Krónika

Február 23-án 90. születésnapján köszöntötte Tomon Sándort Gyutai Csaba polgármester és dr. Kovács Gábor jegyző. A szépkorú bácsi és felesége, akik immár 63 éve élnek házasságban, 1996-ban költöztek Zalaegerszegre, egyik unokájuk példáját követve.

Tomon Sándor nyolcgyermekes család hetedik gyermekeként született. A vasárnapi misék varázsa, a vallásos élet hamar magukkal ragadták, pap szeretett volna lenni. Mivel az iskolázás költségeit a szegénysorú család nem tudta vállalni, 15 évesen (az akkor engedélyezett alsó korhatár) munkába állt. Három műszakban dolgozott, mint selyemszövő. Innét egy hirtelen jött ötlet révén került az Állami Biztosítóhoz.

Egyre magasabb beosztást ért el, végül a Szolnok Megyei Állami Biztosító igazgatója volt 30 évig. A város azonban kevésbé szép emlékeket jelent a családnak. Az ’50-es években sok megpróbáltatással, koncepciós perrel járt becsületesnek maradni, ők mégis ezt az utat választották.

– Az élet, mint a hullámvasút. Egyszer jó, máskor rossz, de el kell viselni. Sok mindent megéltem, és a Jóistennek csak hálát tudok adni, hogy itt vagyok 90 évesen, boldogan – mondta Sanyi bácsi a polgármesterrel beszélgetve. S hogy még mit vár az élettől? Sokáig együtt lenni családjával: 2 leány, 4 lányunoka és 5 dédunoka teszi szebbé az életét.

Ha még egyszer kezdhetné, nem sok mindent csinálna másként, vallja. De azt egy percig sem bánja, hogy idős korában végül Zalaegerszeget választotta otthonául. Mint mondja, nemcsak a város gyönyörű, de nagyon kedvesek is az itt élő emberek. S hogy mit tart a legszebbnek az életben?
– A születésemet. Bár erre nem emlékszem, de arra igen, hogy olyan szüleim voltak, akik becsületes embert neveltek belőlem. A hit, a remény, a szeretet mindig velünk volt.

Bemutatkozásra, kötetlen beszélgetésre, a cég eszközeinek, gépeinek megtekintésére invitálta az önkormányzati képviselőket, a szakbizottságok tagjait és a polgármesteri hivatal városüzemeléssel és műszaki kérdésekkel foglalkozó munkatársait a Városgazdálkodási Kft. A fórumon részt vett a képviselők mellett Doszpoth Attila alpolgármester, Bertók Sándor főépítész és dr. Kovács Éva, a műszaki osztály vezetője is.

Nagy András, a VG Kft. ügyvezetője elöljáróban elmondta: rendszeres kapcsolatot tartanak a város lakosságával, a képviselő-testület tagjaival, de mivel az őszi önkormányzati választások után sok változás történt – új képviselők kerültek a közgyűlésbe, bizottságokba –, úgy gondolták, konzultációra hívják az érdekelteket az új gazdasági év indulásakor.

„Egy közös beszélgetés munkánk feltételrendszeréről és arról, hogy szűkülő költségvetési lehetőségek ellenére is, hogyan képzelhető el egy hatékonyabb, élhető környezetet teremtő zöldterületi fenntartás és közterület-tisztítás. Számítunk mindenki véleményére, hiszen például egy városrész rendezettsége nem csak anyagi kérdés, hanem közös összefogás eredménye lehet.

Ha egymás munkájának, célját megismerjük, a hangsúlyokat jól határozzuk meg, akkor mind gazdaságilag, mind szakmailag eredményesebb munka végezhető. Ezért tartom fontosnak az olyan eszmecseréket, ahol a választókerületek képviselői is elmondják tapasztalataikat, és megfogalmazzák a lakosság elvárásait is”.

A Városgazdálkodási Kft. hetven fővel végzi munkáját, a közterület-fenntartás ágazatnál 46-an, a kegyeleti ágazatnál 15-en dolgoznak. A cég teljes árbevétele az elmúlt évben meghaladta a 440 millió forint volt, ebből az önkormányzat fenntartási szerződései utáni bevétel megközelítően 210 millió forintra alakult.

A találkozón Herczeg András ágazatvezető a kegyeleti ágazat tevékenységét mutatta be. Mint elmondta, az elmúlt évben 598 temetkezési szolgáltatást bonyolítottak le a város tizenegy működő temetőjében. Az ágazat 178 millió forint árbevételt ért el, ez 20 százalékkal magasabb az előző évinél. Szólt a temetőkben végzett felújítási munkákról is, kiemelve az önkormányzati beruházásban elkészült bazitai, botfai, ebergényi fejlesztéseket és az andráshidai ravatalozó felújítását. A jelenlévő képviselők felhívták a figyelmet az Új temetőben az utak mentén letaposott növényzetre és arra, hogy megoldást kellene találni a temetőn belüli parkolás megoldására is.

