Címlap

Az Új Széchenyi-terv Magyarország talpra állásának, megújulásának és felemelkedésének fejlesztéspolitikai programja. Elindításának legfontosabb elemei a kitörési pontok alapján meghirdetendő pályázatok, a közös célokat megvalósító nemzeti programok. A megújuló fejlesztéspolitikáról, az Új Széchenyi-terv nyújtotta lehetőségekről programismertető fórumon beszélt dr. Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára Zalaegerszegen.

A zsúfolásig megtelt városi díszteremben Gyutai Csaba polgármester köszöntötte, a megjelent, többségében gazdasági szakembereket. Mint fogalmazott, a fórumon részt vevők száma is azt bizonyítja, hogy rendkívül nagy az érdeklődés és várakozás az Új Széchenyi-terv iránt. Szólt az első Széchenyi-terv azdaságfejlesztésben betöltött szerepéről, zalaegerszegi hatásáról, melynek következtében az önkormányzat közreműködésével mintegy 6,3 milliárd forint fejlesztési forrás jött a zalai megyeszékhelyre.

Ezenkívül számos zalaegerszegi vállalkozásnak is jutott jelentős támogatás. A polgármester úgy véli, az elmúlt években elaprózódott, túlzottan bürokratikus fejlesztéspolitikát folytatott a szocialista kormány, amely nem képviselt átfogó stratégiát. Zalaegerszeg önkormányzata bízik abban, hogy az Új Széchenyi-terv hasonlóan sikeres lesz, mint az első, ennek érdekében a város is gazdaságfejlesztési programot indított. A Deák Ferenc városépítő projekt kapcsolódik a Széchenyi-tervhez, céljai azonosak azzal.

Gyutai Csaba külön kiemelte a zalaegerszegi kis- és középvállalkozások bekapcsolását a programba.
Dr. Molnár Ágnes szerint az Új Széchenyi-terv reményt és lendületet ad a gazdaság számára. A program bejelentését fokozott várakozás előzte meg, mivel a 2001-ben elindított Széchenyi-terv abban az időben reményt adott az országnak. 2002 óta pedig a vállalkozások csak azt kérdezik, „hogyan tovább?”. Az Új Széchenyi-terv induló csomagjában 93 pályázat szerepel 1100 milliárd forint értékben. Középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és a versenyképesség javítása áll.

Az államtitkár elmondta: többről van szó, minthogy meghirdetnek közel száz pályázatot. Az emberek helyzetbehozása a cél, és az, hogy megerősítsék a vállalkozói szektort, megőrizzék a munkahelyeket, és újakat teremtsenek. Nagyon szoros együttműködésre van szükség a gazdaságpolitika, a gazdaság szereplői és a városok, települések között. Az igazi sikert csak ez adhatja meg. Ennek érdekében a nehézkesen működő intézményrendszert a pályázók érdekében felváltja egy szolgáltató jellegű szervezeti háló.

Megszűnik az eddigi kétfordulós pályáztatás, rövidülni fog a bírálati határidő. Lehetőség nyílik a pályázatok CD-n történő benyújtására, így a pályázat egyszerűbben kezelhető. A korábbi 24 jogszabály helyett a megújuló fejlesztéspolitika támogatását szabályozó új kormányrendelet jelent garanciát és egyszerűbb szabályokat. Ezzel a rendszerben megszüntették a párhuzamosságot.

Dr. Molnár Ágnes a részletekről szólva kifejtette: a foglalkoztatás témakörében négy pályázati kiírás történt mintegy 67,3 milliárd forint összértékben. A gyógyítás és egészségipar kitörési pont keretében 23 konstrukció indul összesen 31,1 milliárd forint értékben. A közlekedésfejlesztés területén 25 pályázati kiírás történt, az összérték 641,7 milliárd forint. A vállalkozásfejlesztés 18 pályázati kiírása 171 milliárd forintot tartalmaz. Kutatásra, innovációra 7 pályázati kiírást hirdetnek meg, összesen 72,7 milliárd forint értékben.

Az elmúlt héten tartotta az idei év első közgyűlését Zalaegerszeg képviselő-testülete. Az ülés megkezdése előtt Rigó Csaba kormánymegbízott kért szót, aki nyolc évig dolgozott önkormányzati képviselőként, új pozícióját pedig január elsejétől tölti be. Megköszönte képviselőtársainak és a város vezetésének a közös munkát, és mint mondta, emberileg és szakmailag is sokat tanult tőlük.

