Vállalkozás

Néhány héttel ezelőtt a Príma Primissíma díjkiosztó gálaesten az év zalai nyílászáró kereskedőjévé választották a zalaegerszegi Windoor Design Kft.-t. A cég igazgatója, Péntek Károly – aki a 30 év alatti korosztályt képviselve a legifjabb díjazott vállalkozó lett az idén – azt mondja, 2003 óta folyamatosan nagy hangsúlyt fordítanak a megújulásra.

Az elismerést leginkább annak köszönhetik, hogy Magyarországon ők népszerűsítették a környezetbarát műanyag nyílászárók forgalmazását. Az úgynevezett Greenline technológiával készülő ablakok a korábbi egészségtelen ólmos stabilizátorok helyett természetes anyagokat, kalciumot és cinket tartalmaznak. „Ezek a műanyag ablakok nemcsak védik az emberek és a környezet egészségét, hanem hosszabb életűek, jobban szigetelnek s tovább megőrzik fehérségüket is, mint a régebbi típusok.

2011-ig az összes vállalkozásnak erre a környezetbarát technológiára kell átállnia” – folytatta az igazgató. Hozzátette: az ablakokat nem ők gyártják, hiszen azok német tervezés alapján Lengyelországban készülnek. A zalai cég a terjesztést, forgalmazást végzi; mára huszonöt – jórészt dunántúli – partnercéggel büszkélkedhetnek, s a következő évben Szlovéniában és Ausztriában is üzletük nyílik.

„A műanyag ablakokon kívül a másik profilunk a prémiumkategóriás tölgyfa nyílászárók forgalmazása, azt is mondhatnám, hogy mi kezdtünk el elfogadható áron tölgyfa ablakokat és ajtókat árusítani.” Péntek Károly az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy a tölgyfa ablakok tartósabbak, mint a fenyőből készült darabok. Több generációt képesek kiszolgálni, ami például egy családi ház esetében mindenképpen fontos.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy mit is válasszunk otthonunkba: környezetkímélő műanyagot vagy tölgyfát? Az igazgató szerint ez a ház jellegétől függ. A régi tégla- vagy panelházak lakásainak ablakcseréinél a fehér műanyag a praktikusabb megoldás. Kevesebb gondozást igényel, mint a fakeret. Ajánlott azonban többször, rövidebb ideig szellőztetni, hogy elkerüljük a párásodást.

Újonnan épülő családi házaknál azonban a tölgyfából készült nyílászárókat javasolja a szakember. Nemcsak mert természetesebb és melegebb hatást keltenek, hanem mert sajátos hangulatot biztosít. Azért, hogy a fa valóban szép és tartós legyen, elengedhetetlen a minőségi ipari festés, ahol a szerkezet minden egyes részét megvédjük az időjárás viszontagságaitól az UV-sugárzástól, a csapadéktól, párától.

A fiatal igazgató üzletfilozófiája nem más, mint a megbízhatóság és a megújulás. Mint mondja, nagyon sok a nyílászárókkal foglalkozó cég, így ha nem fejlesztenek, akkor félő, hogy egyszercsak eltűnnének a piacról. „A kínálatban szeretünk különbözni másoktól, s mindig azon fáradozunk, hogy valami újdonsággal álljunk elő. Az elmúlt években ez bevált, bízunk a további sikerben is”.

Az épület egy része jövőre lesz 120 éves, a Göcsej vendéglő a vasút és a Baross liget létesítése után 1891-ben épült. A rendkívül népszerű vendéglátóhelynek, a hajdani szép időknek a szükség vetett véget. Az épületet átvette a kórház, belosztály, szülészet, gégészet működött a falai között. Az újabb vendéglátós éra 1978-ban indulhatott újra, amikor ismét megnyitotta kapuit a Göcsej vendéglő. Árnyas, ligetes környezete igazán vonzóvá teszi.

– 2002-ben került a tulajdonomba, és megkezdődött az épület felújítása, átalakítása: bővített étterem és 11 szobás panzió került kialakításra. 2003-ban nyitottunk ki Göcsej Palatinus néven – emlékezik a kezdetekre Pálfi László tulajdonos, aki mint meséli, 1972-ben szakácstanulóként ismerkedett a szakmával, és 1992-ig az Arany Bárányban dolgozott, 8 évig üzletvezető-helyettesként. A Bárány egy nagyon komoly komplexum volt, ott mindent megtanulhatott az, aki komolyan vette a szakmát.
– Nekem a szakmám és az életem is a vendéglátás – teszi hozzá.

– Mit nyújt vendégeinek a Göcsej Palatinus Étterem és Panzió?
– Bár az étterem nem a belvárosban van, ettől függetlenül mi is kínálunk napi menüt, és várjuk ebédelni a vendégeket. Az á la carte étlapon a klasszikus és tájjellegű ételek mellett fittneszkínálatról is gondoskodunk. Étlapunkról hatvanféle étel közül lehet választani, és amit a vendég kér, azt elkészítjük.

