Aktuális

A LÉSZ Kft. szervezésében a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége rendezett konferenciát a zalaegerszegi termálfaluban a bérlakások kintlévőségének kezeléséről, a gyakorlati kérdéseiről. Mint elhangzott, ennek megoldása nehéz kérdés, hiszen objektív és szubjektív okokkal kell szembenézni, miközben a saját működés is veszélybe kerülhet a halmozódó tartozások miatt.

– Az önkormányzati kezelésű lakások számos problémát vetnek fel, pedig akár áldás is lehetne a létük – mondta a konferencia megnyitóján Gyutai Csaba polgármester. – Közel ezer lakás van Zalaegerszegen önkormányzati tulajdonban, mely nagy vagyonnak számít. Meg kell tartani a bérlakásokat, a kérdés az, hogy mennyit, és kinek legyen kiadható. Talán elegendő lenne ötszázra csökkenteni a lakások számát, melyből kétszázban hiányszakmákban dolgozók vagy különleges képességekkel bírók laknának, a többi lenne a szociális bérlakás.

Vagy maradjon a mostani szám, de szektorokat kellene létrehozni, különböző minőségű és költségű lakásokkal, a legelemibb feltételek biztosításával. De ez felvetné azt a problémát, hogy esetleg olyan negyed alakulna ki a városban, ami nem igazán kívánatos – osztotta meg gondolatait a polgármester.

Hozzátette: szinte minden második közgyűlésen módosítják a lakásrendeleteket a segítő ötletek beépítésével. – De akadnak olyanok, akik nehezen értik meg, hogy a lakás nem ajándék, költségekkel jár, és azt fizetni kell. Tudatosítani kell az értéket, akkor talán jobban becsülik. Sikertörténetről is be tudunk számolni a bérlakások kapcsán, ez pedig a „fecskeház”, ahol a fiatal családok elindulását tudjuk segíteni – fogalmazott Gyutai Csaba.

Keresztély Dezső, a szövetség elnöke szerint mindkét fél részére jogbiztonságot kell teremteni. Vagyis el lehessen távolítani a bérlakásból azt, aki nem fizet vagy nem megfelelően viselkedik, illetve ha betartja a feltételeket, akkor biztos legyen számára a lakhatás. Elmondta még, jellemzően a nagy összegű tartozások nőttek, vannak, akik a költségek töredékét sem hajlandók fizetni. Mivel a kormány döntései, közlései befolyásolják a helyi piacot, az önkormányzatok egyedül nem tudják megoldani a problémákat.

Az ország különböző részeiből érkező bérbe adók aztán helyi példákat soroltak fel a lehetséges megoldásokra. Mindenhol jellemző a nagy összegű adósok számának növekedése, és hogy a kilakoltatási moratórium miatt halmozódott az adósság. Ugyanakkor elhangzott az az adat is, hogy a mai Magyarországon a háztartások öt százaléka teljes mértékben eladósodott.

Pais Kornél, a LÉSZ Kft. csoportvezetője a zalaegerszegi helyzetet ismertette. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakáscélú ingatlanok nagy része a LÉSZ Kft. kezelésében működik. A lakáscélú ingatlanokban a bérleti díj a komfortfokozattól függően 60–360 forintig terjed négyzetméterenként. A költségelvű bérleti díj 600 forint négyzetméterenként (2011-ben csökkentették).

Az adósok 71 százaléka 360 napon túli tartozással bír, mely nehezen behajtható. Egyébként a bérlők 54 százalékának van adóssága. 592 bérlő közül 387-nek 20 ezer forint feletti, azaz több mint egyhavi adóssága van. Kedvezményes bérleti díjban részesülnek az időskorúak, a nyugdíjasotthon lakói, a lakbértámogatásban részesülők és a művészlakások bérlői, illetve alapítványok és közhasznú szervezetek.

A LÉSZ Kft. két stratégiáját, a megelőzés és a behajtás módjait is ismertette Pais Kornél. Így a felmondási idő rövidült, 150 ezer forint tartozás helyett 3 havi hátralékra. Elhangzott: csak megfelelő fizetőképesség esetén lehessen valaki bérlő, a szociális rászorultság határait bővítették. Tárgyalás alatt van, hogy a szolgáltatók közvetlenül számlázzanak a bérlők felé, így a hátralékok is őket terhelik.

