Kultúra

Ma már természetes, hogy egy-egy országgyűlési vagy helyhatósági választást követően az eredményeket számítógépes adatbázis segítségével értékelik. A voksok számának alakulását már az urnazárást követően bárki percről percre figyelheti az interneten keresztül is. A közzétett adatokat pedig érdeklődésünknek megfelelően össze is hasonlíthatjuk egymással.

Régen egész más volt a helyzet, és csak keveseknek adatott meg, hogy a választások után következtetéseket vonhassanak le az előttük álló számok halmazából. De vajon lehetséges a korabeli eredményeket 21. századi eszközökkel rekonstruálni, s a maihoz hasonló diagramos, táblázatos formában közzétenni?

A válasz egyértelmű; persze, hogy lehet. A Zala Megyei Levéltár honlapjára (www.zml.hu) a közelmúltban kerül felt az 1947-es országgyűlési választás Zala megyei eredményeinek adatbázisa. Megyei, járási, települési, szavazóköri adatokkal és a szavazatok nemek szerinti megoszlásával – hiszen akkor még külön férfi és női szavazólap állt a választópolgárok rendelkezésére.

Az adatbázist Káli Csaba történész-levéltáros, az intézmény igazgatóhelyettese tervezte, és ő vitte fel a korabeli adatokat is a rendszerbe. A programot magát pedig Pintyőke Gábor informatikus dolgozta ki. Forrásul az 1947-es választás levéltárban őrzött összesített eredményei, valamint a rendelkezésre álló szavazóköri jegyzőkönyvek szolgáltak.

Az „összehasonlítások” almenüpont lehetővé teszi azt is, hogy különböző ismérvek alapján összevessük egymással a kapott eredményeket. (Például, hogy a nők melyik pártot részesítették előnyben. Nos, a szavazásra jogosult hölgyek a Demokrata Néppárt sikeréhez járultak hozzá leginkább. De az is kiolvasható, hogy az egyes településeken vagy szavazókörökben ez milyen százalékos eredményt hozott a DNP-nek.)

Miért éppen 1947? „Mert ez az egyik legérdekesebb országgyűlési választás a II. világháború és a rendszerváltozás közötti több mint fél évszázadban” – válaszolta érdeklődésünkre Káli Csaba. A „kékcédulás választások” néven elhíresült szavazás hatvannégy év távlatából is képes felborzolni a kedélyeket, folyamatos munkát adva ezzel a történészeknek.

A választás során ugyanis egyértelműen csalás (és cselszövéssorozat) történt, mely hozzájárult a Magyar Kommunista Párt totális hatalomátvételéhez. „Azt tudjuk, hogy a ’47-es választáson összesen hány érvényes és érvénytelen szavazatot adtak le. Azt nem tudjuk pontosan, hogy ebből mennyi volt a kékcédula, s ami még nagyobb kérdés, hogy mennyi volt a hamis kékcédula. Nem mindenki csalt ugyanis, aki ezzel szavazott.

Voltak olyanok, akik tényleg azért kérték a névjegyzékkivonatot, mert nem tudtak saját lakóhelyükön voksolni. Fennmaradt és rendelkezésünkre áll 1636 darab kékcédula. Ezeket figyelembe véve, valamint a szavazóköri jegyzőkönyvek adatai alapján ki lehet számolni, hogy körülbelül hány kékcédulás voksot adtak le a megyében, s mennyi volt ebből a hamis.” A történész szerint körülbelül 500–1000 közé tehető a hamis szavazatok száma.

A cédulákon lévő adatokat összevetve sok érdekesség is kiderül. Például Szabolcs megyéből származó kékcédulákon sok esetben ugyanazok a nevek szerepelnek, mint a zalaiakon. Ezek nyilván hamisak. Feltűnő, hogy a névjegyzékkivonatokon nagyon gyakran szerepel a Pálma női keresztnév. Valószínű, hogy a Pál nevet írták át női „változatra”, hogy így is le lehessen adni egy szavazatot.

Sokszor azonosak a születési adatok is, ezek is gyanakvásra adnak okot. Előfordultak tréfás dolgok is: a csalással megbízott pártkatonák közül volt, aki lerészegedett, s egy szavazókörbe érve egyszerre több kékcédulát is elővett a zsebéből a választási bizottság szeme láttára. Már a választás napján egyértelmű volt tehát, hogy sérül a szavazás tisztasága. Erről később szinte minden megyében be is számolt néhány újság.

Káli Csaba elmondta: az igazi fondorlat nem a hamis kékcédulákban rejlett, hanem abban, hogy rengeteg embert kihagytak a névjegyzékből, akik egyszerűen nem szavazhattak. Főleg azokat, akikről tudták, hogy nem az MKP-ra adnák le voksukat. Ez körülbelül 10 ezer embert érintett. Nagyjából tízszer annyi választót zártak ki a szavazásból, mint amennyi hamis szavazatot kaptak a kommunisták. Zalában viszont még ez is kevés volt ahhoz, hogy az MKP nyerjen; a legtöbb szavazatot ugyanis a Demokrata Néppárt kapta.

A kommunista párt országos sikeréhez viszont még egy fontos dolog kellett: a választójogi törvény korábbi módosítása. A szabályzat szerint ugyanis ha valamely pártokból álló szövetség megszerzi a szavazatok 60 százalékát, akkor a listás helyek 80 százalékát oszthatják fel egymás között. Az MKP-t, FKgP-t, szociáldemokratákat és a Nemzeti Parasztpártot tömörítő koalíció a szavazatok 60,4 százalékát szerezte meg, s ebben a sikerben már benne vannak a hamisan leadott kékcédulák is.

Az egykori választások zalai eredményeinek adatbázisát bővíteni is szeretnék a levéltár munkatársai: az 1947-es eseménnyel kapcsolatban hamarosan elkészül egy részletes tanulmány. Később pedig szeretnék az 1945-ös országgyűlési választások eredményeit is digitalizálni. Ez utóbbi szó amúgy is kulcsfontosságú az intézmény jövője szempontjából. Káli Csaba szerint ugyanis, ami manapság nincs fent az interneten, az nincs. Annál is inkább, mert a harminc évnél fiatalabbak már szinte csak a világhálóról tájékozódnak.

Az elmúlt egy év sikereiről és a következő évad programjairól számolt be sajtótájékoztatóján Besenczi Árpád, a Hevesi Sándor Színház igazgatója.

Mint mondta, amolyan csökkentett üzemmódba kapcsolt a teátrum, így sikerült a 60 millió forintos hiányt áthidalniuk. A következő évadra 45 millió forintos dologi kiadáscsökkentést irányoztak elő, 15–16 milliót pedig a bérekből spórolnak meg.

Ami a 2011–2012-es évadot illeti: csak öt új bemutatóval készülnek, s nem lesz új stúdió-előadás sem. Továbbra is színen marad viszont a Scapin furfangjai, a Minden jót, Elling! és a Helység kalapácsa. Az idei évadban bemutatott Mennyből a hulla című darab pedig átkerül a bérletes előadások közé. Kálóczy Orsolya színművész távozik a társulattól, a stúdiósok közül pedig Csávás Dóra hagyja el a teátrumot.

Összeállt a jövő évi műsorterv: Klasszikus, musical, kortárs és gyerekdarab egyaránt szerepel a repertoáron. Az új darabok közül elsőként Presser Gábor–Varró Dániel–Teslár Ákos: Túl a Maszat-hegyen című zenés mesejátékát láthatja a közönség, melyet már május 28-án bemutatnak a gyermeknap alkalmából. A darabot Bal József rendezi.

A nyári szünetet követően, október 7-én indul majd az évad, mégpedig Shakespeare egyik népszerű darabjával. Ezúttal Nádasdy Ádám fordításában láthatják a nézők a Vízkereszt, vagy bánom is én című komédiát, Csiszár Imre rendezésében. Alfonso Pasó: Mennyből a hulla című bűnügyi komédiája először október 21-én lesz látható, december 2-án pedig Móricz Zsigmond–Kocsák Tibor–Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig című musicalje kerül színre Pinczés István rendezésében.

