Krónika

Az aradi vértanúkról emlékezett meg a város a Csány-szobornál rendezett tiszteletadáson. Az ünnepi műsorral és koszorúzással egybekötött főhajtás szónoka Kovács István történész, író volt. A zalai kormánybiztos, Csány László tevékenységének méltatása mellett az 1849 és 1956 utáni megtorlás között vont párhuzamot. Kiemelte, ez utóbbi volt a súlyosabb, mert a lelket is tönkretette, nem úgy, mint egy évszázaddal korábban.

– Mi lett volna, ha győz a szabadságharc? – tette fel a kérdést. Felvetve, talán nem lett volna első világháború és holokauszt. – A császárság példát akart statuálni, bebörtönzés, száműzés, bitófa vagy öngyilkosság lett a sorsa népünk legaktívabb, leggerincesebb, legtehetségesebb tagjainak. Az azt követő dermesztő csendben lehetett a „bégető nyáj” társadalmat létrehozni.

Az 1849 utáni évek bécsi megtorló gépezete a vármegyerendszer helyett közigazgatási régiókat hozott létre, ezzel előkészítve a trianoni szétszakadást, hangzott el. 1849 és 1956 után vigasz csak az lehet, hogy „a holt mag gyümölcsöt ad”. Kérdés, hogy adott-e eleget? A vértanú szobrának árnyékában az emlékezés munkára serkent, mert van mit tenni – fogalmazott a szónok.

Egyre előbbre tevődik az aktív nemi élet megkezdése, ugyanakkor a fiatalok egyáltalán nincsenek tisztában a dolog súlyával. Nemcsak ismereteik hiányosak szinte teljes mértékben, hanem az a lehetőség is, hogy honnan is szerezzék be azokat – mondja dr. Vajda György Ph.D, a megyei kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet az Egészségügyi Minisztérium támogatásával a közelmúltban – Amit a fiatalok a szexről tudnak címmel – felmérést készített, melynek egyik elgondolkodtató megállapítása az, hogy a szexuális élet megkezdéséhez szükséges ismeretek szintje nemektől, életkortól függetlenül elégtelennek mondható a 14–16 éves diákok körében.

– Sajnos, még manapság is kevés családban esik szó nyíltan a szexről és a szerelemről. Ennek okát abban látom, hogy a kamaszodó fiatalok elfordulnak a szülőktől, így nehéz olyan bizalmi légkört kialakítani, melyben őszintén lehetne beszélni a szexualitásról.

Kinek a feladata a szexuális felvilágosítás? kérdést az egymásra mutogatás jellemzi, így a fiatalok egy része felnőttkorú barátaitól, ismerőseitől érdeklődik, vagy kortársaitól, akik viszont jó-rossz illetve semmilyen ismerettel nem rendelkeznek. Úgy vélem, az iskolák sem tudják teljes mértékben felvállalni a feladatot, úgyszintén az egészségügyi intézmények, melyeknek kevés a lehetőségük arra, hogy hatékonyabban részt vegyenek a felvilágosításban gyógyító-ellátó tevékenységük mellett.

De sok helyütt az országban, így a zalaegerszegi megyei kórházban is működik tinédzserambulancia, ahol kifejezetten ezzel a korosztállyal foglalkoznak. Itt a fogamzásgátlási és szexuális tanácsadáson kívül komplex nőgyógyászati vizsgálat, valamint a szexuális úton terjedő betegségek megelőzése, felderítése is folyik.

– Hogyan látja – mennyire felvilágosultak az ambulanciát felkereső lányok?
– Kevesek az ismereteik. Nincsenek tisztában a fogamzásgátlás módjaival, a nem kívánt terhesség következményeivel, és a nemi úton terjedő betegségekről sem tudnak sokat. Jellemzően akkor jönnek érdeklődni a fogamzásgátlási lehetőségekről, amikor már túlvannak az első aktuson.

Vannak, akik az esemény utáni tabletta miatt keresik fel a rendelőt. Nagy segítség ez, de szerencsésebb lenne tablettákat szedni, mivel ezek a készítmények sokkal kevesebb hormont tartalmaznak. A lányok többsége félig-meddig passzívan létesíti első szexuális kapcsolatát, a fiúk sokszor nyílt unszolására, vagy csak azért, hogy ne maradjanak le a barátnőiktől.

A felmérés szerint az első szexuális aktusra fiúknál átlagosan 13 és fél, lányoknál pedig 14 éves korban kerül sor. Ráadásul a fiúk kétharmada, a lányok fele soha senkivel nem beszélgetett a témáról. Ezért úgy vélem, a család szerepe elkerülhetetlen a szexuális felvilágosításban, és már az is nagy eredménynek számítana, ha az első aktus ideje kitolódna egy lelkileg érettebb életkorra, illetve ha felkészülés előzné meg.

Ugyanakkor a korrekt felvilágosítás és a korrekt tájékozódás lehetőségeit bővíteni kell, akár iskolai berkeken belül, illetve ifjúsági szervezetek közreműködésével. A kérdésben a legfontosabb elvárás az őszinteség és a bizalom, valamint az együttműködésen alapuló szexuális nevelés. Ezért ideális lenne olyan klubjellegű foglalkozásokat tartani, ahol a fiatalok előadók bevonásával nyíltan, gátlások nélkül tudnának beszélni a témáról.

