Fesztivál1

A Holdviola egyszerre népi és modern, dalaikban a hagyományok tisztelete legalább annyira mérvadó, mint az a semmivel össze nem téveszthető, olykor meglehetősen merész, mégis lelket simogató hangzásvilág, amivel az együttes a szakma és a közönség elismerését egyaránt kivívta.

Zegfeszt: Népdalokat modern elemekkel ötvözni nem új keletű próbálkozás, jó néhány példát láttunk erre a magyar könnyűzenében, a Barta Zsófia, Farkas Péter és Gál Lajos alkotta formáció azonban, mintha merőben máshová helyezné a hangsúlyokat. Mitől lesz egy népdal igazán „holdviolás”?

Gál Lajos: Általában egy zenekar megszólalását, dalainak jellegét erősen meghatározzák a csapatot alkotó zenészek. Nálunk sincs ez másképp. Ahogyan a Holdviola megszólal, abban benne van mindhármunk zenei ízlése, gondolkodásmódja, érzései. Különösebben nem gyártunk elméleteket arról, hogy mitől is „holdviolás” egy zene, egyszerűen ösztönből csináljuk a dolgokat.

Farkas Péter: Amiért szerintem a mi zenénk szerethető, az nem is feltétlenül csak a zenében, önmagában keresendő. Azok a népdalok, amikkel foglalkozni kezdünk, egytől egyig közel állnak hozzánk. Úgy dédelgetjük őket, mint saját gyermekeinket. Talán az emberek, akik megszerettek bennünket, ezt érzik ki a dalainkból.

Zegfeszt: A trió 2006-ban alakult, az átütő siker azonban, legalábbis a „színes” lemezeket és a különféle díjakat tekintve, napjainkban köszöntött be. Mivel teltek az előző évek?

Farkas Péter: Az első 2 évben szinte csak a műhelymunka szintjén működött a zenekar. Csak pár koncertet adtunk. Dalírással teltek ezek a hónapok. Ekkor születtek meg a Madárka című debütáló albumunk dalainak első verziói. Lajos 2008 nyarán csatlakozott hozzánk, s igazából ekkor kezdődött el az az intenzív időszak, ami a mai napig tart.

Zegfeszt: A Fonogram – Magyar Zenei Díj zsűrije az „Év hazai felfedezettje – 2011” címmel tüntette ki az együttest. Mit érez az ember, amikor egy rangos mezőnyben a saját nevét hallja?

Gál Lajos: A magyar zenész szakma egyik legrangosabb elismerése a Fonogram díj. Az, hogy ebben az erős mezőnyben mi három kategóriában is bekerültünk a jelöltek közé, már önmagában is nagy öröm. Ráadásul, hogy az „Év világzenei albuma” kategóriában a szakma beválasztotta a lemezünket az év legjobb öt albuma közé, olyan előadók társaságában, mint a Csík zenekar, vagy Nikola Parov, már szinte egy díjjal is felért számunkra.

Farkas Péter: Mégis, szapora szívdobogással figyeltük a díjátadó szavait. Amikor hozzáfűzte gondolataihoz, hogy egyik személyes kedvence a díjazott, bevillant valami, hogy ezek mi leszünk. Felemelő érzés, hiszen ezt a díjat a szakmától kaptuk. Elismerés a zenésztársadalomtól, és jól eső visszajelzés, hogy értékelik a munkánkat.

Zegfeszt: Aki látott már Holdviola-koncertet, tudja, hogy a színpadi produkcióik gazdag néptáncos koreográfiával válnak teljessé. Kiknek köszönhetjük a látványt?

Gál Lajos: Három éve csatlakozott hozzánk Magyarország egyik kiemelkedő tánccsoportja, a Szinvavölgyi Táncműhely. Ők amellett, hogy a néptáncos szakma kiemelkedő képviselői, a modern táncszínházi produkciókban is otthonosan mozognak. Dalainkra Maródi Attila alkotja meg a gyönyörű koreográfiákat, melyek ötvözik az autentikus elemeket a modernnel.

Zegfeszt: A magyar népdalgyűjtemény páratlan gazdagságát példázza, hogy a Zenetudományi Intézet túl van a kétszázezredik népdal regisztrálásán. Bőséges alap kínálkozik tehát a tervek szövögetésére. Hogyan tovább a két sikeralbum után?

Farkas Péter: Tavaly december 26-án, Budapesten a Millenáris Teátrumban tartottunk egy különleges karácsonyi koncertet, mely egyben az új „Vándorfecske” című albumunk lemezbemutatója is volt. Az erről a koncertről készült hang- és képfelvételeken dolgozunk jelenleg. Ebben az esztendőben ennek a koncert-DVD-nek a megjelenését tervezzük. Természetesen a színpadi műsorunk csiszolgatásával, új dalok írásával is foglalkozunk, és persze szeretnénk minél több helyre eljutni, hogy élőben találkozhassunk közönségünkkel.

Végignézve a XVII. Egerszeg Fesztivál „zenészgárdáját”, kimondatlanul is adódik a megállapítás: idén is parádés felhozatal garantálja a fesztiválhangulatot. Jól tudjuk azonban, hogy a talpalávaló mellé finom ételek is dukálnak. Ha pedig Egerszeg Fesztivál, akkor Prószafesztivál, ez nem is lehet kérdés.

Megszoktuk már, hogy e közkedvelt kulináris sokadalom programfelelőse a Keresztury Dezső ÁMK évről évre előrukkol valami újdonsággal, hiszen olykor a merész fűszerezéssel, máskor Magyarország megyéinek kisütésével kápráztatják el a közönséget. Idén azonban valami egészen különleges dologgal készülnek az ÁMK lelkes munkatársai. A részleteket Kondor Anita igazgató árulta el.

– Hányadik éve kerülnek elő a sütők a raktárból?
– Immár 15 éve, hogy intézményünk szervezi a hagyományos Prószafesztivált, és gondoskodik a fesztivál vasárnapjának eledeléről.

– Hogy idén is finom lesz, nem kétség, de mi adja az idei Prószafesztivál különlegességét?
– Az idei valóban különleges lesz, mert hivatalosan bejelentettük Sebestyén Istvánnak, a magyarországi rekordok koordinátorának, hogy egy óra alatt (május 15. 12.00–13.00 óráig) 365 darabot sütünk ki. Jelmondatunk: „Minden napra 1 prószát!” A prószákat húsz csapat negyven lángon készíti, melyeket egy hosszú asztalra rakunk ki. Újdonság lesz továbbá, hogy a rekordfelállítás alatt minden csapatnak lesz legalább egy „prószafutára”, aki hordja a kisütött prószákat az asztalra.

A szakértő zsűri ezt külön értékelni fogja. A kísérlet alatt hivatásos „riporter” közvetíti a történéseket. 13 órától pedig a már jól megszokott módon zajlik a Prószafesztivál, és sok díj vár a csaptokra különböző kategóriákban. Már most várjuk intézményünk elérhetőségein azoknak a régi és új vállalkozó szellemű csapatoknak a jelentkezését, akik szeretnének részt venni a rekordkísérletben és a fesztiválon egyaránt.

– Hogyan jött az ötlet?
– A rekordfelállítás gondolata Kiss Krisztián szervező kollégánkban vetődött fel, ami úgy gondolom nagyszerű ötlet, és a többieket is fellelkesítette. Azóta folyamatosan egyeztetünk, a szervezésben már mindenkinek megvan a feladata, szerepe.

– Milyen műszaki előkészületeket igényel a nagyüzemi prószasütés?
– A sütéshez mind a húsz csapat két-két serpenyőt kap, hogy egyforma méretűek legyenek a prószák. A „rekorder” prószák elhelyezésére közel negyven sörasztalból egy körülbelül száz méter hosszúságú óriásasztalt rakunk ki a Dísz tértől a Petőfi utcáig, a kórház irányába.

– Ha valaki kedvet kap egy ilyen rekordkísérlethez, és úgy gondolja, hogy holnap szilvás gombóccal rakja körbe a Dísz téri szökőkutat, hova forduljon?
– Mindenképpen célszerű előzetesen felvenni a kapcsolatot a koordinátorral, aki elmondja a véleményét a kísérletről, majd egy részletesebb űrlapot kell kitölteni, ami alapján kalkulációt készít a bejegyzésről, majd a rekordról diplomát is kiállít.