A behajtásnál a vízkorlátozással élnek, bár ez nem minden esetben megoldható. Adósságbehajtó céget bíztak meg, mely március végéig a kintlévőségek 10 százalékát hajtotta be, ennél kisebb eredményt hozott a személyes behajtás. Tervezik a tartozások ledolgozhatóságát, ehhez folyamatos munkavégzés biztosítására lenne szükség, mert a közmunkából kevés pénz vonható le.

Informatikai körökben mostanában felkapott fogalom lett a felhő (felhő-számítástechnika, számítási felhő stb.). Érdekes, hogy az igény és a fogalom már az 1960-as években felmerült. Még a hazai internetező közönség is 10–15 éve intenzíven használ „felhőben lévő” szolgáltatásokat.

Mi is a felhő? Jó számítástechnikai definíció nem is igazán létezik erre, inkább leírások, magyarázatok. Informatikai vénával rendelkezőknek azt mondhatnánk, hogy „általában virtualizált, párhuzamos erőforrásokon alapuló, nagy rendelkezésre állású, könnyen skálázható internetes rendszer”. Köznyelvhez közelebb álló módon talán úgy írhatnánk le, hogy olyan gyűjtőfogalom ez a felhő, melyben a tárolt adataink, dokumentumaink, fényképeink, sőt számítógépes programjaink nem a saját gépünkön tárolódnak, hanem az interneten „valahol”.

A felhőben tárolt információnak van legalább egy hatalmas előnye: fenntartásáról, az ehhez szükséges fizikai eszközök, szoftverek biztosításáról nem nekünk kell gondoskodnunk. Nem gond, ha elromlik a gépünk, tönkremegy a helyi adattárolónk, a legfontosabb adataink – de most már akár programjaink is – biztonságban lesznek. Másik munkaállomásról is használhatjuk rendszerünket, akár a világ túlsó feléről is. A mostanában egyre népszerűbb tábla PC-vel és okostelefonnal is kapcsolódhatunk.

Egy átlagos, weboldalakat kiszolgáló számítógép és szoftverei – megfelelő helyen az interneten – felhő jellegű szolgáltatásokat nyújtanak. Ha úgynevezett szerverfarm (több számítógép összekapcsolva) áll mögötte, akkor már azt mondhatjuk, hogy ez egy felhő alapú megoldás.

A nagyobb forgalmú oldalak mögött szinte mindig ilyen megoldás áll. Szintén jól ismert – felhő alapú megoldás – a legtöbb komoly webes levelezőszolgáltatás. A szolgáltatóknál több szerver szolgálja ki láthatatlanul a felhasználókat, az adatok pedig szintén többszörözve tárolódnak. Ezt a biztonságot otthon, de még cégünknél is nagyon nehezen és jelentős költségekkel tudnánk csak biztosítani.

Az interneten való tárolásnak két problémája is adódhat. Az egyik az internet elérhetősége. Ha nincs internet, nem tudjuk elérni és használni a felhőben tárolt adatainkat, programjainkat. 2011-ben ez már nem feltétlenül gond egy városban, hiszen gyorsan találhatunk működő internettel számítógépet, ahonnét az elérhetőség megoldott. Akadnak azonban helyek, ahol az internet-hozzáférés elég bizonytalan. Ott még nem alternatíva ez az út.

A másik, kérdéseket felvető terület a biztonság. Azt talán érezzük, hogy a tárolás (az adatok megléte) szempontjából biztonságosabb a felhős megoldás. Felmerülhet azonban az, hogy ezen információkkal a szolgáltató mit kezd? Mint ahogyan biztonságban érezzük a bankban a pénzünket, de Gipsz Jakab egyéni pénzügyi vállalkozóra legtöbbünk nem bízná vagyonát, úgy a felhő-szolgáltatókat is meg kell válogatnunk.

Egy banknál és a komolyabb felhő-szolgáltatóknál belső és külső szabályok vannak, melyeket betartatnak és nagyrészt publikusak is. Ezt nem mondhatjuk el egy egyszemélyes vállalkozóról, aki két nap múlva meggondolhatja magát a saját maga által felállított szabályrendszerben.

A felhő már itt van. Ellenállhatunk, de ha akarjuk, ha nem, életünk egy része ott lesz (események, információk rólunk), de ezeknek nem kell publikusnak lennie. Aggódhatunk emiatt, de a mai aktív internetező korosztály (12–50 év között) már így is sokkal több információt oszt meg magáról – és ami rosszabb, az ismeretségi köréről is –, mint kellene. Ez azonban már egy másik cikk témája lesz. A felhőt pedig használjuk bátran – de körültekintő módon –, mert hasznos és jó dolog.

