Kultúra

Legenda sok van – hirdeti a plakát. Sanyiból meg csak egy – fűzhetnénk hozzá gyorsan. Legalábbis abból a Sanyiból, aki az utóbbi időben Z. Lukács Sándor néven koncertezik Zalán innen és túl. Hol szólóban, hol duóban, hol pedig zenekarral a háta mögött. Bár ez utóbbi mostanában ritkán fordul elő.

Április 30-án viszont buli lesz a Keresztury ÁMK-ban; méghozzá kettős jubileumi koncert. Sanyi éppen 30 éve van színpadon, legendás akusztikus duója, a Technikai Szünet pedig 25 évvel ezelőtt, 1986. április 29-én lépett először színre. A Faggyas Lászlóval (Fagyi) alkotott formáció ugyan nem Zalában debütált; egy főiskolai klubban (a budapesti Vendéglátó-ipari Főiskola kollégiumának klubjában) mutatták be első dalaikat. Már akkor is saját szerzeményeiket játszották.

„Ifjú voltam, és termékeny” – emlékszik vissza a kezdeti évekre Lukács Sándor. „Míg Fagyival Budapestről Szegedre értünk, megírtunk a vonaton egy új dalt, amit az esti koncerten már elő is adtunk.” Az azóta eltelt 25 évben a két zenész más városban élt, és más utakon járt, a Technikai Szünet viszont állandó kapocs volt közöttük, s időről időre összeálltak játszani. A dalok egy része (sok újjal együtt) aztán áthangszerelve újabb formációk repertoárjában is megszólat.

A Ki Mit Tud?-ot is megjárt Tarhonya Kedélyzenekart a Sanyi és a Sziasztok, majd a By the way követte, ám a Technikai Szünetnek is volt egy ideig zenekari változata. Utána jöttek a nők: előbb Takáts Eszterrel a Tea Culpa, mely néhány éve a veszprémi Utcazene Fesztivál győztese lett. Majd Szekeres Évával az Elveszett Napóleon. Egy ideje pedig főleg a Pál Krisztivel alkotott Kriszti és a Magyaruccával koncertezik. Sokszor lép fel egyedül, immár nemcsak saját dalaival, hanem feldolgozásokkal és megzenésített versekkel is. Sőt, más zenekaroknak is ír zenét és szöveget.

„Ha minden dalomat el szeretném játszani egy koncerten, amit az elmúlt harminc évben írtam, minimum két napig megállás nélkül játszanom kéne”. A jubileumi koncert így leginkább egyfajta válogatás lesz, sok vendéggel, egykori zenésztárssal a színpadon.

Sanyi amúgy nem nosztalgikus alkat. Leginkább azért nem, mert folyamatosan zenél. Persze a kezdetekkor más volt a környezet, nem a pénzről, menedzselésről, médiaszereplésről szólt a hozzá hasonló dalszerző-előadók élete. Sokkal inkább minden ment a maga útján. Egyik fellépés hozta a másikat. A közönség meg a „szájhagyomány útján” érkezett.

Mivel a dalok egy része a rendszerváltozás előtt született, felmerül a kérdés, hogy a korabeli szövegekben volt-e politikum, vagy „üzenet”. Nyilván. Sőt, a Józsi bugi című szám (melyet még gimnáziumi zenekara, a Reu-Ma játszott először) a székesfehérvári Fiatal Dalosok Találkozóján a hatóságok haragját is kivívta. A dalban ugyanis egyértelmű utalás van az 1956-os eseményekre, amit akkoriban még történelemórán sem nagyon tanítottak.

1990 után aztán sok minden változott, az új szövegekből egyre inkább eltűnt a politikum. A dalok személyesebbé váltak. „Mindig magamból indulok ki, de úgy látszik, a zene esetében ez nem számít önzésnek, hiszen sokan szeretik ezeket a nótákat. Sőt, most már azt látom, hogy a régi rajongók hozzák a gyerekeiket is, a közönség ezért egyre inkább sokgenerációs lesz”.