– Ön is tart iskolákban szexuális felvilágosítást. Mi a tapasztalata?
– Korukból adódóan először illetlenséggel reagálnak. Aztán ahogy érzékelik, hogy valós problémákról beszélek és gyakorlati tanácsokat közlök, megkomolyodnak, elkezdenek kérdezni. Ilyenkor kiderül, sok kérdés bújik meg a felszín alatt, illetve az is, hogy alapvetően hiányosak a szexuális élet megkezdéséhez szükséges ismereteik. A felmérés is ezt állapította meg. A skandináv országokban már óvodáskorban megkezdik a szexuális életre nevelést. Nálunk még mindig tabutéma, melynek ódiumát – főleg, ha bekövetkezik a baj – a fiatal, a szülő és a nőgyógyász egyaránt viseli.

A felmérés során pedagógusokat is megkérdeztek a témában. A tanárok közül minden második úgy vélte, az iskola feladata a szükséges információk átadása.

– Valóban rossz a kép, mindazonáltal nem gondolom azt, hogy a szexuális felvilágosítás elsősorban az iskola feladata és felelőssége lenne. Úgy vélem, erről a témáról először a családban kellene szót ejteni, mert ez is szorosan hozzátartozik a szülői felelősséghez. Szülőnek olyan viselkedési mintákat kell mutatnia, ami példa lehet, illetve olyan légkört, kapcsolatot kell kialakítania, melyben a gyermek bármikor bizalommal fordulhat hozzá a szerelemmel, szexualitással kapcsolatos kérdéseivel.

Természetesen az iskolának is van dolga. Mivel intézményünkben egészségügyi szakmacsoportban is oktatunk, szerencsésebb helyzetben vagyunk, hiszen helyben állnak rendelkezésre bizonyos személyi és tárgyi feltételek. Így rendszeresen tartunk szexuális felvilágosítást kötetlen beszélgetés formájában, mely során arra törekszünk, hogy megfelelő ismeretekhez jussanak diákjaink – mondta el érdeklődésünkre Rozmán Sándor, a Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola, Sportiskola igazgatója.

Barlahidán 1978 óta működik az idősek nappali ellátását biztosító gondozási központ. Az intézmény kiemelt szerepet tölt be a kis falu életében, ezért fejlesztését – lehetőségeihez mérten – mindig is szem előtt tartotta az önkormányzat. A közelmúltban egy régi elképzelés válhatott valóra. A helyhatóság támogatást nyert NYDOP-5.1.1/C-09-2009-0007 Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) elnevezésű kiíráson, mely a gondozási központ kívül-belüli akadálymentesítését tette lehetővé.

– A közszolgáltatások jobb és mindenki számára egyenlő mértékben való elérhetőségét szolgálja az intézkedés, mely lehetőséget teremtett arra, hogy ezáltal eleget tegyünk a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvénynek – mondta Bálványköviné Győri Éva projektmenedzser.

– Gondozási központunk akadálymentesítésére azért pályáztunk 2007-ben, mert az elsőfokú építésügyi hatóság nyilvántartása szerint nem felelt meg a hatályos előírásoknak, mely 2010-ig a középületek akadálymentesítését tűzte ki célul. A gondozási központba ez idáig fogyatékkal élő, illetve mozgásában akadályozott idős ember csak segítséggel tudott bemenni. Az épület belülről sem felelt meg a kívánalmaknak a küszöbök miatt, ráadásul nem volt benne akadálymentesített mellékhelyiség sem.

Juhász András körjegyző hozzátette, a beruházás összesen 7 millió 941 ezer 748 forintba került. Mivel a pályázat 85 százalékos támogatottságot élvezett, az önkormányzat a teljes költség 15 százalékát biztosította önerőként. A nyertes kivitelező júniusban kezdte meg a munkát. Térköves parkolót létesített az épület elé. Innét korláttal ellátott rámpát épített meg egészen a főbejárathoz.

Az épületben valamennyi ajtónyílást kiszélesített, kivette a küszöböket, valamint mozgássérültek számára is alkalmas szociális helyiséget alakított ki. Mivel a pályázati intézkedés komplex akadálymentesítést írt elő, így a helyiségekben a látássérülteket segítve úgynevezett vezetősávokat festettek fel, és Braille-írásos útvonaltáblát helyeztek el, a gyengén hallók számára pedig a beszéd jobb megértését szolgáló indukciós hurkot építettek ki.

A Mozgássérültek Zala Megyei Egyesülete, a Siketek és Gyengénhallók Országos Szövetségének megyei szervezete, valamint az Autista Sérültekért Alapítvány Zalában közreműködő partnerként vett részt a „Barlahidai Gondozási Központ akadálymentesítése“ című projektben, melynek köszönhetően az intézmény nemcsak a mozgássérültek és idősek, hanem a látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára is biztosítja a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférését.