Szellemi guberálás a művészdombon

Levelező tagozat indul

Szakmai sikerek, anyagi gondok

Négyévszakos étlap a Belga sörözőben


Szellemi guberálás a művészdombon

Szentendrei alkotóműhely a gönczi galériában

  A művészet időtállósága érdekében jött létre 1997-ben a Domb Alkotóműhely Baráti Kör. A szentendrei képző- és iparművészeti alkotóközösség „A lehetséges változatok” című tárlatával mutatkozik be most Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában.

„A régi mesterségekről manapság egyre jobban megfeledkeznek az emberek, a bóvli azonban mindenhol ott van. A cél az, hogy megőrizzük a tisztességes kézművesmunka és a képzőművészet értékét.” – fogalmazott a kiállítást megnyitva Bartha Ágnes ötvösművész, az egyesület elnöke, (akinek egyedi ékszerei szintén láthatók a Keresztury ÁMK galériájában).

A Domb Alkotóműhely nem más, mint a 20. és a 21. század lelki „szemétdombja”, mely teli van ki nem csomagolt értékkel. A Domb művészei pedig a kor szellemi guberálói; fizikai és szellemi értékmentést végeznek. Az alkotókör tagjai nem csinálnak mást, mint a régi mesterségek fortélyait ötvözik a mai művészettel.

A Gönczi Galériában ékszereket, egyedi tervezésű ruhákat, szobrokat, festményeket és grafikákat láthatunk tizenegy alkotó (Bartha Ágnes, Kuti Krisztina, George Radic ötvösművészek, Bein Klára, Kozma Vera, Manninger Mária, Richter Sára textilművészek, Léderer Tamás szobrász, Takáts Árpád faműves, Takáts Márton festőművész-grafikus és Takáts Zoltán kovács-iparművész) jóvoltából. A kiállítók a képző- és iparművészet mai áramlataiból mutatnak be „lehetséges változatokat”.

A színes, extravagáns ruhák (például könnyű tisztaselyem estélyi, vagy puha, meleg, kötött kabát) mellett dizájnos, ám nagyon is hordható ékszerekben, valamint festményekben, szobrokban, gobelinekben is gyönyörködhetünk. Takáts Árpádnak (a Bóbita Bábszínház volt bábkészítőjének) köszönhetően még egy paravánnyi vicces bábfigurával is találkozhatunk a kiállítótérben.

Izgalmas kísérletet hajt végre néhány anyag kombinációjával az alkotóközösség elnöke, Bartha Ágnes ötvös is. A művész korábban zománccal foglalkozott, majd nemesfémekből készített ékszereket. Mostanában viszont a képző- és iparművészetben is egyre népszerűbbé váló plexit (üveghez hasonló megjelenésű, átlátszó műanyag felület) ötvözi a tűzzománc képeivel. Hidat képezve így, a 21., és a 12. század között.

A különféle anyagok együttes használata a Domb-műhelytől amúgy se idegen: Léderer Tamás fémfejű és -lábú, fatestű (faruhájú) női alakját gyöngyök díszítik. A szobrásztól azt is megtudhattuk, hogy a sárkányok stabil műtárgyak. Persze ezen a ponton felmerült a művészi kérdés, hogy ezeknek a bronzból készült példányoknak
van-e akkora jelenősége, szerepe, mint a videojátékokban és a filmekben látott társaiknak?

Hát bízzunk abban, hogy a domborzati viszonyok még jó darabig nem változnak, s mindig lesznek olyanok, akik felkaptatnak a művészet magaslati pontjára egy kis friss szellemiségért, meg esztétikus látványért. (És akkor a bronzsárkányok örökké boldogok lesznek.)

vissza az elejére


Levelező tagozat indul

  A régió ipari igényeinek megfelelően, a mérnökhiány csökkentését segítve, a nappali tagozat mellett idén levelezős felsőfokú képzés is indul Zalaegerszegen, a mechatronikai szakon. A keresztféléves oktatásban 23 hallgató kezdi meg tanulmányait. A tanévnyitóra a Nyugat-magyarországi Egyetem Gépészeti és Mechatronikai Intézetének Zalaegerszegi Műszaki Képzési és Kutatási Központja Infocentrumában került sor.

A megjelenteket Balaicz Zoltán alpolgármester és prof. dr. Jereb László, az NYME dékánja köszöntötte. Az alpolgármester röviden vázolta a város vezetése által 2002-ben elfogadott felsőoktatási koncepció fokozatos megvalósításának lépéseit. A dékán előnyösnek ítélte, hogy a zalaegerszegi műszaki felsőoktatás mind a város, mind a vállalkozók támogatására számíthat.

Sok sikert kívánt a hallgatóknak, akiknek a munkavégzés mellett nagy elhivatottságra lesz szükségük, hogy kitanulják ezt a fajsúlyos mesterséget. Majd Lang János, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány elnöke beszélt arról az igényről, mely a műszaki felsőoktatásban végzettek felé irányul. Ezért is kerülhetett sor a rugalmasan és gyorsan létrehozott képzési formára, melyet a régió iparvállalatai is segítenek.
Végül egy kézfogással jelképesen az egyetem polgáraivá fogadták a hallgatókat.

vissza az elejére


Szakmai sikerek, anyagi gondok

Évértékelés besenczi árpáddal, a hevesi-színház igazgatójával

  Egy éve vezeti a Hevesi Sándor Színházat dr. Besenczi Árpád. A direktor úgy érzi, sűrű volt az elmúlt időszak, de jól érzi magát Zalaegerszegen. Összetartó társulatot irányít, s elégedett az eddigi munkával. Szép sikereket tudhatnak maguk mögött. Az igazgatói feladatok dacára, még mindig elsősorban színésznek tartja magát. Havonta körülbelül 20–22-szer áll színpadra. Zalaegerszegen kívül Pécsett és Budapesten is játszik.

Jó kritikákat kapott az évadot indító Csehov-mű, a Cseresznyéskert, ahol bemutatkozhattak a társulat új tagjai is. Nagy dobás volt a főleg gyerekeknek szóló Kisfiú meg az oroszlánok című zenés mesejáték, melyet május 8-án a fővárosi Thália Színházban láthat a közönség, hiszen a darab meghívást kapott a Rivalda Fesztiválra.

Hasonló szakmai és közönségsikereket ért el a Minden jót, Elling! színmű is, mely március 20-án a Merlin Színházban vendégeskedik. A két legutóbbi színdarabot – a Liliomfit és a Primadonnákat – pedig folyamatosan telt ház előtt játszották. Üröm az örömben: a színház anyagi problémákkal küzd, emiatt megszorító intézkedéseket vezettek be.

Besenczi Árpád– A közelmúltban fogadta el a város az ez évi költségvetést. A közgyűlésen kérte a fenntartót illetve a polgármestert, hogy próbáljanak mentőövet nyújtani a színháznak. Ekkora a baj?
– Valóban, a színház költségvetésének tervezésekor jelentős hiány mutatkozott. Ez tavaly sem volt másképp, ám akkor egy úgynevezett uniós áfának köszönhetően tudtuk pótolni a hiányzó összeget. Most az önkormányzattól próbáltunk segítséget kérni, ám sajnos jelenleg ők sem tudnak pluszforrást biztosítani.

Örülünk viszont, hogy idén is annyi támogatást kapunk a várostól, mint eddig, sőt az infláció mértékével emelték is az összeget. A pénz ettől még kevés, emiatt a múlt héten összehívtam a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsot, ahol kompromisszumos megoldásként megszorításokat vezettünk be.

– Ezt a közönség is érzi majd, vagy csak a társulat?
– Mindkettő, bár bízom benne, hogy az előbbiek kevésbé. Az tény, hogy a következő évadban lehet majd számítani minimális jegy- és bérletáremelésre. Ami a társulatot illeti: a kollégáktól megvontuk az étkezési utalványokat, valamint a munkáltatói döntés alapján adható bérből is elvettünk egy bizonyos százalékot.

A következő évadban nem tudunk új stúdiódarabot bemutatni, színen marad viszont a Minden jót, Elling! és a Scapin furfangjai. Takarékossági okokból a Mennyből a hulla című előadás jövőre bérletes lesz. Szerencsére nagyon jó és megértő a társulat, így elfogadták a vezetőség döntéseit.

– A problémák gyökere az előadó-művészeti törvényben rejlik. Néző- és előadásszám alapján kapják a vidéki színházak a normatív támogatást. Várható törvénymódosítás?
– Egyelőre nem tudok róla, de reménykedünk. Készültek már tervezetek a törvény módosítására, ám még folynak a tárgyalások és az egyeztetések. Hosszú távon azonban nem megy, hogy egy Zalaegerszeg méretű város ugyanolyan kondíciókkal induljon a színházfinanszírozás terén, mint mondjuk Pécs, vagy Debrecen, ahol nemcsak a város lélekszáma nagyobb, hanem a színházak befogadóképessége és előadásszáma is.

– A megyei önkormányzat elnöke jelezte: ha jövőre nem változik a megyék szorult helyzete, kiszáll a bábszínház és a Hevesi Sándor Színház támogatásából.
– Ez most egyelőre nem téma. Majd ha tényleg így alakul, meglátjuk, mit tehetünk. Menekülési tervek mindig vannak. Akkor is lesz színház, és fogunk játszani!

– Van önben némi csalódás, vagy még tart a kezdeti lendület?
– Nem csalódtam semmiben, hiszen a problémák ellenére sok öröm is ért minket. A nézőszámunk már most meghaladja a tavalyi évét. A zalai közönség nagyon fogékony, köszönhetően a nagy elődök – Ruszt József, Halasi Imre, Bagó Bertalan és Bereményi Géza – munkásságának és szemléletének. Szerencsére vannak támogatóink is, így ebből van némi bevételünk.

A fiatalokat viszont meg kell szólítani, be kell hívni őket a színházba! Ezt szolgálja az iskolaszínházi programunk, a beavató előadások és a nemrég lezajlott Ádámok és Évák projekt, ami hatalmas siker volt. Persze vannak hiányosságok is. Nem jut most pénz fejlesztésekre, felújításokra, és hosszú távon helyet kell találni a stúdiószínházi előadásoknak is.

– A hátralévő bemutatókon túl, készül még valamire a teátrum ebben az évadban?
– Sok tervünk van, és több programunk is lesz még. Márciusban jön például Sándor György humoralista. A májusi gyereknapra egy fantasztikus darabbal készülünk: Presser Gábor és Varró Dániel Túl a Maszathegyen című musical-jét mutatjuk be. Ez lesz egyébként a jövő évad gyerekdarabja is. Készülnek a következő egy év előadásainak tervei is.

Annyit elárulhatok, hogy a struktúra nem változik, a nyitó előadás pedig október 7-én Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én című komédiája lesz Nádasdy Ádám fordításában, Csiszár Imre rendezésében. Szeretnénk erősíteni a határon túli kapcsolatainkat. A marosvásárhelyi színházzal készülünk egyfajta kapcsolatfelvételre, ami színész- illetve előadáscserét jelent majd. Jó lenne nyitni a lendvai teátrum felé is.

Engem egyébként még mindig az a cél motivál, amiért vállalkoztam a színház vezetésére: nyitott és szerethető színházat szeretnék a zalai közönségnek! Jöjjenek be az emberek az előadásokra, és beszéljenek róla másnap! Akár a piacon, akár a húsboltban, akár a hivatalokban, teljesen mindegy. Ha egy színésznek sikere van este, az az igazi „morfium”. Én ebben hiszek!

vissza az elejére


Négyévszakos étlap a Belga sörözőben

Új szemlélet a belvárosi étteremben

  Megszokott környezetben, ám új koncepcióval és megújult étlappal várja régi és új vendégeit a Belga söröző és étterem.

A változásokról és az újdonságokról ifj. Sümegi István mesterszakács, az étterem séfje számolt be. Mint mondta: amolyan újhullámos szakácsvonalat képvisel, ami annyit jelent, hogy tradicionális, magyaros ételek (például báránycsülök, rántott borjúláb) jelennek meg az étlapon, ám sokkal könynyedebb módon. Kevesebb zsiradékkal és fűszerrel, s a kor igényeinek megfelelően tálalva.

„Nagy gondot fordítunk arra, hogy a legfrissebb alapanyagokat használjuk, és lehetőleg mindent – még a húsokat is – a környékbeli termelőktől szerezzünk be. A jövőben minőségi ételek kerülnek a tányérokra; egyszerű, letisztult formában. Fontos, hogy három-négy íznél több ne jelenjen meg egy főétel során, ám az összhatás legyen karakteres” – tájékoztatott a séf.

Az egyik legnagyobb újítás az lesz, hogy a Belga sörözőben ezentúl négyévszakos étlapról választhatnak a vendégek, vagyis mindig idényjellegű, friss ételekből válogathatnak. Emellett a havonta cserélődő „Ház ajánlata” és a még gyakrabban változó „Séf ajánlata” nyújtja majd a változatos gasztronómiai élményt. A sörözőben az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is lesz napi menü, így ebédidőben is kétféle főétellel várják a vendégeket.

Éves szinten így öszszesen 200 étel „forog” majd az étlapon, ráadásul a hétköznapi embereknek is megfizethető áron.
Az ételek mellett az italválaszték is hangsúlyos lesz. A fő profilt továbbra is a belga sörök adják (melyek közül néhányat az ételek elkészítésénél is felhasználnak), ám a borkedvelőknek is lesz miből válogatni.

„A cél az, hogy egy-két év múlva bekerüljünk a vidéki vendéglők TOP100 kategóriájába, és azon belül egyre előkelőbb pozíciókat szerezzünk meg. Az elérhető árak pedig azt szolgálják, hogy ne kiváltság, hanem egy mindenki számára elérhető gasztronómiai élmény legyen a »A Belgába« járni!” – mondta Sümegi István.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online