Hogy a jubileumi koncert mennyire lesz búcsúkoncert? Sanyi szerint semennyire. Bár sok zenekara és zenésztársa volt már, úgy van ezekkel, mint a régi szerelmeivel: sosem tart búcsúkoncertet. Mindig lehet még valami...
Április 30-án este 6 órától Nagy Kálmán és Németh Miklós festő- illetve grafikusművészek kiállításával indul a program. 19 órától az Elveszett Napóleon utcaoperát, majd Takáts Eszter műsorát láthatja a közönség. Ezt követően kezdődik a Technikai Szünet jubileumi koncert, barátokkal és meglepetésvendégekkel a színpadon. Jegyek a helyszínen és elővételben is kaphatók az Art Mozi Kulturális Információs Pontján.

Megyei szintű szakmai versenyt hirdetett gépészet szakmacsoportban az Észak-zalai TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. és a Zalaegerszegi Ganz–Munkácsy Szakközép- és Szakiskola. Az immár második alkalommal meghirdetett megmérettetés célja a gépész szakma iránti érdeklődés felkeltése, illetve az ez irányú irányultság erősítése.

– Azt szeretnénk, hogy a diákok számára váljon értékké ez a szakma, hogy megérezzék, aki valamit el tud készíteni, ami a fizikai valóságban is megjelenik, az magából is megmutat egy részt. A mai világ túlbonyolított, a műszaki gondolkodás lényege a minél egyszerűbb megoldáskeresés, ezzel is szembesíteni kell a tanulókat – mondta Konrád Zoltán, a zsűri elnöke.

– A háromfordulós verseny feladatsorát a partner Ganz–Munkácsy-iskola tanárai állították össze, és a gyakorlati feladat végzéshez is ez az intézmény biztosította a helyszínt. Ez utóbbiak komoly pontosságot és odafigyelést igényeltek, hiszen a munkadaraboknál a névleges mérettől való eltérés plusz-mínusz 0,1 milliméter lehetett. Ezt pedig egyszerű reszelő alkalmazásával megvalósítani nem könnyű. De szeretném kihangsúlyozni, hogy a diákok komolyan vették a feladatokat és a versenyt, szép munkák és eredmények születtek – zárta értékelő szavait Konrád Zoltán.

Tolvaj Márta, a TISZK igazgatója hozzátette, a kétévnyi tapasztalat birtokában jövőre módosítani szeretnék a verseny menetét. Nemcsak az általános és középiskolás kategóriákat különböztetnék meg, hanem ezen belül korcsoportos bontást is tennének. A térségben gépész szakembergárdára lenne szükség, a versennyel a pályaorientációt szeretnék támogatni, illetve, a középiskolások számára megmérettetési lehetőséget biztosítani.

Ez utóbbiban a legnagyobb sikert Kósa Tamás, a Ganz–Munkácsy-iskola 14. évfolyamos diákja ért el. A gépésztechnikusnak tanuló fiatalember érdemelte ki az első helyezést. Elmondta, a szakmai érdeklődés mellett kézügyesség és nagy koncentráció is szükséges, hiszen a kézi szerszámokkal végzett munka nagy pontosságot és aprólékosságot kíván.

Információs napot szervezett a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága (ZMMI) a műemléki világnapon a Göcseji Falumúzeumban. A rendezvényen a partnerintézmények, iskolák és civil szervezetek képviselői vettek részt.

A szakmai napon Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár vezetője, Bodorkós Zsolt, a Magyar Olajipari Múzeum (MOIM) muzeológusa, valamint Konczér Katalin, a Zala Megyei Közművelődési Intézet igazgatója tartott előadást a legfrissebb programokról és lehetőségekről. Molnárné Raposa Irén, a ZMMI PR-osztályának vezetője pedig a TÁMOP által támogatott múzeumpedagógiai órákról, valamint a Múzeumi Oktatási és Képzési Központban (MOKK) zajló továbbképzésekről beszélt.

A házigazda intézmény osztályvezetője a rendezvény után kérdésünkre elmondta: az információs nap lényege, hogy az érdeklődők ne csak a múzeum programjairól, hanem a társintézmények aktuális eseményeiről is tájékoztatást kapjanak. Fontos az is, hogy a kulturális területen dolgozó szakemberek tudjanak egymásról, ismerjék meg egymás munkáját, terveit. Az idei találkozó főleg az intézmények fiataloknak szóló programjairól adott tájékoztatást.