– Még ki sem sültek a prószák, de ha jól tudjuk, már mind a háromszázhatvanötnek van gazdája...
– Igen, valóban így van. A hitelesítést követően jótékony célra ajánlják fel a csapatok az általuk elkészített csemegét, így nem csak a fesztiválozó közönség, de a József Attila Idősek Otthona és a Nyugdíjas Gondozóház lakói is részesei lesznek a Prószafesztivál hangulatának.

Amikor 2007-ben először vetődött fel, hogy a polgáravató ünnepség színpadán fellépő tehetséges fiataloknak és utódaiknak lehetőséget kellene adni a bemutatkozásra, fellépésekre, többen is szkeptikusan fogadták az ötletet. Úgysem lehet a diákokat „megmozgatni”, ez volt az ellenérv, amire az évek folyamán maguk az érintettek cáfoltak rá.

Velkey Péter, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal művelődési és sportosztályának vezetője – egykori ötletgazda – azt mondja, a Zegasztár jó ötletnek bizonyult a tehetséges zalaegerszegi fiatalok megismerésére. A Megasztártól az különbözteti meg, hogy különböző kategóriákban tudják megmutatni a diákok, (10–18 év között) ki, mit tud.

– Kétévente, minden páratlan évben szervezzük meg a kulturális bemutatót a városi televízióban. 2009-ben a hagyományost két új kategória, a vers- és prózaírás valamint képzőművészeti alkotások benyújtása egészítette ki. Az idei évben már túl vagyunk a három elődöntőn, ami három élő adást jelentett a városi televízió stúdiójában. Két kivétellel valamennyi iskolából, ahol az előselejtezőket szervezték, érkeztek résztvevők, a Zegasztárban több mint háromszáz fiatal mutatkozott be.

A zsűri – Stefán Gábor koreográfus, Szakály Aurél színművész és Győrffyné Könczöl Timea, a Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola igazgatója – döntött arról, kik vehetnek részt a május 9-i gálán a Hevesi Sándor Színházban. A szépirodalmi alkotásokat Szemes Béla középiskolai szakreferens véleményezi, míg a képzőművészeti alkotásokat Farkas Ferenc szobrászművész.

Velkey Péter hozzátette: mind a három elődöntő után lehetett szavazni, így több közönségdíjas fiatal állhat színpadra az Egerszeg Fesztivál nyitó napján. A gálán – amely szintén élő adás lesz – már nem versenyeznek a résztvevők, az eredményhirdetés viszont minden bizonnyal izgalmat vált majd ki a fellépő diákok között. A Zegasztár ez évi győztese is az lesz, aki a közönségtől a legtöbb szavazatot kapja. Megjegyezte: az első Zegasztárhoz képest lényegesen javult a produkciók színvonala. Az idei fellépők kivétel nélkül alkalmasak a tévés szereplésre.

A gála szereplői. Komolyzene: Vissi Barnabás, Patai Rebeka, Moser Lili. Közönségdíjas: Doffkai Eszter. Könnyűzene: Borsos Anna, Merics Nikolett, Herold Barnabás, Rózsás Clau, Raschella Nicoletta, Lukács Kornélia. Közönségdíjas: Pahocsa Júlia. Zenekar: Soldir Side, Pánczél lányok, Last Drops. Népdal: Katicák éneklőcsoport, Gubinecz Ákos, Domonkos Adrienn.

Moderntánc: Nagy Dóra–Andrasek Júlia, Urban Dance (13 fő), Pap Adrienn. Közönségdíjas: Gülbaba rózsái. Vers- és prózamondás: Trömböczki Napsugár, Szatmári Krisztina, Bőke Petra. Közönségdíjas: Domján Tímea. Néptánc: Világfa Együttes.

Zajlik az élet a FreshFabrik háza táján. Ez év április végén jelenik meg az új korong „Mora” címmel, a „Stealing the sun” című klip pedig akkorát szólt, hogy a hazai rádiókban jelenleg ez a harmadik legtöbbet játszott szám. Fellépésük az Egerszeg Fesztiválon is minden bizonnyal ütni fog, mint a tíztonnás gőzkalapács, idézve a legnagyobb videómegosztó portál egyik kommentelőjének szavait.