Három helyiségünk van, összesen 160 főt tudunk leültetni: rendelkezünk egy 80, 50 és 30 fős teremmel, ezért például egy időben két helyiségben is lehet rendezvényt tartani. Helyiségeinkben családi és üzleti rendezvényeket tartanak. Így esküvői vagy éppen keresztelői ebédet vagy vacsorát, születésnapokat, aztán céges rendezvényeket, társasági közgyűléseket, év végi találkozókat rendeznek nálunk.

Helyet adunk állandó klubrendezvényeknek is. Például 15 éve, minden hétfőn összejön nálunk egy férficsapat, az úgynevezett „Ökörkörösök”. De egyéb kulturális rendezvények színhelye is a Göcsej Palatinus Étterem. Minden évben, így az idén is, várjuk vendégeinket egy jó, hangulatos, tűzijátékos szilveszteri mulatságra.

– Ez utóbbi összefügg az ön kultúra iránti vonzalmával?
– Minden bizonnyal. 1976–86 között a Zalai Táncegyüttes tagja voltam, fontos számomra a mozgáskultúra, a színpad, a környezet és a hangulat. Igyekeztem ezt a vendéglátóhelyet is úgy kialakítani, hogy aki ide betér, az érezze a mediterrán hangulatot, és ha körülnéz, helyi művészek alkotásait lássa. Tudatosan törekedtem a színvilág kialakítására – mondja Pálfi László.

– A Palatinus Szalon helyi művészek bemutatására vállalkozott.
– A művészekkel, képzőművészekkel való kötetlen beszélgetésre találtuk ki. Helyiségeinkben tudunk kiállítást szervezni, vagy akár filmet vetíteni. Mindez az éttermi szolgáltatás mellett. Szerintem a gasztronómia és a kultúra nagyon jól megfér egymás mellett.

Pálfi László több alkalommal is képviselte Zalaegerszeg városát különböző testvérvárosi rendezvényeken. Bemutatta a magyar gasztronómiát többek között Krosnóban, Kuselben, Varkausban és Marosvásárhelyen.

Harmincnégy éve van a szakmában Varga Csaba, s 1976 óta az Arany Bárányban dolgozik. Kicsit úgy érzi: az ő munkájának az elismerése is az a díj, melyet a West Hotel Arany Bárány igazgatójaként vehetett át a közelmúltban. A hotel a 2010-es esztendő „év zalai szállodája” lett.

Mint mondja, sikerüket főleg a megbízhatóságnak, a tradíciónak és a megújulásnak köszönhetik. Bár Zalaegerszeg munkahelyek szempontjából az utóbbi időszakban nincs szerencsés helyzetben, üzleti szállóként folyamatosan biztosítani tudták a működést. Sőt, apránként a pincétől a padlásig megújul az egész ház, mégpedig úgy, hogy hitelek nélkül, saját erőből gazdálkodnak.

Hogy a 21. század elvárásainak miként tudnak megfelelni? Nos, mivel az Arany Bárány elsősorban üzleti szálloda – vagyis főleg külföldi üzletemberek töltenek el itt rövidebb-hosszabb időt – leginkább az alvásra, pihenésre és a kommunikációra helyezik a hangsúlyt a szobák kialakításánál. Egyedi bútorokat, különleges, téli-nyári oldalú matracokat vásároltak a kényelmes és egészséges alvás érdekében, s minden szobában biztosították az internet-hozzáférést.

„Vendégeink 50–60 százaléka visszatérő vendég, így a kommunikáció alatt azt is értem, hogy nagyon fontosnak tartjuk a személyes kontaktust, baráti hangot az ideérkezőkkel. A személyzet 80 százaléka több mint tíz éve itt dolgozik, így ismerik a lakók szokásait, nevükön szólítják őket”. Az igazgató szerint az is nagyon lényeges, hogy a vendégek lássák, hogy gondot fordítanak a házra, a berendezésekre és az ételek, italok minőségére.

Ez utóbbiakkal kapcsolatban Varga Csaba elárulta: a külföldi lakók az első napokban általában kontinentális ételeket (steak, bécsi szelet, sült burgonya) választanak, aztán egyszer csak elkezdenek érdeklődni a magyar és a zalai specialitások iránt. Nagyon szeretik a dödöllét és – sokak számára talán meglepő – de a főzelékeket is.

Arra a kérdésre, hogy az Arany Bárány Szálloda a jövőben be kíván-e kapcsolódni a wellness-programokat kínáló vagy a borturizmust népszerűsítő hotelek körébe, az igazgató azt válaszolta, hogy az előbbi elsősorban a gazdaságtól függ, az utóbbira pedig már most is van példa. Az épület alatt közel 1000 négyzetméteres pincerendszer húzódik, s már készen állnak a tervek ahhoz, hogy egy wellness-részleggel bővüljön a szálló.

