Krónika

Dr. Veres András szombathelyi megyés püspök dr. Konkoly István nyugalmazott püspök jelenlétében koncelebrációs szentmisén áldotta meg a zalaegerszegi Mária Magdolna plébániatemplom felújított belső terét, valamint Németh János keramikusművész által a templomnak adományozott keresztutat. Az egyházkerület papságával több, korábban itt szolgált lelkipásztor is együtt ünnepelt.

Bár a 18. században, barokk stílusban épült műemléképület teljes renoválása még nem ért véget, a munkálatok zömét befejezték: több mint ezer négyzetméternyi Cimbal-freskót állítottak helyre a szakemberek, megszépítve, kivilágosítva a teret.

Stróber László esperesplébános – aki szervezte a templom felújítását – elmondta, hogy 1998-ban kezdődött a munka, előbb az épület külsejét igyekeztek helyreállítani, szépíteni, majd az ezredfordulót követően elkezdődött a freskók restaurálása is.

A restaurálást Lehrbaum Gábor indította el, ő készítette a terveket is, majd betegsége miatt 2003-tól Gyöpös Miklós, Gyöpös Viktória és Szűcs Gergely végezte a munkálatokat. Utoljára a kórus melletti boltozattal készültek el a szakemberek.

A sérült kövezetet is kicserélték nemrég; mint Stróber Lászlótól megtudtuk, ugyanabból a németországi bányából hozták a lapokat, ahonnan 250 éve az eredetiek is származtak. Felújították a padokat is, hátra van még a szószék feletti boltozatrész, a mellékoltár-lábazat és a főoltár renoválása.

Dr. Veres András megyés püspök a szentmise végén jelentette be, hogy 2010. november 21-i hatállyal Stróber László zalaegerszegi esperesplébánost a Vasvár– Szombathelyi Székeskáptalan kanonokjává nevezte ki.

Az időjárásnak köszönhetően valódi havas tájon át érkezhettek az óvódások a Griff Bábszínház új bemutatójára, a „Hóhullásban” című, jórészt versekre, megzenésített versekre alapozó előadásra. December minden ünnepét, szokását, népi babonáját felidézi a zenés darab.

A dicsérő szó elsősorban Takács Lillának szól, aki megálmodta a díszletet, a jelmezeket és a bábokat. Mindezeknek köszönhetően pillanatok alatt ünnepi hangulatba kerül a zsúfolt nézőtéren ülő gyerekcsapat, de még az őket kísérő felnőttek is.

Rendhagyó módón a színház nagyszínpadán folyik az előadás. A gyönyörű díszlet adta háttér, a vidáman ízléses jelmezek, a váratlanul felbukkanó zokni és óriásbábok, valamint a próza és dal váltakozása, időnként a gyerekek bevonása az eseményekbe végig fenntartja az érdeklődést. De igényes a zenei aláfestés, egy dal erejéig még Horváth Károly, a bábszínház igazgatója is megszólaltat egy fura hangszert.

A Lendvai Zoltán rendezte darab rengeteg bájjal, fordulatokkal, humorral mutatja be december hónap minden jeles napját, szokását, ünnepét. Az egész egyszerre meseszerű és valós. Az ősi babonák mellett ott a hatvanas évek rock and rollja ugyanúgy, mint a megunhatatlan Hull a pelyhes, vagy a hungarikum betlehemezés. A színpadi hóesést szokatlan módon, de látványosan oldják meg.

Meghökkenni máskor is van mód, ugyanis a misztikumnak nemcsak a szépsége, hanem a félelmetes oldala is teret kap a bemutatón. A hatáshoz a fénytechnika is hozzáteszi a magáét.
A zenés darab újévi rigmusokkal zárul. „Pulyka melle, malac körme, liba lába, csőre, Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre?” Talán még sok ilyen igényes, igéző előadást.

A Családi Intézet és az Énekmondó Együttes közös szervezésében harmadik alkalommal került sor az Advent varázsa rendezvényre a város dísztermében. A hónap utolsó vasárnapján ünnepi hangulat várta a családokat, felnőtteket és gyerekeket egyaránt.

Kézművestermékek, adventi díszek készítése és vásárlása, az adventhez, karácsonyhoz kapcsolódó finomságok kóstolása és vásárlása fogadta a több mint száz érdeklődőt. Műsort adtak a Szent László utcai óvodások, a Baki Pántlika, és a Helikon Táncegyüttes utánpótláscsapata.

A Családi Intézet pályázatot hirdetett iskolások számára Mikulás- és karácsonyfadíszek készítésére. Míg az előbbit újrahasznosítható, az utóbbit természetes anyagból készítették a diákok. E pályázat díjátadására is az ünnepi rendezvény keretében került sor.