Percenként 13 darab

A lovagrend tagjai lettek

GébArt: barátság, összetartozás


Percenként 13 darab

Prószasütési rekord zalaegerszegen

  Magyar rekordot állított fel az Egerszeg Fesztiválon az a 21 lelkes csapat, amely 30 perc alatt 390 darab prószát sütött, megdöntve ezzel a szervezők elképzeléseit, mely eredetileg egy óra alatt 365 prószával kalkulált.

Sebestyén István, a magyarországi rekordok regisztrátora visszajáró vendégként jött Zalaegerszegre, hiszen nemrég hitelesítette az ovis torna magyar rekordját a zalai megyeszékhelyen. Most szintén ő jelentette be a hivatalos eredményt, mely szerint percenként 13 darab prószát sütöttek a csapatok.

Ez a sebesség és mennyiség pedig magyar rekord. Igaz, nem is volt e téren mit felülmúlni, de hasonló jellegű rekordok vannak hazánkban. Így Nógrád megyében 24 órán keresztül sütöttek hasonló finomságot, csak főtt krumpliból (6000 darabot).

Kérdésünkre válaszolva megjegyezte: nem valószínű, hogy a Guinness- rekordok könyvébe bekerül ez az adat, mert az angolok számára a prósza, mint olyan, ismeretlen étel, s így kategóriába illeszteni sem tudják. A regisztrátor természetesen nem hivatalos kóstoló alkalmával győződött meg az amatőr szakácsok főztjének ízéről is. Szintén kóstolgatott, de hivatalosan a prószasütő verseny zsűrijének élén, Tóth Endre mesterszakács állt.

A versenyt szervező Keresztury ÁMK csapata meg is tréfálta a mestert, amikoris az általa írt szakácskönyv receptje alapján sütötték a prószát. Erre persze nem lehetett nemet mondani, ahogy a kóstolást segítendő egyéb hungarikumnak sem. Mindezt kellő vidámsággal. Ez utóbbival kitűnt egy érdekes nevű csapat, a „Szőke nők” formáció, akik Aranyi Magdolna vezetésével a nevüknek megfelelő hajkoronával és bájjal szorgoskodtak.

De nemcsak ők voltak az idén új arcok a fakanál mellett, hanem cégek, vállalkozások képviselői, a ságodi nyugdíjasok, a botfai lányok-asszonyok. Ez utóbbiakat a férfiak is elkísérték, tréfásan megjegyezve, bár nem sokat vétenek a hölgyek, de ha mégis, azt ők gyorsan eltüntetik.

Hibás prószák nemigen akadtak, és a rossz idő ellenére számos „kiéhezett” városlakót vonzottak, s talán érdemes lett volna rekordként rögzíteni a vödörszám fogyó alapanyag mennyiségét is.

vissza az elejére


A lovagrend tagjai lettek

Hazaszeretet, hűség, gyámolítás

  A XVII. Egerszeg Fesztivál egyik méltóságteljes eseménye volt a református templomban tartott Szent György Lovagrend lovaggá ütési ceremóniája.

A magyar alapítású, legrégebbi világi lovagrend Károly Róbert nevéhez kötődik, és 1326 óta folyamatos fennállású. A védőszent napjához kapcsolódóan évente tartanak lovaggá ütési ceremóniát, változó helyszínnel. Míg tavaly a Szegedi Dóm adott ennek otthont, az idén a zalaegerszegi református templom nyerte el a megtisztelő jogot.

Közel 20 novícius várta ünnepélyes felvételét a becsületességet, bátorságot, értékpártolást és karitatív tevékenységet célul tűző rendbe. Köztük Gyutai Csaba polgármester, Balaicz Zoltán alpolgármester és Tombi Lajos tanácsnok, önkormányzati képviselő.

A díszőrség felvonulása után Lovag Tadeus Kaczor nagymester, Lovag Balla Miklós nagyprior és Török Zoltán református lelkész mondtak ünnepi köszöntőket. Majd következett az eskütétel és az avatási ceremónia. Ez utóbbi során a rendi ruhába (kappa) öltözött jelöltek bibliára tett kézzel térdelve várták, hogy a felszentelt kard érintse vállukat, és jelképesen sarkantyújukat (ma már nem része az egyenruhának).

Az avatáson a megyéket képviselő priorok, a rendtestvérek és a hozzátartozók is jelen voltak. A lovaggá ütés után megerősítették a priori tiszteket, Zalában Gombos Ferenc látja el eme feladatkört, és kitüntetések átadására is sor került, többek között a zalai vezető is érdemkeresztben részesült.

Végül a rend tagjai felvonultak a város főutcáján, különleges élményben részesítve ezzel a fesztiválozókat. A koronázási ékszerek mellett a díszőrség egyenruhája is ritka látványosság. A lovagok eztán szekrénybe zárhatják egyenruhájukat, melyet csak meghatározott alkalmakkor viselhetnek. Nem feledhetik azonban vállalásaikat, melyeket a tagsággal együtt vállaltak.

vissza az elejére


GébArt: barátság, összetartozás

Húszéves a művésztelep

  Húsz év, százötven művész, több mint 400 alkotás, öt korszakváltás. Két évtizede fogadja a Gébárti tó partján felépült Kézművesek Háza – a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep – a magyar és külföldi alkotókat.

