Kultúra

Kivételesen ne Gombóc Artúr kedvenc csokoládéinak felsorolásával indítsuk a történetet. Menjünk kicsit távolabb térben és időben; egészen az aztékokig, akik már jóval Amerika felfedezése előtt xocolatlt ittak. A fűszeres ital alapanyagául kakaó, víz, ánizs, fahéj és chili, no meg egy kis kukoricaliszt szolgált.

A forró csokoládé az 1600-as évektől terjedt el Európában. Az első táblás tejcsokit a Nestlé fivérek készítették el 1876-ban. Hogy Zalába mikor került először csokoládé, nem tudni pontosan. A Göcseji Múzeum adattárának régi árjegyzékeiből az derül ki, hogy Lentiben a 19. század végén már szerepelnek Stühmer Frigyes csokoládégyáros termékei a húsvéti árjegyzékben. 1902-ben pedig a zalaegerszegi Kummer Gyula kávéházában a sütemények mellett „finom bonbonok nagy választékát” is kínálta.

A csokik az azóta eltelt több mint száz év alatt sokat változtak; összetétel és gyártás szempontjából is. Az üzletek termékek tömkelegét kínálják a vásárlóknak. Ezen a ponton sorolhatnánk fel a Gombóc Artúr által elnyelt összes fajtát és évjáratot. Az azonban nem mindegy, hogy édességet szeretnénk enni vagy csokoládét. A jó csoki összes kakaó szárazanyag-tartalmának ugyanis el kellene érnie a minimum 35 százalékot.

A közelgő ünnepek miatt három különböző Mikulás-figurát emeltünk le a polcról, hogy megnézzük összetételüket. Egy ismeretlen márkájú termék egyáltalán nem tartalmaz kakaóvajat, csak zsírszegény kakaóport, tejport, cukrot és adalékokat; egy ismert hazai márkanév alatt futó csokimikulásban az előbbieken kívül van kakaóvaj és kakaómassza is, ám az említett szárazanyag-tartalom csak 25 százalék. Ugyanezen termék étcsokis változata már eléri a kívánt 35 százalékot, ám ez a Mikulás több mint 500 forintba kerül.

Mit vásároljunk, és milyen szempontok szerint? – tettük fel a kérdést dr. Vértényi Jenő ügyvédnek, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Zala megyei elnökének.
– Névtelen terméket semmi esetre sem, mindig megbízható helyről és gyártótól vásároljunk. Az utcai árusuk, kimért édességek kerülendők, hiszen ott régi (lejárt szavatosságú) és új termékek keveredhetnek. A csokoládéra az élelmiszertörvény szabályai vonatkoznak. Érdemes megnézni az összetételt és a szavatossági időt is, valamint a címke valódiságát, mielőtt egy-egy árut a kosarunkba tennénk.

Csokoládénál – több más cikkhez hasonlóan – a szavatossági idő és a fogyaszthatóság nem feltétlenül fedi egymást, hiszen előfordulhat, hogy a szavatossági idő (mialatt a gyártó vagy forgalmazó felelősséget vállal a termék minőségéért) lejárta után is ehető a termék, vagyis nem ártalmas az egészségre. Érzékszervi pontszáma viszont veszíthet értékéből. Vagyis íze, színe, állaga lehet, hogy nem olyan, mint friss korában.

Az egyesület elnöke szerint érdemes megkülönböztetni a töltött és a tömör csokoládékat, hiszen a töltelék hamarabb megromolhat, vagy élvezhetetlenné válhat, mint maga a csokoládé. Fontos az is, hogy a karácsonyfára akasztott szaloncukrot, vagy csokidíszeket még az ünnepek alatt, vagy azt követően mihamarabb elfogyasszuk, hiszen az égősor, vagy gyertya hője ronthat a csokoládé – főleg a tej- és töltött csokoládé – minőségén.

Ami az összetételt illeti: magas kakaótartalmú csokik előnyben! Bár ezek drágábbak, de megbízhatóbbak és ízletesebbek.
Mi a jó csokoládé ismérve? – kérdeztük a Páterdombi Szakképző Iskola Báthory Székhelyiskolájának cukrászműhelyében Keményné Nagy Erika cukrászelmélet szakoktatót és Siposné Lakatos Éve mestercukrászt.

