A zte-t soha nem felejti el
A Paks elleni utolsó találkozó után könnyeivel küszködött Tóth Ádám, a Zalakerámia ZTE férfi NB I-es kosárlabdacsapatának centere. A játékos bánata érhető volt, utoljára húzta fel nevelőegyesülete mezét. Mondhatjuk, kicsit kényszerből távozott, a klub körül kialakult helyzet miatt szerződött el az atomvárosba. |
– Megbarátkozott már a gondolattal, hogy Pakson folytatja?
– Százalékban mérve úgy hetvennél tartok – válaszolja Tóth Ádám. –
Magyarázom magamnak, nem lesz rossz, hiszen vannak ott ismerősök, így például
Vojvoda Dávid, és a paksi vezetők közül is jó barátságban vagyok egy úrral, aki
a válogatott mellett dolgozik. Egyébként a lelkem mélyén bizakodom, hogy
összejön egy külföldi szerződés. Egyszer nagyon szeretném magam kipróbálni
külhonban...
– A paksi szerződésének azért nagyobb a valószínűsége, sőt elképzelhető, hogy
további ZTE-játékos követi önt...
– Erre csak azt mondom, az egyik szemem sír, a másik nevet. Örülnék, ha több
régi játszótárssal szerepelnék egy csapatban, a másik oldalról nézve nem
szeretném, ha széthullana a ZTE.
– Minek köszönhető a távozás? Kényszerből megy, mert a profi sportolónak is
élnie kell valamiből, vagy a kialakult helyzet a fő ok?
– Egyértelműen az utóbbi. Olyan helyzetbe kerültek a játékosok, köztük én is,
hogy lépni kellett, kinek előbb, kinek később. A szezon utáni igazolások döntik
el, kinek kell meghoznia még a fájdalmas lépést, vagy rendeződik a helyzet.
Teljes mértékben nem is okolom a vezetőket. Sok klubot nehéz helyzetbe hoztak
ezzel a társaságiadó-féle kedvezménnyel. Tisztában vagyok vele, nemcsak a ZTE
anyagi helyzete kritikus. Több egyesületnél küzdenek pénzügyi gondokkal.
– A bajnoki cím megszerzése után gondolták, hogy ennyire nagy a baj?
– Á, dehogy. Álmomban sem gondoltam, hogy ilyen rossz a helyzet. Aztán,
ahogy mentünk beljebb a bajnokságban, és csúszott a juttatások kifizetése,
éreztük, egyre nagyobb a baj.
– Milyen emlékkel távozik nevelőegyesületétől?
– Nagyon kellemessel. Nyolcévesen kezdtem el a kosárlabdát, 15 évesen már a
felnőttekkel gyakoroltam. Hét év a felnőttcsapatnál, gyönyörű időszak.
Bronzérem, és a tavalyi csúcsév, amikor bajnokok és kupagyőztesek lettünk. Ezek
mind olyan élmények, amelyeket nem lehet elfelejteni. Akkor még nem beszéltem az
utánpótláskorban elért sikereimről. Nagyon sokat köszönhetek Völgyi Péternek és
nevelőedzőimnek.
– Ha a sors úgy hozza, visszatérne még a ZTE-hez?
– Biztosan. Remélem, lesz alkalmam visszatérni, lesz csapat Zalaegerszegen.
Úgy lenne igazán kerek a történetem, ha egykor itt fejezném be a kosárlabdát,
ahol elkezdtem.
Rendkívüli taggyűlést tartott a ZTE KK tulajdonosi köre, ahol a tagsági szerződés módosításáról és személyi kérdésekről döntöttek. |
Erre azért volt szükség, mivel Zalaegerszeg önkormányzata áprilisi ülésén ügydöntő felügyelőbizottság megválasztása mellett döntött, egyúttal új ügyvezetőt is választottak. Szilágyi László helyett a jövőben Horváth Zsolt látja el a feladatot. Az ügydöntő felügyelőbizottság tagjai: Béres László, Hadnagy Zoltán, Tóth János.
Budapesten rendezték meg a súlyemelők diákolimpiájának országos döntőjét. A versenyen ezúttal a ZTE SK fiataljai iskoláik színeiben szerepeltek. A finálét megelőző területi döntőről bekerült 4 egerszegi sportoló mindegyike érmet szerzett. |
Serdülők. Fiúk. 56 kg: 3. Bognár Kristóf (Landorhegyi Általános Iskola) 118 (52+66) kg. 62 kg: 3. Takács Tamás (Belvárosi Általános Iskola) 153 (71+82) kg. Lányok. +63 kg: 1. Molnár Martina (Páterdombi Szakképző, Báthory SZKI) 152 (67+85) kg. Ifjúságiak. Fiúk. 77 kg: 3. Kiss Máté (Kölcsey-gimnázium) 164 (72+92) kg.