– Melyek a FreshFabrik koordinátái?
– Az együttes jelen felállásában 3 főből áll: Kovács Levente, Oláh Szabolcs és Szabó András, de a koncerteken, így az összes hazai fesztiválon, lesz még a színpadon egy plusz gitáros (egyszer-egyszer billentyűs) is, Szvoboda László személyében. Zenei stílusát tekintve továbbra is, mint ahogy azt már az elmúlt évek alatt megszokhatták tőle, valahol a pop-rock és az indusztriális metál határmezsgyéjén táncol és énekel a formáció, éppúgy élőben, mint a hamarosan megjelenő új, „Mora” című albumon.

– Fellapozva az 1992-ben alakult csapat életútját, szép számmal találunk benne izgalmas állomásokat a San Francisco-i klip premiertől a német, olasz turnékon át a cseh album megjelenéséig. Milyen emlékek fűződnek ehhez az időszakhoz?
– Ezek voltak – legalábbis így több mint egy évtized távlatából visszatekintve – talán a legszebb éveink. Szabadság, szerelem, a zene mindenhatósága s az álmok, melyek a végtelent célozták meg akarva akaratlanul. Nem számított semmi, csak a barátság és a közös jövő, valamint az önmegvalósítás maximalizálása a muzsika útján.

Nem kellett a nyugdíjjal, az utódok programozottan előírt nemzésével és semmiféle kötelezettséggel foglalkoznunk, csak azzal, hogy milyen legyen az első album és a zenénk, valamint a koncerteken hogy érezheti a kollektíva és a közönség is a lehető legjobban, legfelhőtlenebbül magát.

– 2008-as búcsúkoncertetek után mégis megjelenik az ötödik lemezetek.
– A legújabb FF-lemez reményeink szerint ugyanúgy formabontó lesz, mint az előzőek. Megálmodtunk egy sajátos zenei stílust, amit „POWER POP” névre kereszteltünk, és rendkívüli izgalmakat tartogat mindazok számára, akik a megjelenést (április 31.) követően belehallgatnak a legújabb dalokba.

Végre, Oláh Szabolcs énekes-gitáros frontember kreatív énektudásának köszönhetően, megvalósulhat Levi több évtizedes nagy álma, hogy mind a korongon, mind élőben a koncerteken, olyan dallamok csendüljenek fel, amilyeneken magunk is nevelkedtünk egykoron. Szeretnénk, hogy a zenénk olyasfajta hatással legyen a közönségre, mint a „parfüm”, amely megbabonázza és szerelemre gerjeszti mindazokat, akik közelebbi kontaktusba kerülnek vele.

– A FreshFabrik számára egyáltalán nem ismeretlen a fesztiválok világa. Milyen jellegű koncert lesz Zalaegerszegen
– Röviden és velősen fogalmazva: fincsi, izgalmas és ütős lesz.

2011. május 12-én (csütörtök) 18.00 órától május 16. (hétfő) 4.00 óráig lezárják a Széchenyi tér és a Kossuth utca Petőfi utcáig tartó szakaszát. A jelzett időpontban a Volán járatai terelőúton közlekednek. A lezárással érintett területen 2011. május 12-én (csütörtök) 16.00 órától tilos a parkolás!

2011. május 13-án (péntek) 9.00 órától május 15. (vasárnap) 24.00 óráig a Tüttőssy u. 10–22. sz. előtti szakaszára csak az ott lakók hajthatnak be, a Kossuth utcára való haladás nem lehetséges.
Az Egerszeg Fesztivál ideje alatt a Kisfaludy utcáról nem lehetséges a Kossuth utcára történő felhajtás. A gépjárműforgalom a Petőfi utca irányába az OTP árkádja alatti átjárón keresztül történik.

2011. május 14-én (szombat) a Szent György Lovagrend felvonulása miatt várhatóan 16.30 órától lezárásra kerül a Kossuth utca Petőfi utca Csány tér közötti szakasza. Az útzár feloldására a felvonulást követően kerül sor.
A zsinagóga melletti parkolóban az Egerszeg Fesztivál ideje alatt vidámpark működik, a parkolás ott nem lehetséges.

Kérjük, hogy amennyiben lehetséges, gyalogosan közelítsék meg az Egerszeg Fesztivál helyszíneit.
Gépkocsival érkezők számára az alábbi lehetőségeket javasoljuk: Csipke Parkolóház, ZTE-stadion melletti parkolók, Kovács Károly téri parkoló.