Krónika

Május 1-től lépett hatályba a mindeddig gyógynövényként számon tartott növények törzskönyvezési eljárásának megváltozása. Ennek irányelvét 2004-én fogalmazta meg az EU, a tagállamok számára 7 éves türelmi időt hagyva a bevezetésre. Magyarországon 2011. április elsejétől fogadták el a jogszabályt, a hatályba lépés pedig május1-je. Vagyis a korábbi gyógynövény és gyógyhatású készítmény helyett ezután a növényi gyógyszer vagy az élelmiszer kifejezést használják.

Azaz, a nem gyógyszernek minősített gyógyhatású szerekre ezentúl tilos feltüntetni annak gyógyító hatását. Félő, hogy ez újabb csapás, ha nem is a jelen, de a jövő generációk számára, mely során elveszik vagy titkos tanná válik az, ami erdő-mező kínálta terülj asztalka az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés és a gyógyítás palettáján.

A történelem során volt erre már precedens, a leépítés folyamatos, és el kell ismerni, elég hatásos. Ma már lámpással kell keresni azokat az embereket, akik úgy ismerik a növények áldásos hatásait, mint az egykor közismert volt. Igaz, akkoriban még nem léteztek a szintetikus készítmények sem a gyógyítás sem az élelmezés terén.

Az új előírásoknak megfelelő átsorolási kérelmeket március 31-ig nyújthatták be a gyártók. Már aki ezt anyagilag megtehette. Hogy eztán hogyan és hol juthatunk kedvelt gyógynövényeinkhez, arról kérdeztük az Országos Gyógyszerészeti Intézet illetékesét, és dr. Batka Gábort, a zalaegerszegi megyei kórház intézetvezető főgyógyszerészét.

– A több összetevőt – és ezek között növényi összetevőt is – tartalmazó, jelenleg gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények 2013-ig vagy lejártukig lehetnek csak forgalomban ilyen besorolásban. Ezután gyógyszer, étrend-kiegészítő vagy kozmetikum lehet belőlük, attól függően, hogy a gyártó mire kért engedélyezést.

Az a készítmény, amiből gyógyszer lesz, gyógyszerforgalmazásra engedéllyel rendelkező helyen lesz majd csak kapható 2013-tól, azok a készítmények pedig, amiket étrend-kiegészítőként vagy kozmetikumként regisztrálnak, gyógynövényboltokban is kaphatók lesznek. A készítményeket tehát senki nem szünteti meg, csupán a regisztrációjuk változik.

Az egy gyógynövényt tartalmazó teákat nem érinti, azok továbbra is forgalmazhatók lesznek a boltokban – válaszolta írásbeli kérdésünkre dr. Gara Annamária, az OGYI osztályvezetője.

Az egyik gyógytermék-nagykereskedés tájékoztatója szerint kevesen éltek az átminősítéssel. A gyógyszernek minősített gyógynövények azon kategóriába kerülnek, melyet gyógyszertáron kívül is lehet forgalmazni. Az étrend-kiegészítők, kozmetikumok, orvostechnikai eszközök szabadon forgalmazhatók a gyógyhatás feltüntetése nélkül, ami esetenként névváltozást is szükségessé tehet. A mono gyógynövények (kamilla) esetében semmilyen változásról jelenleg nincs tudomásuk.

– Az új szabályozás okaként feltüntetett biztonsági szempont hangzatos dolog, de kétoldalú hatása lehet – mondta dr. Batka Gábor. – Az tény, hogy az egyszer engedélyezett készítmények folyamatos bevizsgálása jogos elvárás, és előírás kell, hogy legyen. Csakúgy, mint a mellékhatás monitorozás, mely az orvosok feladata lesz.

– Mennyire valós veszély a gyógynövény-mellékhatás okozta betegség? Miközben nincs is mellékhatás nélküli gyógyszer. Mennyire lesz idejük az orvosoknak gyógynövényhatásokat figyelni, illetve milyen mélységben ismerik mindezt?
– A gyógynövény-mellékhatásokról nincs pontos kimutatás. Az orvosi egyetemeken, szabadon választható tárgy a gyógynövény- és drogismeret. A gyógyszerészeti képzésen belül pedig kétéves tananyag. Bár ennek aktív használata eddig nem volt jellemző.

