Krónika

Egy kávéfőző miatt is robbant már ki verekedés a válófélben lévő felek között, mindazonáltal az osztozkodás lehet fogas kérdés is. Példa rá, hogy volt, aki neje műfogsorát is fel akarta tüntetni a megosztandó ingóságok között, persze akadt olyan feleség is, aki önként sorolta az ilyenkor készítendő vagyonmérlegbe. A zalaegerszegi városi bíróságon arról érdeklődtünk, hogy a válások számának emelkedésével vajon növekedett-e a vagyonmegosztási perek száma.

– 2006. január elsejétől az ötmillió forintot meghaladó házassági vagyonjogi perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, ezért jómagam is azt gondoltam, hogy növekedett számuk. De nem, 2005-től 2009-ig az ilyen ügyek száma évente 18 és a 24 között mozgott, idén ez idáig mindössze hetet tárgyalt a megyei bíróság.

A városi bíróság illetékességi területén valamivel kevesebb ügy fordult elő ezen időszak alatt, idén eddig hat per indult. Ha összehasonlítjuk a bontóperek évi háromszáz körüli számával, akkor megállapíthatjuk, hogy mindössze öt százalék alatti a vagyonosodási perek száma – mondja érdeklődésünkre Takácsné dr. Szabados Katalin, a városi bíróság elnökhelyettese.

– Ezek szerint Zalaegerszegen a bontóperek 95 százalékában meg tudnak egyezni a felek?
– Igen, mert egyrészt nem szüntetik meg a vagyonközösséget, mivel nem kötelező, vagy megszüntetik peren kívül, illetve a bontóperben. Ösztönzőleg hat, hogy a közös megegyezéssel történő válás egyik feltétele a vagyonjogi megállapodás, amely során az ingatlanon fennálló közös tulajdont ugyan nem kötelező megszüntetni, de minden más egyebet igen, így az ingóság, az értékpapírok, az adósság, vagy a közös cég megosztásában is meg kell egyezniük. Van, hogy egy füst alatt megszüntetik a teljes vagyonközösséget, amely azért szerencsés, mert ezzel elejét vehetik a későbbi ingatlanvagyon-vitáknak.

– Annál is inkább, hiszen gyakori, hogy egyszer csak az egyik fél követeli, hogy adják el a közös lakást, vagy fizessék ki belőle. A bíróság kötelezhet-e a közös ingatlan eladására?
– Nem, de sajnos, sokan azt hiszik, hogy igen. A bíróság csak azt határozza meg, hogy ki fizeti ki és milyen összegben a másikat a közös ingatlanból. Ha semmiképp sem tudnak dűlőre jutni, a bíróság árverést rendelhet el. Praxisom alatt ez már többször előfordult, de csak egyszer sikerült az ügyvéd segítségével rábeszélni a feleket arra, hogy árverésen kívüli eladással jobban járnak.

– A vagyonjogi perben nem mindegy, hogy a házastársak mit szereztek közösen és mit külön-külön.
– Nem számít a szerzés aránya, ugyanis minden vagyon közösnek minősül, ami a házasság ideje alatt keletkezett. Külön vagyont képez viszont a házasság megkötése előtt szerzett, valamint a házasság fennállása alatt öröklés, illetve ajándékozás címén kapott vagyon.

– Sok házas hitelre vesz lakást. Közös-e a hiteltörlesztés vagy adósságszolgálat a válás után?
– Sajnos a lakás- és egyéb hitelek kapcsán mi is találkozunk ezzel a problémával. A bank szempontjából egyedüli felelős az, aki aláírta a hitelszerződést. Ezzel szemben a bíróság a közös felelősség arányát igyekszik megállapítani; nem mentség, hogy „nem tudtam róla”.

Tehát nemcsak a vagyon, hanem az adósság is minősülhet közösnek a házasság ideje alatt, amin osztozni kell. Kirívó példa egy háromgyermekes, albérletben élő család esete. Többféle hitelt vettek fel, amit aztán törleszteni nem tudtak. Így a vagyonközösségi elszámolásban csak az szerepelt, hogy melyik banknak mennyivel tartoznak. Felhívnám a figyelmet, közös adósságnak és felelősségnek számít a közös cég adótartozása is.

– Mibe kerülhet egy vagyonjogi per?
– A vagyonosodási perekben a bíróság a vagyon felének hat százalékát illeték formájában levonja. Ha a felperes ötmillióra tart igényt, akkor 300 ezer forint az államot illeti. A maximum értéke 900 ezer forint lehet. Ugyanakkor további pluszkiadást jelentenek a szakértői költségek, melyek nincsenek maximálva, így akár milliókba is kerülhet egy-egy vagyonjogi per. A bírósági illetékre azonban költségmentességet lehet kérni, ha ezt a felperes anyagi helyzete indokolja.

– Talán ennek is betudható, hogy kevés az ilyen per.
– Bizonyára befolyásolja. Sokan elállnak a pertől, miután szembesülnek a várható költségekkel. Hogy nincs sok vagyonjogi per, az annak is köszönhető, hogy egyre rövidebb időtartamúak a házasságok, így nem is keletkezik olyan vagyon, melynek szétosztásán nem tudnának megegyezni. Már többször előfordult, hogy csak a nászajándékon osztoztak meg.

– A házassági vagyonjogi szerződés azonban mindettől megóvhat.
– Valóban. Ilyen szerződés nemcsak házasság előtt, hanem alatta is köthető, sőt az élettársak között is. Lényege, hogy a felek a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mi kerül a közös illetve a különvagyonba.