Bakiné Rédei Tímea a parkfenntartási és közterület-tisztítási szerződés részleteiről szólt, megemlítve, hogy a parkerdő kaszálását, a fák kivágását és az áglevágásokat a műszaki osztály megrendelése alapján végzik, míg a saját hatáskörben szervezett munkák közé tartozik a kaszálás (kategóriánként), szemétszedés, virágosítás, utcasorfák, cserjék metszése, nyesedékek elszállítása.

Elhangzott: 2010-ben az egy alkalmazottra, dolgozóra virtuálisan jutó fenntartott zöldterület megközelíti a 60 ezer négyzetmétert (az összterület 1.480.397 négyzetméter.) A városüzemeltetési feladatokat közösen végzi a Városgazdálkodási Kft., a Zala Depo Kft., a LÉSZ Kft. és a Kontakt Humán Kht.

Az ágazatvezető beszámolt arról, hogy az elmúlt évben a Városgazdálkodási Kft. keretein belül került finanszírozásra a Virágos Zalaegerszeg akció népszerűsítése, az ÖKO nap szervezése, köztisztasági akciók szervezése, lebonyolítása. A cég részt vett fesztiválok, városi rendezvények, ünnepségek előkészületeiben. A VG Kft. 2010-ben elnyerte a Főkertész Szövetség különdíját.

Mint megtudtuk, jelenleg egy olyan digitális térkép létrehozásán dolgoznak, melyről várhatóan leolvasható lesz majd minden beavatkozás ideje, módja, időtartama, költségei. A térképen rögzítésre kerül a feladatok tervezhetősége, ütemezése.

A konzultáción Horváth Zsuzsanna tájépítész mérnök a parképítési munkálatokról számolt be. A megrendelők között az önkormányzaton kívül még vállalatok és cégek, valamint magánszemélyek is adnak és adhatnak parkosítási megbízást a VG Kft.-nek. A 2011. évi zöldfelületi fejlesztési projektek között szerepel a polgármesteri hivatal előtti tér, valamint a kertvárosi templom környékének megújítása. Továbbá a közlekedési pályák zöldfelületei, a kiserdei és andráshidai körforgalom zöldfelületei, valamint a Mikes utcai fasor is megújításra kerül.

Az Aranyeső Kertcentrum kínálatáról (már kaphatók a gyümölcsoltványok) az áruda fejlesztéséről Sümeghy Bori kertészmérnök, a kertcentrum vezetője tájékoztatta a résztvevőket.

A Városgazdálkodási Kft. konzultációján elhangzott: célkitűzéseik között a legfontosabb a tulajdonos és a lakosság elvárásainak teljesítése, a közszolgálat minőségi javítása. A szűkülő pénzügyi keretek, a növekvő költségtényezők mellett az általános elvárások is növekednek. A cég jövőképe pedig nem lehet más, mint az élhető, versenyképes és fenntartható zalaegerszegi települési környezet megteremtése a zöldfelület-gazdálkodás eszközeivel.

Kevés város dicsekedhet azzal, mint Zalaegerszeg, hogy a város önkormányzata a közgyűlés jóváhagyása mellett a következő öt évre zöldfelületi stratégiát készített. A koncepció a városi parkok, virágok, ligetek kezelésének és megújításának fő irányvonalait határozza meg. Doszpoth Attila alpolgármester hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha Zalaegerszeg még színesebb, még virágosabb és tisztább lenne.
A közös munka eredményének elismerése mellett továbbra is a szemetelőkre, a vandálok okozta károkra és a kaszálás utáni helyzetre hívták fel a figyelmet a résztvevők.

A zalaegerszegi közgyűlés februári ülésén tárgyalta a közszféra 2010. évi pályázati tevékenységét. Az eredményekről elmondható: 2010-ben a 2009-es 229 darabhoz képest 176 pályázatot nyújtottak be. Ebből 118 nyert, 37-et elutasítottak a kiírók, és 21 pályázat volt az év végén még függőben. A sikerességet mutató nyerési arány a pályázatok tekintetében 67 százalék volt, amely a megelőző évhez képest négyszázalékos emelkedést jelent.

Az elnyert források összege a pályázatok esetében 821 millió volt, ebből közel 516 milliót teljesített a hivatal.
Mint ismert, a közszféra alatt a hivatal mellett az önkormányzathoz fenntartói, illetve tulajdonosi szempontból kapcsolódó gazdasági szervezeteket, közintézményeket, közalapítványokat kell érteni.

A 2010-et értékelve néhány, a pályázati rendszereket és teljesítményt alapvetően befolyásoló történésre is felhívták a figyelmet a képviselő-testületi ülésen. A legfontosabb változás, hogy az országgyűlési választásokkal összefüggésben jelentősen csökkent a kiírások száma, és néhány kivételtől eltekintve felfüggesztésre kerültek a pályázati konstrukciók. Az új kiírások 2011. január közepétől jelennek meg folyamatosan.

Tovább folytatódott az évek óta tartó trend: minimálisra csökkent a nemzeti szintű, tehát nem az uniós forrásokhoz kapcsolódó pályázati kiírások száma és az ezeken elnyerhető források nagysága.