A képviselő-testület több mint negyven napirendet tárgyalt, köztük Zalaegerszeg 2011. évi költségvetését, melyet a közgyűlési többség szavazataival fogadtak el. Az ellenzéki pártok nem támogatták a tervezetet. Gyutai Csaba polgármester a költségvetési vita megkezdése előtt ismertette a legfőbb számokat: a büdzsé főösszege mintegy 18 milliárd 386 millió forint, amely tartalmaz 640 millió forint működési hitelt is.

A város 934 millió forint fejlesztésihitel-felvétellel számol. A polgármester a közgyűlésen és az azt követő sajtótájékoztatón is hangsúlyozta: kiegyensúlyozott, takarékos költségvetése van a városnak, és mint az elmúlt években, idén sem szeretnék a tervezett működési hitelt felvenni.

A közel kétórás vitában (az ellenzéki véleményeket lapunk 2. oldalán olvashatják) számos módosító javaslat hangzott el, így elfogadták, hogy a Zala Volán önkormányzati támogatása 40 millióról 45 millióra emelkedik. A Hevesi Sándor Színház anyagi nehézségeinek enyhítésére a testület Gyutai Csaba javaslatára az intézmény működésére átcsoportosított nyolcmillió forintot.

Sajtótájékoztatón számolt be a polgármester a zárt ülésen hozott döntésekről: a fogyatékkal élők otthonának működtetésére nem érkezett érvényes ajánlat, így a pályázatot újra kiírják. A HPV-vakcinák szállítására a közbeszerzési eljárás viszont sikeres volt. Balaicz Zoltán az oktatási ágazatot érintő kérdésekről szólt, míg dr. Kovács Gábor jegyző rendeletváltozásokról számolt be.

Az egészség a legdrágább dolog a világon, melynek megőrzésére érdemes és szükséges költenünk, mivel visszaszerzése sokkal többe kerül, és az sem biztos, hogy sikerül – hangsúlyozta dr. Vajda György Ph.D. A zalaegerszegi megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezető főorvosával annak kapcsán beszélgettünk, hogy Zalaegerszeg önkormányzata – a méhnyakrák kialakulását megelőzendő – HPV-vírus elleni oltáskampányt indított. A négyéves időtartamú prevenciós programban idén 220–230, tizenharmadik életévét betöltött kislány kaphat – igénylést követően – térítésmentes védőoltást.

– Mi a HPV?
– A humán papillómavírus (HPV) egy víruscsalád összefoglaló elnevezése, melynek „tagjai” az ebola- vagy az AIDS-vírussal ellentétben nem új keletűek, hanem régebbről ismertek már. Korábban a nőknél és férfiaknál egyaránt, a bőr felszínén keletkező szemölcsök kialakulásáért tették felelőssé. Ma már tudjuk, hogy a rendkívül népes víruscsalád egy bizonyos köre az esetek igen nagy százalékában méhnyakrákot okozhat.

– Hogyan derült ki mindez?
– Felmerült, hogy hátterében fertőzés állhat, ekkor kezdtek el nemzetközi szinten a HPV-vírus szerepét kutatva vizsgálatokat folytatni. Természetesen nem nőket betegítettek meg a vírussal, hanem több tízezer méhnyakrákos beteg szerológiai mintáját vizsgálták meg. Beigazolódott a vírusfertőzés gyanúja, hiszen az esetek 95–97 százalékában kimutatták a humán papillómavírus bizonyos típusainak jelenlétét. Miután ez kiderült, indult meg az oltóanyag-kutatás a megelőzés érdekében a tényeken alapuló orvoslás elve alapján.

– Vírus ellen korábban is létezett már oltás, így a HPV elleni oltóanyag kidolgozása nem volt újdonság a tudósok számára.
– Valóban nem. Egyebek mellett vírusfertőzés okozta a gyermekbénulást, mely ellen a Sabin-cseppet alkalmazzuk. De emlékezzünk csak vissza a hírhedt feketehimlőre, amit védőoltással sikerült annyira legyűrni a fejlett országokban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) törölte az oltási listából.

– A HPV elleni vakcina teljes oltási sora három adagból áll. Mit jelent ez?
– Háromszor kell megismételni az oltást, hogy a teljes immunitás kialakuljon; vagyis az első az érzékenyítő, a második már teljes védettséget jelenthet, de csak akkor, ha az érintett harmadikként, az úgynevezett emlékeztető oltást is megkapja. Természetesen az egyes oltások között meghatározott időnek kell eltelnie.
Nem sokk

– Milyen vírust tartalmaz a vakcina?
– A vakcina nem tartalmaz sem élő, legyengített, sem elölt vírusokat, csupán a kórokozó fehérjekomponensét, ezáltal az oltóanyag teljesen veszélytelen a vírusfertőzés szempontjából. Ugyanakkor minden egészségügyi beavatkozásnak lehetnek kockázatai, így a védőoltásoknak is, melyek általános oltási szövődményekkel járhatnak.