– A gyógynövényboltokban viszont kellő szakértelemmel, napi gyakorlatként, a vásárlók bizalmasaiként tudtak tájékoztatást adni.
– Gyógynövényekre szükség van, ez nem kérdés, ahogy a népi gyógyászatnak is helye van enyhébb panaszok és a megelőzés terén, valamint gyógyszeres kezelés kiegészítéseként is. A gyógyítók hibája is, hogy előszeretettel és időnként indokolatlanul írnak fel gyógyszereket olyan panaszokra, amikor a tünetkezelés, a helyes étrend és néhány gyógytea is elegendő lenne.

A céltudatos egészségnevelés és a megelőzés hangsúlyozása lenne az alap, amihez elengedhetetlenek a természetes módszerek. Japán erre szép példa, ahol akkor kap a háziorvos kártyapénzt, ha egészségesek a „páciensek”. Ehhez azonban szemléletváltásra és hosszú távban gondolkodásra lenne szükség.

Sajnos, most egy eltorzult versenyhelyzetben vagyunk. A kistermelők nem biztos, hogy ki tudják fizetni az átminősítés költségét. A gyógyszerré minősített növényeknél még kérdés, hogy rögzített vagy szabadárasak lesznek-e. Majd néhány év múlva meglátjuk, mindennek a gyakorlati vonatkozásait – mondta dr. Batka Gábor.

Sikeresnek értékelte a kórház vezetése és a résztvevők azt a programot, mely során az elmúlt hónapban Franciaországból érkezett, diplomás ápolóképzős hallgatók kapcsolódtak a munkába. Immár ez a második alkalom, amikor francia fiatalok járnak Zalában tapasztalatszerzés céljából.

Az idén azonban nemcsak a zalaegerszegi megyei kórház életébe nyertek betekintést, hanem a „Mindszenty” Szociális Otthon és a Mónika Otthonápolási és Hospice Szolgálat tevékenységébe is. A lányokkal párhuzamosan, de náluk hosszabb ideig egy török származású fiatalember is itt tölti jelenleg a gyakorlatát.

A rövid értékelő megbeszélésen a kórház vezetése és a résztvevő hallgatók elmondták véleményüket, benyomásaikat, melyeket az intézet tíz osztályán szereztek. Közben óhatatlanul összehasonlítást tettek az otthoni és a helyi egészségügyi ellátásról, pozitívnak ítélve a magyarországi hozzáállást és felszereltséget, bár a dokumentációk sokasága számukra meglepő volt.

Tóthé Födő Gyöngyi oktatásszervező elmondta, igyekeztek az egykori állapotokat (régi épületrészek) és a modernebb osztályokat is megmutatni a vendégeknek, illetve a specialitásokat és kuriózumokat az intézetbe kerüléstől a kórházi ellátás utáni otthon ápolásig. De láthattak a lányok műtéteket, boncolást is. A szakmai programok mellett a város és ezen keresztül az ország kultúrájával is ismerkedtek Dér Anikó mentorálása mellett.

Dr. Csidei Irén főigazgató a hallgatóktól rövid írásbeli véleményezést is kért, mivel terveik között szerepel egy képzési program összeállítása külföldi főiskoláknak ajánlva, melyben az eddigi vendég hallgatók tapasztalatait is feltüntetnék.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a vállalati szektor kkv (mikro- és középvállalkozás) szakemberei országos konferenciasorozat keretében tartottak előadást Zalaegerszegen a kisvállalkozások számára. Varga Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kkv-fejlesztési főosztályvezetője a gazdaságpolitika összetevőiről, az idei évben elérhető uniós pályázati forrásokról beszélt. A rendezvényen bemutatták a vállalkozások terheinek csökkentését szolgáló finanszírozási és megtakarítási lehetőségeket.

Kiemelt témaként szerepelt a hazai kisvállalkozások versenyképességének növelése, ami nem véletlen, hiszen uniós összehasonlításban jelenleg a hazai vállalkozások adminisztrációs költségei kiemelkedően magasak: a hazai GDP mintegy 15 százalékát teszik ki, ami az uniós átlag háromszorosa. Ez leginkább a kisvállalkozások számára megterhelő. A minisztérium szerint a vállalkozások, egyben hazánk versenyképessége növelésének egyik kulcstényezője.

A kkv-k működési költségeinek, ezen belül is a finanszírozási költségek csökkentéséhez is kaptak tanácsokat a konferencia résztvevői. Elhangzott: a hazai vállalkozások bankokkal szemben támasztott legfőbb igénye az alacsony számlavezetési díj, megelőzve a magasabb betéti kamat, illetve az alacsonyabb hitelkamat iránti igényt. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a cégek mégsem fordítanak elég figyelmet e költségek minimalizálására.