Röviden és tömören: 20 éves a GébArt. Az Egerszeg Fesztivál keretében nyílt születésnapi tárlat is eme egyszerű címet kapta; nem is kell cifrázni. Az előző mondat viszont némi helyesbítésre szorul, a jubileum alkalmából ugyanis egymás után két kiállítás nyílt. A Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében az első tíz év munkáiból látható válogatás, a Keresztury ÁMK Gönczi Galériájában pedig az elmúlt tíz esztendő anyagából kapunk némi ízelítőt.

A húsz év jó alkalom arra, hogy a művésztelep reflektorfénybe kerüljön, s felelevenítsük az alkotótábor történetét és előzményeit. Gyutai Csaba polgármester a múzeumi megnyitón, dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő pedig a Gönczi Galériában beszélt a művésztelep létrejöttéről és életének főbb mozzanatairól.

A polgármester összeszámolta: az 1992-ben indult gébárti alkotótábor tavaly kezdte meg ötödik nagy korszakát. Kezdetben a fémszobrászat dominált, ennek emlékét őrzi a tó szomszédságában felépült szoborpark. De ekkoriban tűntek fel olyan tehetséges zalaegerszegi fiatal alkotók is, mint Drabik István szobrászművész, aki időközben Munkácsy-díjas alkotóvá vált, vagy Bayer Csaba festőművész.

Utóbbi a művészek között is extrém jelenségnek számított. Izgalmas képi világ volt rá jellemző. Nyitott, rengeteg szeretetet sugárzó ember volt. Talán szomorú tragédiáját épp az okozta, hogy a világtól oly keveset kapott vissza ebből a szeretetből.

Később a kőszobrászat, majd a festészet korszakai jöttek, Varga Géza és Horváth M. Zoltán művészeti vezetők irányításával. Majd 2007-től Krawczun Halina vezetésével a kerámiaművészeté lett a főszerep. Tavaly pedig Kopasz Tamás irányításával ismét a festészet vált uralkodóvá. Gyutai Csaba szerint GébArt a város egyik legrégibb kulturális folyamata, s az alkotótelep művészettörténeti jelentőségű.

Ezt erősítette meg Wehner Tibor művészettörténész is, hozzátéve: a helyszín kiválasztása, a tó csodás és nyugodt környezete művészeti arculatot és tradíciót is jelez. A művésztelep kifejezés azonos felfogásban dolgozó művészek véletlenszerű vagy szervezett formájú együttműködését jelenti. Vannak állandó, életvitelszerű művésztelepek (Nagybánya, Szentendre) és időszakosak. GébArt ez utóbbihoz tartozik. A zalaegerszegi alkotótábor annyiban egyedülálló, hogy nem kristályosodott ki egységes szemléletű műhely. Inkább a sokszínűség uralkodik, nincs stílusdominancia.

A Gönczi Galériában ezzel kapcsolatban P. Szabó Ernő művészettörténész elmondta: GébArt egy kicsit olyan, mint a Bábel tornya. A sokféleség itt azonban nem okoz összekeveredést, széthúzást és félreértéseket. Hatékony kommunikációt eredményez. GébArt maga a barátság, a párbeszéd. Ezt hűen jelképezi Horváth M. Zoltán Szél-csend című installációja is, melyen külföldi művészek készítettek fotókat a négy égtáj felől a művészről és kollégáiról; mintha a felhőkön lebegnének. Az összetartozás és a nemzetközi kapcsolatok ápolásának évtizedes jelképe ez az alkotás.

Dr. Gyimesi Endre a születésnap alkalmából nem is húsz, hanem 43 évről beszélt, hiszen a gébárti műhely elődje 1968-ban jött létre Egerváron olyan művészek közreműködésével, mint Bernáth Aurél, Dús László és Szabolcs Péter. A művésztelep 1977-ben költözött be Zalaegerszegre, a kézművesház pedig 1982-ben épült fel. Az igazi komoly műhelymunka és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése akkor kezdődött meg, mikor a 90-es évek legelején Skrabut Éva lett a művésztelep vezetője; motorja, szíve és lelke.

A volt polgármester úgy látja, hogy GébArt-tal rengeteget gazdagodott a város, s nem csak anyagi értelemben. A mostani kéthelyszínes kiállítás is jól példázza, hogy jelenleg lehetetlen a városban egyszerre felvonultatni az elmúlt két évtized több száz alkotását. Zalaegerszeg még mindig adós egy városi képtárral, ahol méltó módon lehetne őrizni és bemutatni ezt a páratlan gyűjteményt.

A születésnap alkalmából a Gönczi Galériában a Tapasztalt Ecsetek formáció zenélt. Az együttes olyan három kiváló Munkácsy-díjas képzőművészt takar, mint Kopasz Tamás, Szurcsik József és Wahorn András.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online