain keresztül mutatja be a céhek életét, a középkori étkezési szokásokat és a várak világát.

A régészeti szakkörök egyikén a diákoknak lehetőségük lesz továbbá egy ásatásra is ellátogatni. Az óvodáskorú gyermekek régi korok játékaival ismerkednek majd meg; fókuszba kerülnek többek között a saját készítésű játékszerek, a hagyományos körjátékok, fogócskák és a vásári játékok is.

A szakköröket és témanapokat végül „Az én városom, Zalaegerszeg” című vetélkedő zárja majd Béres Katalin és Megyeri Anna muzeológusok vezetésével. A gyerekek meghatározott irodalom alapján feladatsorokat oldanak majd meg, valamint egy PowerPoint-prezentációt is készíteniük kell.

Vándor László úgy látja, hogy a nevelési folyamatban nagyon fontos szerepe van az ilyen jellegű múzeumi óráknak, hiszen a gyerekek kötetlenebb, játékosabb formában ismerkedhetnek meg a történelem egyes részeivel, és nem utolsósorban a közgyűjteménynyel. Remélik, ha fiatal korban sikerül megszerettetni velük az intézmény hangulatát és felkelteni az érdeklődésüket az ott zajló munka iránt, akkor később is visszatérő vendégei lesznek az intézménynek.

Történelmi témájú dokumentumfilmeket forgat az idei tanévben a Zrínyi Miklós Gimnázium néhány diákja két tanár, Gyimesi Márton (történelem) és Karvalits Levente (mozgókép és médiaismeret) segítségével. Az iskola sikeresen pályázott ugyanis a TÁMOP audiovizuális emlékgyűjtés, „oral-history” elnevezésű projektjére.

A dokumentumfilmek Magyarország 1939–89 közötti fontos történelmi eseményit dolgozzák fel; zalai túlélők, szemtanúk vagy éppen egykori aktív szereplők közreműködésével, megszólításával. Gyimesi Márton érdeklődésünkre elmondta: elsősorban a II. világháború, a holokauszt, 1956 és a rendszerváltozás kerül majd fókuszba. A program nem titkolt célja, hogy a diákok jobban megismerjék a 20. század sorsfordító eseményeit.

A szereplőkkel való beszélgetés egyfajta lehetőség, hogy a gyerekek ne csak lexikálisan, tankönyvszerűen találkozzanak az elmúlt fél évszázad drámai pillanataival, hanem át is érezzék ezek súlyát. A zalai interjúalanyok miatt pedig helytörténeti vonatkozása is lesz a több hónapos munkának.

Karvalits Levente, a projekt vezetője hozzáfűzte: mind a történelemtanítás, mind pedig a médiaismeret-oktatás szempontjából fontos ez a program. A résztvevő nyolc-tíz diák a következő kilenc hónapban a kamerahasználatról, vágási technikákról, interjúkésztésről, szerkesztésről is sok hasznos ismeretet szerez. A júniusig tartó program során huszonöt 20–40 perces kisfilm készül, melyekhez találtak már néhány interjúalanyt. (Például az iskola egykori rajztanárát, Szabolcs Péter szobrászművészt, aki 1989. március 15-én a zalaegerszegi ellenzék nevében mondott ünnepi beszédet.)

Várják még azonban olyan személyek jelentkezését, akik életük valamelyik szakaszában részesei voltak az említett időszak fontos történelmi eseményeinek, és szívesen kamera elé állnának.

A projekt nyitányaként a két fiatal tanár is részt vesz egy kétszer harmincórás felkészítő tanfolyamon, ahol megtanulják, hogyan kell az efféle oktatási stúdiumokat hatékonyan levezényelni, valamint hogy a filmrögzítés és történelemtanítás miként tud harmonikusan összekapcsolódni.

A pályázatban az ország számos más középiskolája – köztük néhány zalai – is részt vesz, ezért az elkészült több tucat dokumentumfilm egy összesített internetes tárhelyre kerül. A „gyűjtemény” a jövőben a történelemoktatás segédanyaga lesz.

A Zrínyi-gimnázium két másik pályázaton is sikeresen szerepelt; mindezek részleteiről – lapunk megjelenésével egy időben – szeptember 21-én számolnak be egy projektnyitó ünnepség keretében.