– Minél magasabb a kakaóvaj-tartalom, annál finomabb a csokoládé, és annál könnyebben dolgozik vele a cukrász – válaszolja a szakoktató. – A jó csoki roppanós. Tej- vagy fehércsoki esetében viszont teljesen más technológiát kell követni, mint étcsokoládé esetében. Más hőmérsékletre kell melegíteni, s máshogy kell formázni őket az eltérő cukortartalom és a tejszármazék miatt.

Ez utóbbiról megtudjuk: manapság már inkább tejport használnak tej helyett. A mestercukrász elmondta: a cukrászok készen kapják a csokoládét. Régen húsz kilogrammos tömbben jött az áru, most kisebb darabokban. Az iskolában a diákok bevonást, bonbonkészítést, üreges, tömör, féldomború formák és díszek előállítását valamint relief- és pasztilla- készítést is tanulnak.

A tortákon látható díszek, feliratok modellező csokoládéból készülnek (ét- és glükózszirup egyenletes melegítésével és víz hozzáadásával állítják elő, fóliában 8 órát pihentetik, majd átgyúrják, így lesz formálható). Ottjártunkkor Kámán Mária cukrász éppen ilyen díszekkel foglalatoskodott.

Manapság ismét a bonbonok örvendenek nagy népszerűségnek. Alapanyagul kiváló minőségű belga és holland csokoládék szolgálhatnak. Ezek azonban drágák, így a termék ára is magasabb lesz. Csak kevés vásárló engedheti meg magának az efféle élvezetet.

Közben a szó a krémekre terelődik. Érdeklődésünkre kiderül: sok cukrászdában azért egyforma az íze a süteményeknek, mert sok az úgynevezett „kényelmi termék” (porok, paszták) a szakmában. Ezek ugyan megkönnyítik a munkát, ám uniformizálják a termékeket. Célszerű a cukrászdában vásárlás előtt érdeklődni a minőségről és az alapanyagokról.

Különösen ha nemcsak édességet, hanem igazi csokoládét szeretnénk fogyasztani. Bár ez utóbbi kesernyésebb, fűszeresebb ízű, s drágább is, sokszor mégis kifizetődőbb, mint az olcsó áru. Pláne, mert jó csokiból kevesebb is elég, mivel abban bőven van kakaó.

December elsején, szerdán este hét órakor a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben ad koncertet Jeszenszky István hangszerzetes.

Kezdeti sikereit népzenei fesztiválokon érte el, fiatal gyerekként citerajátékával aranyérmet nyert. Később klasszikus és jazzgitáron folytatta tanulmányait, végül közelebbi kapcsolatba került az improvizációs zenével. A citera, amely ázsiai eredetű, természetesen kikövezte az utat a keleti zene felé. Döntő hatással volt rá a világhírű művész, Ustad Ali Akbar Khan Svájcban, a Zeneakadémián.

1990 után Új-Delhiben a helyi Zeneakadémia ösztöndíjasaként nem csak a komplex zeneművészetet tanulmányozta, de megismerkedett a keleti életformával és életfilozófiával is.
Indiából hazaérve különböző zenekarokban játszott, több külföldi országban is felléptek. A koncertjeiről készült videófelvételeket többször is bemutatta a Magyar Televízió.

A Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a Keresztury Irodalmi Kör vendége volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház egy éve kinevezett igazgatója, dr. Besenczi Árpád. Kiss Gábor, a könyvtár igazgatója röviden szólt „az ezerrel száguldó” Besi pályafutásáról.

Mint mondta, ő az a színművész, aki szerepel a budapesti József Attila Színházban, szinkronizál és vezeti az egerszegi teátrumot. Hogyan alakult az életed? Mesélj! – hangzott a kérés. És Besenczi Árpád mesélt. (Édesapja, aki éppen Hévízen pihen, ott volt a rendezvényen: „Gyere át, hallgass meg”– hívta.)

„Minden Pécshez köt, bár az ősök Vas és Zala megyeiek voltak. A lelkem nyugat-dunántúli, fogalmazhatnék úgy is, hogy én Pannon-ember vagyok, aki tartalmas, izgalmas gyerekkorról tud beszámolni. Otthonról hoztam a föld, a szőlő és a bor szeretetét. Először testnevelő tanárnak készültem, mert nagyon jó tornatanárom volt, szinte minden lány szerelmes volt belé. Parodizáltam a tanárokat, a társaimat, és részt vettem a diákszínjátszásban. Talán így kezdődött, mert jó dolog szerepelni, az embereknek örömet szerezni”.