Sajnos, azt tapasztaljuk, kevesen élnek vele, ha pedig készíttetnek is ilyent, csak az áll benne, hogy ki mit vitt a házasságba. Pedig előre lehetne rendelkezni a jövőben megszerezni kívánt vagyontárgyakról is, így nagyon sok bosszúságtól kímélnék meg magukat. De érdemes lenne szerződésben rögzíteni a nagyobb összegű szülői támogatásokat is, melynek eredete később már nem bizonyítható.

A zalai megyeszékhelyen a Zárda utcai véradó épületében (megközelíthető a Zárda utca felől) kapott helyet a szájsebészet. A kezelőegység ünnepélyes átadásán dr. Csidei Irén a zalaegerszegi megyei kórház főigazgatója elmondta: újabb nagyértékű eszközzel gyarapodott az intézet, a szájsebészeti osztályon sikerült kicserélni a húsz éve használatban lévő, teljesen elhasználódott kezelőszéket egy új, korszerű, a mai igényeknek mindenben megfelelő kezelőegységre.

A beszerzést lehetővé tette az idén júniusban Zalaegerszegen megtartott „Richter Egészségváros” rendezvény, ennek köszönhetően 4 millió 211 ezer forint adomány jött össze. Ezt az összeget egészítette ki az Ispita Alapítvány, és ennek köszönhetően vált lehetővé a 6 millió forint értékű kezelőszék beszerzése.

A zalaegerszegi szájsebészet évente több mint 4500 beteget lát el a két járóbeteg-szakrendelésen. A járóbeteg-ellátás mellett a fogyatékos betegek, az arc-, állcsont- és szájsebészeti daganatos, balesetes betegek ellátását is végzik a munkatársak. Az osztályon négy ágy áll rendelkezésre, az elmúlt évben 85 nagy műtétet végeztek. A szájsebészeti osztályon tízen dolgoznak, közülük négyen orvosok.

Naponta reggel 8-tól 14 óráig tart a rendelés, kartonozási előjegyzéssel. A betegeket a körzeti fogszakorvos és a háziorvos utalhatja a szájsebészetre, a várakozási idő körülbelül egy hét. De mint elhangzott, rugalmasan végzik a gyógyító munkát, és ha sürgős esetről van szó, amit a beutaló orvos telefonon is megerősít, akkor eltekintenek a várakozási időtől.

Dr. Csidei Irén a jövőről szólva megerősítette: a fejlesztési tervben szerepel a személyi feltételek magas szintű biztosítása és a meglévő infrastruktúra fejlesztése. A továbbiakban a mikrosebészeti műtétek bevezetése a cél.

A gazdasági válság a Parkoló-Gazda Kft.-nél is érezteti hatását. Ez Manesz István ügyvezető szerint abban jelentkezik, hogy kevesebb a parkoló autó, visszafogott a forgalom és inkább az alacsonyabb (sárga) övezetbe vásárolnak bérleteket a zalaegerszegiek. Sokan otthon hagyják az autóikat is, és egyre többen kerékpároznak.

– A társaság bevétele megközelíti a tavalyi átlagot. Azon túl, hogy a bérletvásárlás nem emelkedett, egyre többen vesznek jegyet, illetve használják a mobiltelefonos szolgáltatást. E két díjfizetési forma néhány százalékkal emelkedett. Egyébként a stagnálást mutatja, hogy a pótdíjakból is kevesebb a bevételünk, mint évekkel ezelőtt – mondja Manesz István és hozzáteszi: – Jobban figyelnek az emberek, kevesebb a bliccelő, mert nem éri meg a büntetés.

– Hol parkolnak a legtöbben?
– A Kovács Károly téri parkolóban, ott mindig zsúfoltság van. Ugyanakkor a kórházzal szembeni Dózsa ligeti parkoló és a környező utcák csak rendelési időben telnek meg autókkal, kora délután már szinte üresek. A ligeti parkoló a társaság saját beruházásában készült, melyre hitelt vettünk fel, és ennek következménye a cég 10,5 milliós árfolyamvesztesége. Egyébként az idei évben nem alakítottunk ki új fizetős parkolókat.

– Július elsejétől megváltozott a pótdíjazás. Mit tartalmaz az új jogszabály?
– A pótdíj összege megváltozott. A pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belül az adott díjövezetre vonatkozó egyórai díj tízszeresét (és két órai várakozást) kell fizetni. Ez a sárga övezet esetében összesen 1200 forint.

Tizenöt napon túl már negyvenszeres a pótdíj, vagyis az említett esetben már 4000 forintos pótdíjról beszélünk.
Változás továbbá, hogy ha valaki elfelejti kitenni látható helyre a bérletét, vagy a mozgáskorlátozásáról szóló igazolást, havonta csak egy alkalommal mutathatja be, többször nem fogadhatjuk el. Ezért kérjük, figyeljenek oda, ne felejtsék otthon a parkolási igazolásaikat.

– A legutóbbi közgyűlési döntés értelmében mégsem épül mélygarázs a Piac téren. Tudják már milyen parkolókat kell kialakítaniuk?
– A Budai Nagy Antal utca és a Várkör közötti területen –, ahol most az ideiglenes piac működik – épül majd a felszíni parkoló, vagy parkolóház. Még nincs végleges döntés, csak az biztos, hogy minimum 74 gépkocsi parkolójának meg kell épülnie. Ezt is a Parkoló-Gazda Kft. Üzemelteti majd, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a város összes többi parkolójára.

Manesz István beszámolt a télre való felkészülésről is, a közös megállapodásról a Városgazdálkodási Kft.-vel és a Zala-Depó Kft.-vel a takarításra és a hóeltávolításra. A városi utak megtisztítása után következhet a parkolók tisztítása.