– Melyek ezek?
– Túlérzékenységi reakciók léphetnek fel, mint a fájdalomérzet, vagy a bőrpír az oltás helyén. De szólnunk kell arról is, hogy néhány évvel ezelőtt Kanadából halálos oltási szövődményekről érkezett hír. Az esetek feldolgozása során bebizonyították, hogy az oltás és az elhalálozások között nem volt ok-okozati összefüggés. Hazánkban említésre méltó oltási szövődmény nem fordult elő.

– Mégis időről időre megkérdőjelezik a HPV elleni védőoltás fontosságát illetve hatékonyságát.
– Véleményem szerint a bizalmatlanság oka abban keresendő, hogy ez az oltás még csak öt éve létezik. Egy-egy oltás hatékonyságának érdemi megállapításához ugyanakkor évtizedeknek kell eltelni. Így voltunk a korábbiakkal szemben is, de ma már senki sem kérdőjelezi meg – a Diperte, kanyaró stb. – hatékonyságát. A méhnyakrák elleni vakcina esetében is körülbelül 20 év múlva várhatók olyan statisztikai eredmények, melyek a betegség visszaszorulását igazolják majd.

– Miért olyan veszélyes a méhnyakrák?
– A nőgyógyászati daganatos megbetegedések között a méhnyakrák a leggyakoribb, ami évente néhány száz nő megbetegedését és sajnos több ezer halálát okozza hazánkban. Ez a szomorú statisztika egyrészt a szűrés fontosságára hívja fel a figyelmet, másrészt a megelőzésre. Vagyis tegyük védetté azt a korosztályt, melyben a prevenció a legeredményesebb lehet. Élni kell a lehetőséggel, ami egy plusz fegyvert jelent a megelőzésben. Az oltóanyag leghatásosabb a szexuális élet megkezdése előtt, mert így alakulhat ki a legteljesebb védelem illetve védettség, ezért ajánljuk a korai pubertás korban, ugyanakkor annak is célszerű beoltatni magát, aki már nemi életet él.

– A védőoltás életre szóló védettséget ad?
– A védőoltás által megszerzett immunitás várhatóan egy életre szól. Természetesen erről folynak még viták, mivel alig öt éve létezik az oltóanyag, ugyanakkor a hazánkban is elvégzett szerológiai vizsgálatok az elvárt védettségi szintet mutatják az ötéves mintákban.

– Mi a véleménye az önkormányzat védőoltásprogramjáról?
– Ahogy más településen, így Zalaegerszegen is felismerte a városvezetés a HPV elleni oltás fontosságát. Hazánkban számos, korábban súlyos járványokat okozó gyermekbetegség ellen oltják sikeresen a gyermekeket immár több évtizede.

Az ő védelmük érdekében, úgy gondolom, élni kell ezzel az új lehetőséggel, ami elkerülhetővé teszi a későbbi életkorban esetlegesen jelentkező súlyos megbetegedést. A méhnyakrák elleni oltás kilencvenezer forintba kerül, amit most a város önkormányzata felvállal, és térítésmentesen biztosít. Példaértékű döntés a fiatal korosztály egészségének védelme érdekében – hangsúlyozta dr. Vajda György.

A zalai megyeszékhelyen működő négy szórakozóhely képviselőivel tárgyaltak a biztonságos működésről a polgármesteri hivatalban. Balaicz Zoltán alpolgármester a részletekről tájékoztatta lapunkat.

Mint fogalmazott, az egyeztetés konstruktív, segítőkész légkörben zajlott, mivel minden érintett félnek érdeke, hogy Zalaegerszegen ezután is biztonságosan tudjanak szórakozni a fiatalok. A hatóságoknak következetesen be kell tartatni a vonatkozó jogszabályokat, melyeket a diszkóknak el kell fogadniuk. Ugyanakkor jogos a kérés részükről, hogy az egyes szervek nyújtsanak szakmai segítséget a szórakozóhelyeknek az esetleges hibák feltárásában, a jogszabályi előírásoknak megfelelő tűzvédelmi és menekülési szabályok betartásában.

Megegyezés született arról, hogy a polgármesteri hivatal ifjúságvédelmi szakreferense által egyeztetett időpontban a hatóságok: a rendőrség, tűzoltóság, a mentőállomás, a katasztrófavédelem, az ÁNTSZ és a fogyasztóvédelem szakemberei közösen keresik fel a szórakozóhelyeket, és egyeztetnek a tulajdonosokkal.
Balaicz Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta a szülők felelősségét is. Fiatalkorú gyermekeiket ne hagyják felügyelet nélkül egész éjszakára.