Többször is jelentkezett a színművészeti főiskolára, de a harmadik rostán kiesett. Zalaegerszegen katonáskodott egy évig az érettségi után, majd a szülői kéréssel összhangban jelentkezett a pécsi jogtudományi egyetemre, amit el is végzett. De mint mondta, sem a munkajog, sem a polgári jog és a többi nem igazán érdekelte. „Jogi diplomával színészként szeretnék dolgozni” – mondta otthon.

Tagja lett a pécsi színháznak, és egészen 28 éves koráig szülővárosában élt. „Igazából egy burokban, volt hol aludnom, főztek rám otthon, elláttak”. Aztán a jó világnak vége lett. Budapestre került a József Attila Színházba. „Jó szerepeket kaptam, jó rendezőkkel dolgoztam, és a munkámat többször elismerték” – tette hozzá.

De vágyott másra is, többre. Mindig izgatta, hogyan működik egy színház, mint rendszer, mint struktúra. Ezért is pályázott a zalaegerszegi színház igazgatói posztjára. „Széles a kínálat, hogy mindenki megtalálja a maga számára kedves darabot. Az a célunk, hogy átélhető, szerethető színházat csináljunk, mert a színház a nézőkért van” – fogalmazott.

A jó hangulatú beszélgetést még színesebbé tette Pákovics István, Csorba Győző, Keresztury Dezső és Illyés Gyula egy-egy verse Besenczi Árpád tolmácsolásában.

Intimtorna-tanfolyam indul a Vénusz Fitness- és Egészségcentrumban. November 27-én és december 4-én, három-három órás kurzus alatt életkortól függetlenül minden résztvevő elsajátíthatja a gátizomtorna gyakorlatait, és a hozzá kapcsolódó anatómiai-élettani ismereteket.

Veszprémi Borbála Zsófia diplomás gyógytornász, a tanfolyam vezetője hét esztendővel ezelőtt a medencefenéki izomtréning vizeletinkontinencia-terápiában betöltött szerepéről és hatékonyságáról írt szakdolgozatot. Mint mondja: minden nő számára fontos lenne, hogy még fiatal korban, az első problémák megjelenése előtt sajátítsák el a gátizomtorna – vagy mai divatos kifejezéssel intimtorna – alapjait. A kétszer háromórás kurzus olyan elméleti és gyakorlati oktatást jelent, mely után a mindennapi élet ritmusába is beilleszthetők, és otthon egyedül is elvégezhetők néhány perc alatt a mozdulatsorok.

A gyógytornász azoknak is ajánlja a tornát, akik még fiatalok, és eszükbe sem jut, hogy vannak gátizmaik, amiket néha meg kellene mozgatni. Náluk főleg a megelőzésen van a hangsúly. Ezenkívül leendő kismamákat is vár a tanfolyamra, hiszen a torna elősegíti a könnyedebb, komplikációmenetes szülést, vagy azt követően a gátizmok rehabilitációját. Az idősebb korosztály pedig a klimax kellemetlen tüneteit enyhítheti a gyakorlatok által.

„Az intimtorna hatékony medencealapi gyengeség ellen is. Például ha valaki köhögés, tüsszentés, sportolás vagy más hétköznapi helyzet során gyakran tapasztal vizeletcsepegést, mindenképpen fontos, hogy elsajátítsa a speciális gátvédő technikát. Ugyanilyen hatékony hólyag- és méhsüllyedés megelőzésére, vagy a már kialakult betegségek tüneteinek enyhítésére, illetve műtét utáni lábadozásra.” A tornával kezelni lehet továbbá az aranyeret és a szexuális élet egyes problémáit is – folytatta a szakember.

A tréning első részében elméleti ismereteket és rávezető gyakorlatokat tanulnak meg a résztvevők, a másik alkalom pedig a gátvédő mozdulatsorok elsajátításáról és begyakorlásáról szól. Veszprémi Borbála szerint ez a kétszer három óra már elegendő ahhoz, hogy utána a hölgyek naponta néhány percet hatékonyan tudjanak tenni egészségükért és jó közérzetükért.

(Információ és jelentkezés: Veszprémi Borbála Zsófiánál; Vénusz Fitness- és Egészségcentrum, Kosztolányi tér 6. – volt SZMK. Telefon: (06)30/234-7501).