A könyvtár, a múzeum, a MOIM és a ZMKI programjai között több átfedés is van. A könyvtár fiataloknak szóló vetélkedői összefüggnek például a helytörténeti kutatásokkal, a közművelődési intézet idén táncosokat és zsúpkötőket visz a falumúzeumban megrendezésre kerülő fazekastalálkozóra és a nyári Egerszegi Búcsúba.

Molnárné Raposa Irén hangsúlyozta: a kultúra és oktatás területén dolgozóknak össze kell fogniuk, mert egyedül nehéz! Egységes fellépés szükséges ahhoz, hogy a megfelelő információk célba érjenek, s meg tudják szólítani a közönséget. Zalában széles a paletta, sok színes program közül választhatnak szülők és a diákok. Az információs nap a tájékoztatáson túl azt a gondolatot is erősíti, hogy az intézmények egymásért és a közönségért tevékenykednek nap mint nap.

A műemléki világnap alkalmából este a Göcseji Múzeumba várták a közönséget. Megyeri Anna muzeológus a keszthelyi kőfaragóműhely zalaegerszegi emlékeiről beszélt, dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató pedig az egervári vár legújabb kutatási eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot.

Magyarországon már évtizedek óta 1–5 csillagos kategóriákba sorolják a szállodákat a minőségük és az általuk nyújtott szolgáltatások szerint. Eddig a besorolás önminősítéssel történt, 2009-ben azonban egy kormányrendelet újraszabályozta a szálláshelyek üzemeltetését és kategóriákba sorolását.

Az uniós irányelveken alapuló minősítést hazánkban a Magyar Szállodaszövetség végzi, mégpedig igen szigorú szabályrendszer keretében. Bár az újraminősítés nem kötelező, a zalaegerszegi Arany Bárány Hotel az országban huszonegyedikként, a nyugat-dunántúli régióban pedig harmadikként szerezte meg az új minőségi besorolást; és ezzel a háromcsillag superior kategóriát. A csillagjelzést ugyanis a jövőben csak azok a szálleshelyek használhatják, akik részt vesznek az újraminősítési eljárásban.

Varga Csaba, az Arany Bárány ügyvezető igazgatója elmondta: az új minősítés három részből áll. Megmaradt egyfajta önbesorolás – hiszen mindenekelőtt egy 270 kérdésből álló nyomtatványt kellett kitölteniük –, ám ezt szigorú helyszíni ellenőrzés és bírálat követett. Nézték magát az épületet, a szobákat (alváskomfortot és fürdőszobákat), valamint a szállodához tartozó vendéglátóhelyeket és a gasztronómiai kínálatot.

A szálloda az eddigiekhez hasonlóan a háromcsillagos kategória elérésére törekedett. Ehhez többek között olyan alapszolgáltatásokat kell nyújtaniuk, mint a piperemosás, vagy hogy legyen ülőhely a recepción, internetcsatlakozás és jegyzetfüzet a szobákban az ágyak mellett, vagy hogy minden fürdőszobában legyen sampon és fűtés. A Bárányban hajszárító is van a fürdőkben – folytatta Simonné Mester Ildikó szállodavezető a tájékoztatást – ezért pluszpont járt.

A háromcsillagos besorolásért minimum 250 pontot kellett elérniük, amit jócskán túl is teljesítettek, mert sok olyan követelménynek is megfelelnek, amik már a négycsillagos kategóriába tartoznak. De pluszpont járt például a télikertért és az étterem gasztronómiai kínálatáért; mivel helyi specialitások (prósza, dödölle) is szerepelnek az étlapon.

Az összesítésnél az Arany Bárány Hotel végül háromcsillag superior minősítést kapott. Sőt, ha a wellness-szolgáltatásaikat erősíteni tudnák, könnyen négycsillagos szálló is válhatna belőle. Varga Csaba elmondta: hamarosan elkezdődik a wellness-részleg kialakítása, ám ők továbbra is főleg üzleti szállodaként kívánnak üzemelni.

A mostani sikeres minősítés és a sok pluszpont is azoknak a fejlesztéseknek az eredménye, melyeket az üzleti jelleg erősítéséért (az alváskomfort, pihenés vagy éppen a szállodából történő üzleti ügyek gyors intézése érdekében) tettek. Bíznak azonban abban is, hogy az üdülési csekk és a Széchenyi-kártya egyfajta garancia lesz a belföldi turizmus fellendülésére is.