Címlap

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Zalaegerszegi intézete új önálló gazdálkodási karként folytatja tevékenységét. Az ünnepélyes karrá avatáson beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Zala megye országgyűlési képviselője, aki hangsúlyozta: az ország versenyképessége szempontjából kiemelkedő jelentőségű a felsőoktatás fejlesztése. Mint mondta, olyan nemzedéket kell felnevelni, akik húsz év múlva is megállják a helyüket szakmájukban. A világ, amelyben élünk, változik, naponta jelennek meg új találmányok, melyek átalakítják az üzletet, a piacgazdálkodást, az oktatást, a mindennapi életünket.

Kövér László szerint szükség van a stabil pontokra, a szakmában jártas, nyelveket beszélő diplomás fiatalokra. Olyan értelmiségiekre, akik állják a versenyt. Az önálló karrá válás egy lehetőség és szép siker az lesz, ha az itt végzett hallgatók megállják helyüket a munkaerőpiacon. Zala megye és a régió versenyképessége függ a felsőoktatás minőségétől is, hiszen az egyik nagy kitörési lehetőség hazánk számára a tudás.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, zalaegerszegi politikusként 2001-től három éven keresztül volt a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány elnöke. Ünnepi köszöntőjében a városhoz és a megyéhez fűződő kötődéséről szólt, megemlítve, a számviteli főiskolán szerezte meg harmadik diplomáját.

A politikus felidézte Zalaegerszeg felsőoktatási koncepcióját, melynek fő célkitűzése az önálló kar létrehozása volt. Az intézet az elmúlt évtizedekben kiemelt szerepet játszott a megye életében, mint szellemi bázist nyújtó felsőoktatási képzőhely. A regionális fejlődés és a felsőoktatási intézmények között szoros összefüggés van, hiszen a gazdasági eredmények mögött ott van a kutatás-fejlesztés, az innováció, a tudás.

Ünnepi köszöntőjében Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke hangsúlyozta: az új kar alapítása egyfelől szakmai és társadalmi elismertséget jelent, másfelől pedig megfelelési kötelezettséget. Az új kar tovább viszi azt az erőt, ami fél évszázados története során iskolánk sikerét jelentette, és amely iránt egyre nőtt a hallgatók érdeklődése. Mint fogalmazott, reméli, a kar képzései komoly vonzerőt jelentenek majd a régió fiataljai számára. Kiemelte, az 1971-ben indult képzés önállósodását sokan támogatták, e komoly összefogás eredménye a BGF negyedik önálló karának létrehozása.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere várostörténeti jelentőségűnek nevezte a karrá avatás napját. Szólt arról, hogy a vidéki felsőoktatásra szükség van, mert a helyi értelmiség megtartó erejét jelentik.

Zalaegerszegen és Zalában erős a pénzügyi szektor, ami a pénzügyi és számviteli főiskolának köszönhető. A zalai megyeszékhelyen 29 cég, 4 biztosító, több befektetési társaság és sok-sok pénzügyi vállalkozás működik, ahol megtalálhatóak azok a szakemberek, akik a főiskolán szereztek diplomát. A polgármester szólt arról is, hogy az elmúlt években nemcsak pénzzel, hanem lakással, pályázati önrésszel is támogatták a főiskolát, és a város önkormányzata a következő három évben még 77,3 millió forinttal járul hozzá az új kar fejlődéséhez.

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte: a felsőoktatási képzés a megye és a régió szempontjából stratégiai fontosságú. Az önálló gazdálkodási kar új kitörési pontot jelenthet a cégekkel való kapcsolatteremtésben, illetve a fiatalok helyben tartásában. A megyei közgyűlés érdekelt a felsőoktatás erősítésében, és évek óta anyagilag is támogatja a főiskolát.

Köszöntötte a karrá válást dr. Heidrich Balázs, a BGF Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja, dr. Solt Katalin, a BGF Gazdálkodási Karának megbízott dékánja és Kosár Lajos, a Gazdálkodási Kar hallgatói önkormányzatának elnöke.