Persze nem nagymérvű beruházásban gondolkodnak, hanem kisebb, családiasabb projektben, amit viszont érdemes lesz beilleszteni a környék turisztikai kínálatába. Ami a borászatot illeti: a hotel jelenleg hat pincészettel áll kapcsolatban, ebből kettő zalai. Ez azért is fontos, mert a vendégek rendszeresen érdeklődnek a zalai borok és más helyi specialitások iránt.

„A jövőben gondolni szeretnénk a zalaegerszegiekre is, mivel úgy érezzük, hogy a Bárányt egyfajta misztikum övezi a városban. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy nagyon drága az éttermünk, a sörözőnk vagy a télikert programjai, pedig teljesen megfizethető árakkal dolgozunk. Szeretnénk egy nyílt napon eloszlatni a kétségeket, s bemutatni a házat teljes pompájában az itt élőknek”.

Az ékszer a kultúra része, a világ minden részén az értéket és a szépséget jelenti. A Böjte Ékszer története 1989 novemberében kezdődött Zalaegerszegen. A vállalkozást Böjte Katalin ötvösmester és férje, Böjte Sándor alapították, megnyitva első műhelyüket/boltjukat. Az évek során folyamatosan a magas minőségre és a vásárlókkal való kitűnő kapcsolat építésére törekedtek, Böjte Katalin ötvösmester 35 éves szaktudásának legjavát nyújtva a mindennapi munka során.

A növekvő vevőkör, a folyamatosan bővülő és megújuló különleges árukészlet, a Böjte Ékszer műhelyében készülő alkotások sikere – mint például a Zala Szépe koronák a Tahiti Gyöngy Trófea nemzetközi verseny díjai, különböző hazai és külföldi kiállításokon való részvétel – a vállalkozás fejlődéséhez vezetett.

A Böjte Ékszer nagyszámú és folyamatosan bővülő elégedett vásárlóival, hazai és nemzetközi szakmai sikereivel, médiamegjelenéseivel és a családi tradíciók tiszteletével immár a magyar ékszerész szakma egyik legszínvonalasabb vállalkozása. Böjte Katalin ötvösmester tavaly magas szakmai elismerést, idén pedig az „Év zalai ékszerész vállalkozója” díjat kapta. A közelgő ünnepekről és az aktuális trendekről Böjte Sándor Zsoltot, a kft. kereskedelmi vezetőjét kérdeztük.

„Az óra, ékszer divat gyorsan változik, évente jelennek meg újdonságok. Ami a trendet illeti: manapság a nagy a mutatós, a látványos, a végletekig leegyszerűsített formák, a nagyméretű színes kövek, a hippikorszakot idéző ékszerek a trendek.”

De vajon bőrünkön vagy ruhánkon mutatnak-e jobban az egyes darabok? Böjte Sándor személy szerint a bőrön viselt ékszert tartja esztétikusabbnak. Ez alól egyedüli kivétel, a hölgyek esetében a garbó, amihez nagyon jól illik egy-egy hosszú lánc, valamilyen látványos medállal a végén. A kereskedelmi vezető eloszlatta azt a tévhitet is, miszerint ékszert csak nőknek szokás ajándékozni. „A reklámkampányoknak köszönhetően ma már egyre több férfi visel ékszert, s nemcsak karórát. Sokan keresnek láncot, valamilyen férfiasabb stílusú medállal, de divat a vastagabb karkötő is.”

Kérdésünkre, hogy van-e különbség a hétköznapi és az ünnepeken viselt ékszerek között, Böjte Sándor azt felelte, hogy egyre inkább elmosódnak a határok. A divat ugyanis olyan gyorsan változik, hogy mind időben, mind anyagilag nehéz követni a tempót. A legtöbben inkább a sportosan elegáns ékszereket keresik, amiket hétköznapi és alkalmi ruhákhoz is fel tudnak venni.

„Mindenkinek személyisége határozza meg az ékszerviseletet. Azt szoktuk javasolni, hogy ne feltétlenül azt az ékszert vegyék meg, amelyik drága, hanem amelyikben jól érzik magukat. Ami megy az egyéniségükhöz, ruhájukhoz, stílusukhoz. Mi nem csak egyszerű ékszerészek, hanem a hozzánk betérő egyének ékszerészei vagyunk. A személyiséghez igyekszünk formát választani. Úgy tűnik, ez eredményes, hiszen nagyon sok a visszatérő vendég, akiket nagy örömmel fogadunk.

Műanyagot vagy tölgyfát? Vendéglátás és kultúra	Megbízhatóság és tradíció Személyiségünkhöz válasszunk ékszert