Aktuális

A hiteles történelemoktatást hivatott segíteni az a TÁMOP-projekt, mely során az országban közel 3000 interjút készítettek a pályázatba bekapcsolódó diákok és tanárok a XX. század eseményeinek túlélőivel. A visszaemlékezésekről készült filmfelvételek folyamatos feltöltés után megtekinthetők a www.emlekpontok.hu vizuális archívumban.

Az értékes gyűjtőmunkából Zalaegerszegről az Apáczai ÁMK gimnazistái vették ki részüket. Tölli Tamásné Bálizs Zsuzsanna vezetésével 25 interjút készítettek a résztvevő diákok és segédkező tanárok. A projekt ünnepélyes zárására a közelmúltban került sor.

Az események tanúit Bogdán Marianna igazgató köszöntötte: Mayer Istvánné Auschwitzról, Hájas László az orosz hadifogság kínjairól beszélt a testközelbe hozott borzalmaktól ledöbbent diákoknak. Olyan tények, cselekedetek kerültek napvilágra a mostani gyűjtőmunka révén, melyekről sokáig nem szabadott vagy nem volt erő beszélni. Ez utóbbi még ma is, több mint 60 év távlatából is megakasztja a hangot, könnyeket hoz a szemekbe.

– Minden megszólított szívesen vállalta a beszélgetést, de voltak szívfájdalmak – idézte fel az elmúlt hónapok munkáját Dukai Alexandra, a riportok egyik készítője. Őt a történelem iránti érdeklődés sarkallta a részvételre, míg másokat inkább a filmes világba való bekapcsolódás, tudásszerzés. Ez utóbbi csoportba tartozott Tóth Géza tizenegyedikes tanuló, aki gyakran állt a kamera és a vágópad mögött.

– Pali Barnabás informatikatanár segített elsajátítani a technikai dolgokat. Elég hamar beletanultunk, és jól ment a felvétel és a vágás is. A nehezebb az volt, hogy a több órás beszélgetésekből mely részeket válasszuk be a 45 perces filmekbe. Az interjúkból DVD is készül – tette hozzá a lelkes kameraman.

Tölli Tamásné elmondta, oktatási segédanyagként használják fel a későbbiekben az interjúkat, melyek a Terror Háza által rendszerezett országos adatbázis részét is képezik.
– Az interjúkészítés során rengeteg ismerőssel gazdagodtunk, megdöbbentő emberi sorsokkal találkoztunka a kis faluban élő nénitől a sok éves hadifogságot megélt, s ennek ellenére a mai napig mosolygós bácsin át. Ötven év alatti volt a legfiatalabb, s 88 éves a legidősebb alanyunk, ám előkészítő beszélgetésen jártunk 95 éves néninél is.

Végül az egyik nyilatkozó, Hájas László szavai támasztják alá a fentiek fontosságát leginkább. Az orosz hadifogságban 6 évig káposztalevesen és kényszermunkán sínylődő, ma már 88 éves férfi többek között elmondta, hazatérése után nagyon nehezen viselte azt a bizalmatlan légkört, mellyel körülvették, és amiért másfél évig rendőri felügyelet alatt volt.

– Nehéz volt elviselni a hazugságokat. Láttam később a lányom és a fiam történelemkönyvét, össze sem lehetett hasonlítani azzal, amit mi tanultunk diákként.

Dunántúli Regionális Kutyaversenynek, fajtabemutatónak és szépségversenynek adott otthont a hétvégén a Göcsej Kutya Klub a zalaegerszegi Gébárton. A Zala-parti kiképzőpályán tíz kutyaiskolából érkeztek a résztvevők.

Akadálypálya, nyílt nap és sok-sok érdekes tudnivaló várta a kutyák iránt elkötelezett betérőket. A szervező klub elnöke, dr. Gombos László elmondta, tavaly Szombathelyen volt hasonló találkozó, s akkor vállalták el az idei esemény rendezését. Az akadálypályán három kategóriában mérettettek meg az ebek és az őket irányító gazdik.