Mások számára hétköznapinak tűnő tevékenységeket sem tudott elvégezni Zsemlye Csaba parapszichológus egyik páciense. Időszakosan jelentkeztek a panaszok a most 25 éves fiatal lánynál, akinél szklerózis multiplexet (központi idegrendszer gyógyíthatatlan gyulladásos betegsége) diagnosztizáltak néhány évvel ezelőtt. A betegsége miatt az elmúlt év őszén kapott egy kísérleti injekciót, amitől rosszul lett; szarkoidózis (kóros sejtburjánzás) támadta meg tüdejét. Az áprilisi tüdőröntgen azonban már nem mutatott semmilyen elváltozást az orvos nagy meglepetésére.

– A betegségem elején fél évig injekcióztam magam, de miután újból rosszul lettem, abbahagytam – mondja Turbucz Ramóna. – Később gyógyszereket is szedtem időszakosan, majd felvetették – előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, hogy lebénulok – a kísérleti injekció lehetőségét. Ezt havonta egyszer kellett volna beadni, de mindjárt az elsőtől, ami már biztosan tartalmazta a hatóanyagot, rosszul lettem, köhögés, nehézlégzés voltak egyebek mellett a panaszaim.

A tüdőröntgenen magam is meglepődtem, mert nagyon is láthatóak voltak a tenyérnyi gócok. Feltehetőleg a gyógyszer hatására kialakult szarkoidózis – állapították meg a tüdőbiopsziát követően. Szteroidokat ajánlottak. Nem fogadtam el, mivel már ismertem kellemetlen mellékhatásait, de a nehézlégzésre szedtem gyógyszereket. Karácsonyra kaptam barátaimtól egy „beutalót” Zsemlye Csabához, azóta hozzá járok havonta kétszer.

Áprilisban voltam kontrollvizsgálaton, ahol már semmilyen gócot nem találtak a tüdőröntgenen. Az orvos meg is kérdezte, kezelttettem-e magamat. Mondtam, hogy igen, egy parapszichológus gyógyított meg. Nem hitt benne, de én mondtam neki: igen, így történt. Bízom abban, hogy én magam is tettem érte, mert hittem benne, hogy meg fogok gyógyulni, sőt mindig teljesen egészségesnek képzel(t)em magam.

– A kezelések során bármiről jól elbeszélgetünk, a betegséget azonban soha nem hozzuk szóba. A terápia a kölcsönös bizalmon alapul. Ezt szolgálja a társalgás, ami mégsem hétköznapi, mint ahogy egy külső szemlélőnek tűnne – hangsúlyozza Zsemlye Csaba. – Úgy irányítom a beszélgetést, hogy közben folyamatosan diagnosztizálom a pácienst (ebben az esetben Ramónát), figyelve azt, hogy mire hogyan reagál, és eszerint adom át az energiát.

A parapszichológus azt mondja, az ok-okozat összefüggéseit próbálja megtalálni a módszerrel, melyben lényeges, hogy a páciens ellazult, fogadó állapotban legyen. Ehhez egy agytréner készüléket is használ, ami stimulálva az agyat segíti a relaxáció elérését.

– Lelki állapot befolyásolja a pszichét, ez hat az idegrendszerre, ami különféle kémiai reakciókat indít el a szervezetben – véli a súlyos betegségek okáról Zsemlye Csaba, aki szerint a rák kialakulása annak is köszönhető, hogy a páciens vagy nem kap szeretetet, vagy nem tud szeretetet adni.

Hosszú pályafutása alatt (tizennyolc év) több tucat rákos beteget gyógyított meg hivatalosan. Ezért abban gondolkodik, hogy több száz fő megjelenésére számítva szervez egy koncertet a Budapesti Kongresszusi Központban.

De addig itthon is van teendő. Mások mellett foglalkozik egy hatéves epilepsziás, szellemileg sérült kisfiúval, akivel már az első találkozón sikerült megtalálni az összhangot. Eddig tíz szklerózis multiplexes páciense volt, közülük hatan teljesen meggyógyultak. Már megszabadult az egyik betegségtől Ramóna, aki május 18-án megy CT-vizsgálatra. A fiatal lány és a parapszichológus kíváncsian várja, vajon mit mutat majd a felvétel a szklerózis multiplexről.