Az ünnepségen Sándorné dr. Kriszt Éva és Gyutai Csaba aláírták a főiskola és a város közötti külön megállapodást, majd az ünnepélyes zászlóátadást követően jelképesen felavatták a Gazdálkodási Kar névtábláját. Kitüntetések átadására is sor került: azok a politikusok, akik a legtöbbet tették a karrá válásért, elismerő oklevelet vehettek át Sándorné dr. Kriszt Évától.

Az ünnepséget követő állófogadáson Balaicz Zoltán Zalaegerszeg alpolgármestere, aki 2001–2010 között a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatója volt, pohárköszöntőjében felidézte az intézet önálló karrá válásának folyamatát, és köszönetet mondott mindenkinek, akinek szerepe volt a sikerben.

A gazdasági kilábalás lehetőségeiről, a hazai kis- és középvállalkozások segítéséről, a munkahelyteremtésről, az Új Széchenyi-terv pályázati kilátásairól beszélt többek között a Deák Ferenc új városépítő program keretében megtartott konferencián Szatmáry Kristóf belgazdasági államtitkár.

A város dísztermében tartott fórumon az államtitkár utalt arra, hogy az elmúlt tíz évben Magyarország nemzetközi versenyképessége romlott, illetve visszaesett a környező, volt szocialista országokhoz képest. Míg 2000 és 2002 között dinamikus volt a fejlődés, az elhibázott gazdaságpolitikának köszönhetően ez a dinamizmus megtorpant. Ezért a legfontosabb feladat a bizalom helyreállítása.

Az államtitkár részletesen szólt az Új Széchenyi-terv pályázati lehetőségeiről. Első helyen említette a gazdaságélénkítést, a munkahelyteremtést, eszerint szeretnék elérni 2014-ig, hogy 300 ezer új munkahely jöjjön létre. Célként említette még, hogy a magyar gazdaságnak „sereghajtóból ismét éllovassá kell válnia”. A strukturális reformokról és az ebből adódó intézkedésekről a közeli napokban ad a kormány tájékoztatást.

A konferencián Breznovits István, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője a régiós pályázati lehetőségeket ismertette és azok kapcsolódását a Széchenyi-tervhez. A felhasználható keretről elmondta: 2007–2013 között 133 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 2011-től 38 milliárdot tudnak felhasználni.

Gyutai Csaba polgármester, mint fogalmazott, az önkormányzat célja a város gazdaságának erősítése, a vállalkozások segítése, hogy megtalálják számításukat, és érezzék, a város mögöttük áll. Ezért is hozták létre a Deák Ferenc új városépítő programot. Szólt a nyugat-magyarországi gazdasági tengely létrehozásának jelentőségéről, összehasonlítva az elmúlt évtizedek ipari szerkezeti változásait.

Ebből megállapítható, hogy a termelési szerkezet alakulásánál Zalaegerszegen a gépipar vezet, az élelmiszeripar pedig szinte teljesen eltűnt. A megyében a foglalkoztatottak aránya is a gépipari ágazatban a legmagasabb. A polgármester jelezte: a Szombathely–Zalaegerszeg–Nagykanizsa térségben a versenyképes gazdaság minden adottsága jelen van. A kedvező geográfiai fekvés, a teljes körű képzési intézményi struktúra, előkészített projektek és ingatlanterületek, megbízható beszállítói bázis.

Bár munkaerőből soha nem elég, tette hozzá, jelenleg több mint 30 ezer munkanélküliből lehet számítani szakemberekre. Fontosnak tartja a három város fejlesztési stratégiájának harmonizálását és egymás támogatását a fontos kérdésekben. Előkészítés alatt van a térségi versenyképességi szerződés és egy speciális gazdasági övezet létrehozása. Közös kihívásként említette Gyutai Csaba a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, az M1-es és az M7-es gyorsforgalmi út hiányát.

Végül a Deák Ferenc új városépítő program lehetőségeit vázolta fel. Mint fogalmazott, a zalai megyeszékhely gazdaságfejlesztése a legfontosabb a város önkormányzata számára. További részletekről Doszpoth Attila alpolgármester beszélt a konferencia résztvevőinek.
A délutáni órákban a turizmusmarketingről váltottak szót a szakemberek.

Sokan segítették a karrá válást Optimistán


	*Az új névtábla ünnepélyes leleplezése.*
A város és a főiskola közötti megállapodás aláírása.