A fajtabemutatón számos információ hangzott el a manapság legnépszerűbb kutyákról és néhány ritkaságról is. A szépségverseny a hivatalosnál kötetlenebb formában zajlott, mégis 70 négylábút neveztek a büszke tulajdonosok.
A nap célja volt bemutatni, milyen fegyelmezettek az iskolázott kutyák, s az efféle oktatási lehetőség igénybevétele hasznos és ajánlott minden ebtartónak. Ráadásként őrző-védő bemutató és dog dancing szórakoztatta a közönséget.

Talán emlékszünk még „A Hálózat csapdájában” című filmre, ahol Sandra Bullock, az okos és csinos programozó szövevényes, fordulatokban gazdag akciófilmben próbálta visszaszerezni a neten keresztül elrabolt és kicserélt személyazonosságát. 1995-ben tátva maradt a szánk, hogy ilyen számítógéppel egyáltalán lehetséges. A főhős e-maileket küldött, fájlokat töltött le a netről, weboldalakat jelenített meg otthonában, nem kis kalamajkát okozva ezzel az amúgy is rafinált bűnözőknek.

2011-ben már nem is találjuk annyira furcsának ezt a történetet, hiszen nap mint nap halljuk: feltörték a CIA szerverét, betörtek az amerikai szenátus és a Lockheed Martin hadipari óriáscég szerverére. Rohanó világunknak természetes velejáróra lett az internet és az általa nyújtott óriási adatmennyiség, az információ, mely mindig is fontos szerepet játszott a történelemben.

Most, hogy van internet, lehetőségünk nyílt arra, hogy mi is első kézből tájékozódjunk, ne csak úgy, mint az esti hírek, vagy a másnap megjelenő újság.

Hirdetni, eladni, reklámozni nincs is jobb, olcsóbb felület erre, mint a világháló. Sokakban megfogalmazódik a kérdés: hogyan is álljak neki annak, hogy privát vagy akár céges oldalamat feltegyem az internetre?

Az, hogy elkészítsünk egy honlapot a webre, többre van szükségünk, mint a HTML-nyelv ismerete. A legfontosabb, hogy találjunk egy megbízható szolgáltatót, majd válasszunk egy olyan „domain” nevet, amit még eddig senki sem regisztrált.

Weboldalunknak kénytelenek leszünk egy tárhelyet is vásárolni, persze csak akkor, ha komolyan gondoljuk a megjelenést a világhálón. Ingyenes oldalakat szándékosan nem hozok fel példaként, mert manapság 5–6000 Ft-os éves keretből gond nélkül ki lehet gazdálkodni egy honlapot, cserébe nincsenek ingyenes reklámok, elérhetetlen rendszergazdák, vállrándítással elintézett hibajavítási megoldások.

Másodjára: el kell döntenünk, hogy ún. statikus vagy dinamikus oldalakat szeretnénk, elég-e esetleg olyan, amit csak időközönként frissítünk, vagy olyan portált szeretnénk, amit napi szinten is karbantartunk. Az általunk választott szolgáltató legtöbbször részletezi, melyek azok a szolgáltatások, amik a tárhelyein elérhetőek.
Amint ezekkel megvolnánk, jön a neheze. Össze kell szednünk azokat az információkat, amelyeket szeretnénk megjeleníteni a honlapunkon.

Menüpontokat, szöveges anyagokat, képeket, céglogót, egyebeket nem árt készenlétbe helyezni, ha neki akarunk látni a szerkesztésnek. A tervezéshez léteznek ingyenes képszerkesztő programok, a HTML-kódoláshoz ugyancsak használhatók az ingyenes alkalmazások. A kódolás némi ismerete azonban mégiscsak elengedhetetlen ahhoz, hogy hiba nélküli weboldalt alakítsunk ki.

Léteznek ingyenes CMS (Content Management System), azaz tartalomkezelő rendszerek, melyeknél a felmásolást és a telepítést követően a már elkészített sablonokba írhatjuk bele a szükséges információt. (Joomla, Drupal, WordPress). Ezek mögött legtöbbször egy MySQL adatbázismotort találunk.

Ha szeretnénk, hogy pl. Google keresője is megtalálja oldalainkat, akkor optimalizálni sem árt, figyelve a metaadatokra, a forráskódra és a hivatkozásokra. Ha mindezek figyelembe-vételével készítjük el honlapunkat, előbb-utóbb mi is a világháló aktív részeseivé válunk, akár pár klikkelés erejéig is. Végszóként pedig: Hajrá, szörfözésre fel!