A 2012-es év egy kortárs „balmorállal” indul, Hamvai Kornél: Szigliget című művét január 20-án mutatják be. Februárban egy igazi rock and roll musical, a Rongyláb (Walter Bobbie–Tom Snow–Dean Pitchford) várja a közönséget. Március végén pedig László Miklós: Illatszertár című vígjátéka zárja a 2012-es évadot.

A következő évadban is lesznek beavatószínházi előadások. Az oktatási intézmények és színház jó kapcsolatát pedig egy nyertes TÁMOP-os pályázat is erősíti majd: a Szín-Játék-Tér program keretében iskolásoknak és óvodásoknak tartanak majd foglalkozásokat.

Besenczi Árpád elmondta: az idei évad a Mágnás Miska című operettel zárul, június 10-én pedig a évadzáró forgatagra várják a közönséget a színház előtti téren.

Az iskola egykori pedagógusa, Iványi Ildikó állított ki népviseletekből és kiegészítőkből egy tárlatravalónyit a Zrínyi-gimnázium Borbás György Galériájában. A bemutatót április 20-ig láthatják az érdeklődők.

Különböző tájegységek jellegzetes viseletei tekinthetők meg, így az élénk színvilágú matyó és kalocsai, s természetesen a szűkebb haza hírességei, a hetési fehér hímzés vagy a zalai csipkekészítők munkái. De van itt Bocskai-kabát, csángó blúz, horgolt és kötött holmik, kékfestő és tulipános szoknya.

Ez utóbbi példa arra is, hogyan lehet a népviseletet vagy a népi ihletésű viseletet visszahozni a farmeros-pólós hétköznapokba. Erre a nem titkolt célra hívta fel a figyelmet Iványi Ildikó a megnyitó alkalmával, amikoris a hagyományőrzés bármely formájának ápolására biztatatta a jelenlévő tanulókat.
A megnyitóünnepségen népdallal közreműködött Gróf Szabina végzős diák.

Az elmúlt héten a zalai megyeszékhelyen megalakult a Magyar–Japán Baráti Társaság zalaegerszegi csoportja. A rendezvényen részt vett dr. Vihar Judit, a baráti társaság országos elnöke, és a zalaegerszegi dr. Szigethy István, aki már évek óta tagja az országos baráti társaságnak. Jelen volt az alakuló ülésen dr. Czoma László, a Helikon Kastálymúzeum igazgatója is, aki jelezte: Keszthelyen kiállítást szerveznek Japánról, melynek a bevételét felajánlják a katasztrófa sújtotta ország megsegítésére.

A jelenlévőket Vihar Judit tájékoztatta a Magyar–Japán Baráti Társaság történetéről. Az országban több településen mintegy 700 taggal működnek a csoportok, és folyamatosan alakulnak az újak, köztük a zalaegerszegi. Elmondta azt is, hogy a japán testvérszervezeten keresztül az elmúlt évben a tiszai árvíz és a vörösiszap kármentesítésére Japánból is érkezett adomány. Ezért is döntöttek arról, hogy a japán földrengés áldozatainak megsegítésére számlaszámot nyitnak (11705008- 20498353-00000000 OTP).

Horváth Károly, a Griff Bábszínház igazgatója beszámolt arról, hogy a János vitéz című bábjátékot japán nyelven szeretnék bemutatni Japánban. Tárgyalások folynak arról is, hogy a Hevesi-színház A helység kalapácsa című darabot Besenczi Árpád előadásában szintén bemutassák.

Farkasi Csilla, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem vezetője a 2011 szeptemberében megrendezésre kerülő japán napok programjáról szólt. Ennek keretében az Art moziban japán filmek vetítésére, keleti harcművészeti és hagyományos japán zenei bemutatóra, haiku-konferenciára kerülne sor. Ezenkívül kimonó-, legyező- és fegyverkiállítást is szerveznek, valamint ételbemutatót.

Dr. Szigethy István a japán szépségkultúráról ejtett szót, megjegyezve: Japánban nincs ellentmondás a legmodernebb technika és a hagyományok ápolása között. Péntek Imre főszerkesztő, a zalaegerszegi csoport szervezője pedig arról tájékoztatott, hogy a szeptemberi rendezvény időszakára a Pannon Tükör haiku-összeállítást készít.