Aktuális

Ha a zalaegerszegi önkormányzat költségvetését elemezzük, fontos, hogy figyelembe vegyük: a helyhatósági választások után, októbertől kezdtük el a tervező munkát, amelynél természetesen figyelembe kellett vennünk egy polgármesteri programot, aminek meg kellett jelennie a városi büdzsében. Ennek lényege a gazdaságfejlesztés, és ezen keresztül a helyi vállalkozások segítése, az árbevétel-növekedés, ami visszahat a költségvetésre abból a szempontból, hogy több adóbevétel kerül a városhoz. Doszpoth Attila alpolgármester jellemezte így az új városvezetés elképzeléseit, amiből végül megszületett a 2011. évi költségvetés.

– Vannak az önkormányzatnak kötelező és önként vállalt feladatai. Hogyan lehet „jó viszonyba” állítani őket?
– Hogy a kötelező feladatainkat még jobban el tudjuk látni, és ne kelljen lemondani az önként vállaltról sem – melynek feltétele, hogy megteremtődjenek az anyagi feltételei –, egy pezsgőbb gazdasági életet kell teremteni Zalaegerszegen. Ehhez persze sok mindenre szükség van.

Színvonalas kulturális életre, magas szintű oktatásra, az egész környezetünk még szebbé tételére, jó életérzésre. És ami nagyon fontos, hogy fiataljaink visszajöjjenek a főiskolát, egyetemet befejezve. Találjanak munkát, mert természetes, hogy jól szeretnének élni. Mindez akkor érhető el, ha mindent a gazdaságfejlesztésnek rendelünk alá.

– A Deák Gazdaságfejlesztő Program is ezért született. Az idetervezett 200 millió forint mire lehet elég?
– Ezzel a programmal az új Széchenyi-tervhez kapcsolódunk. Már látható, hogy az országos projekt milyen irányokat tűzött ki, és ehhez milyen pályázati forrás áll rendelkezésre. Beigazolódott az a törekvésünk, hogy a helyi vállalkozások pályázathoz jutását kell segíteni, a város az önrész előteremtésében nyújt segítséget a kis- és középvállalkozásoknak.

Ez a 200 millió forint egy alap az elinduláshoz, de szeretnénk még külső forrást is szerezni hozzá. A befektetést támogató programunkhoz tízmillió forint áll rendelkezésre, az idetelepülők igényeinek kielégítésére, és van még nyolcmillió tervezve, ami szintén a gazdaságélénkítést szolgálja.

– Mennyit terveztek a költségvetésben városüzemelésre?
– Megfontolt tervezés után, közel azonos pénzt biztosítunk, mint az elmúlt években: ez pedig 1,1 milliárd forint. Ez az összeg többek között tartalmazza a város közvilágítását, a csapadékvíz-elvezető rendszer működését, a parkok, közterületek, helyi utak fenntartását, a temetők, zöldfelületek és a gébárti fürdőrendszer üzemeltetését.

– ...és a városépítészeti feladatokra?
– Ide tartoznak a fejlesztések, felújítások és a Deák-program forrása is. Nagyon sok tételből áll, így csak a legnagyobbakat említem: a folytatódó belvárosi rehabilitációs programra több mint 440 millió forintot terveztünk, a Zala jobb parti városrész csapadékvíz-elvezető hálózat rekonstrukciójára közel 148 milliót, a zalaegerszegi iskolák informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére mintegy 200 milliót tartalmaz a költségvetés.

De megemlítem még a Gyimesi Lajos nappali intézmény infrastrukturális fejlesztését (48 millió), a Zárda utcai rendelő áthelyezését, körzeti orvosi rendelő építését (50 millió), a Kis Utcai Tagóvoda fejlesztését (60 millió), a Csillagközi Székhelyóvoda rekonstrukcióját (60 millió), a Béke Ligeti Iskola komplex akadálymentesítését (40 millió). Terveink szerint megvalósul az idén a Göcseji út–Mártírok úti csomópont korszerűsítése, a beruházás közel 172 millió forintba kerül.

Átépítésre kerül a Hock János és Bíbor utca közlekedési csomópontja mintegy 129 millió forint értékben. És nem hagyhatom ki a belvárosi kerékpárút folytatásának megépítését. Erre a munkára húszmillió forintot szán az önkormányzat. Természetesen számos apróbb felújítás is szerepel a költségvetésben, a lakossági igények kielégítésére 130 millió forint áll rendelkezésre.

Igyekeztünk a bevételeket és a kiadásokat jól megtervezni, és számba venni külső forrásokat is. Takarékos gazdálkodással, racionális fejlesztéspolitikával szeretnénk dolgozni a 2011-es évben – fogalmazott Doszpoth Attila.

A Landorhegyi Általános Iskola, Sportiskola az intézményben megvalósuló, saját fejlesztésű alternatív programokról tartott bemutatót műhelyfoglalkozás keretében. Az iskola pozitív előminősítéssel rendelkezik reformpedagógiai referenciaintézmény-jelöltség terén, melyet a kötélugrás-tanításra és kutya közreműködésével megvalósuló fejlesztő órákra, mint jó gyakorlatokra alapoztak. Ezekből tartottak látványos bemutatót a régióból érdeklődő kollégáknak.

Mindkét jó gyakorlatot – elméletben is – bemutatták a pedagógusok tanítványaik közreműködésével. A kötélugrást Hajas Judit tanítónő mutatta be, aki hat éve dolgozik folyamatosan nagy létszámú csoporttal. Jónás Csabáné tanítónő és dr. Gombos László állatorvos pedig az immár második évfolyamon tartó „kutyás órák” kínálta számos játékos és életre nevelő fejlesztő lehetőségről beszélt.

– A magas szinten űzött kötélugrás sok kitartást kíván. Fejleszti a koordinációt, az állóképességet, a gyorsaságot, a ritmusérzéket. A feladatsorok és a csoportos gyakorlatok kombinációi jó hatással vannak a memóriára. Az újítások pedig kreatívvá tesznek.

A mozgás hozzájárul az egészségmegőrzéshez, a közös fellépések adta élmények, a sikeres versenyek pedig javítják a közösségi szellemet, a társas kapcsolatokat – hangzott el többek között néhány pozitív érv a kötélugrás mellett, mely a klasszikus gyerekjátékból nőtte ki magát ma már mind az öt kontinensen versenysporttá. De minden adatnál hatásosabb volt a diákok bemutatója, melyet esetenként szájtátva figyeltek a hospitáló kollégák.
A kutyás fejlesztőórák pozitív hatásait szintén hosszasan sorolták a program résztvevői.

A tanítónő a pedagógiai célok között kiemelte a foglalkozás nevelő hatását, mely az utóbbi időben háttérbe szorult az oktatás mellett. A tanítótól nagyobb felkészültséget kíván az ilyen óra (testnevelés, matematika, magyar, környezet), hiszen a rutintanítás helyett a feladatokat a kutya bevonhatóságához kell adaptálni. A kellemes fáradtság bőven megtérül a gyerekek magas motivációs szintje és fegyelmezhetősége terén.

Alapvetővé válik számukra a szabályok betartása, ami a mai kisiskolás generációnál elég problémás, csakúgy, mint a türelmes, elfogadó, empatikus hozzáállás. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében látványos fejlődést tapasztaltak az elmúlt másfél év alatt, és 10 tanulónak javult a magatartása is. Dr. Gombos László megjegyezte, míg a terápiás kutyafoglalkozásoknak már van szakirodalma, a Gyömbérrel végzett munka világszinten is ritka, úttörő munkát végeznek tehát.