Nem az érkezési sorrend számít

Sűrített üzenetek Japánból


Nem az érkezési sorrend számít

Érkeznek a műszerek, berendezések a sürgősségi centrumba

  A zalaegerszegi megyei kórház új sürgősségi centrumának (SO1) beindítása a kórház életében óriási változást jelent, hiszen egy olyan szakterület kezdi meg a munkát, amilyen eddig nem volt az egészségügyi intézményben.

Mint dr. Csidei Irén főigazgató mondja, eddig minden osztály a saját szakmáján belül végezte a sürgősségi betegellátást, most az „egykapus rendszer” esetében az esetek zöme, ami az akut ellátással összefügg, ezen az osztályon jelenik majd meg. A főigazgató hozzáteszi: szervezési és szervezeti változást jelent mindez, ilyenre régen volt példa a kórházban.

Dr. Nagy Tamás az új, intenzív, távirányítós ágynál.

A beruházás európai uniós forrásból valósul meg, az elmúlt év áprilisában indult, és a projekt megvalósításának időpontja 2011. október 31. A fenntartó Zala Megyei Önkormányzat sikeres TIOP-pályázatának köszönhetően a sürgősségi betegellátó rendszer a lakosság számára a nap 24 órájában biztosítja a gyors és megfelelő szintű ellátást, lerövidítve ezzel a „betegutakat”, és csökkentve a valóban sürgős ellátást igénylő betegek első ellátásáig tartó időtartamát.

A 637 millió forintos uniós és állami pénz mellé a megye 72,2 millió forint önerőt biztosított. A betegellátás a kórház főépületének földszintjén, a keleti szárny (traumatológia) átalakításával és az épület kelet felé történő bővítésével valósul meg, mintegy 1366 négyzetméteren.

Dr. Csidei Irén– A sürgősségi centrum építészeti kialakítása megtörtént, a különböző orvosi felszerelések, eszközök érkezése van folyamatban, és ezek beüzemelése történik napjainkban. A sürgősségire, a különleges ellátás nyújtása miatt csak új berendezések, orvostechnikai eszközök kerülnek – folytatja dr. Csidei Irén, majd a projekt megvalósításában az egyik legnehezebb elemet említi, ez pedig a szakembergárda biztosítása.

– Ez egy speciális szakterület, amihez véleményem szerint elsősorban intenzív ellátó orvosokra és gyakorlott szakorvosokra van szükség. Természetesen szakvizsga előtt álló orvosok, rezidensek közreműködésére is szükség van, hiszen kötelező gyakorlatot is végeznek a sürgősségin. Jelenleg három munkatársunk szerez rövidesen sürgősségi szakvizsgát.

Az ellátás biztosításához egyébként 25 orvosra van szükség, akik 12 óránként váltják egymást. Egyelőre ez a létszám nincs meg. A folyamatos munkához egy műszakban öt orvosnak kell dolgoznia: traumatológusnak, intenzív szakvizsgával rendelkezőnek és belgyógyász jellegű szakorvosnak, valamint 2 szakvizsga előtt állónak.

A radiológiának pedig folyamatos jelenlétet kell biztosítania. A radiológusok munkavégzése jelentős százalékban a sürgősségi osztályhoz fog kötődni. A szakemberhiány keményen érinti a zalaegerszegi megyei kórházat is: mindig van olyan szakterület, ahonnan ha egyetlen orvos is távozik, ellátási nehézségek keletkezhetnek.

Dr. Csidei Irén megjegyzi: a sürgősségi azért a többi osztálytól levesz terheket, és ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Azok a felnőtt, vagy balesetet szenvedett 18 év alatti betegek, akik most mentővel érkeznek bármilyen ambulanciára, ezentúl 1–1 speciális kórkép kivételével a sürgősségire kerülnek először. Az osztályokra egyenesen csak előjegyzéssel, vagy időpontra visszarendelt, illetve szakrendelés által beutalt betegek érkezhetnek.

A sürgősségi centrum üres termeiben a frissen érkezett műszerek, informatikai eszközök, bútorok egy része még dobozokban áll, felszerelésük, beállításuk folyamatosan történik. A modern, igazán 21. századi betegellátási osztályon dr. Nagy Tamás főorvos, szakmai koordinátor vezetett végig bennünket. (A főorvos 1992 óta dolgozik a megyei kórház intenzív osztályán.

Egy féléves kitérője volt, amikor hat évvel ezelőtt Angliában dolgozott. A menedzsment múlt év szeptemberében kérte fel a szakmai koordinációra.) Tudja, sokan nincsenek tisztában azzal, mit is jelent a sürgősségi fogalma, kik és hogyan kerülhetnek az osztályra. Ezért is kérnek mindenkit, figyeljenek a kórházi tájékoztatásokra.

– Vannak olyan speciális területek, amelyeknél a beteg kórházba érkezése és az ellátás első percéig eltelt idő életfontosságú. Ilyen az EKG és panaszok által egyértelműen igazolt infarktus. Ebben az esetben, amennyiben lehetőség van rá, az azonnali út a szívkatéteres labor. Ebben az esetben elkerüljük a sürgősségi osztályt. Ugyanez vonatkozik még a neurológiára. Ha valakit strokkal behoz a mentő, vagy beküld a háziorvos a tipikus tünetekkel, azonnal küldjük a megfelelő osztályra.

Persze a tünetek nem mindig „fekete-fehérek”. Ezért van nagyon nagy szerepe a betegirányító, úgynevezett betegbesoroló pultnál dolgozó „triázs-nővérnek”, mivel a páciens első útja ide vezet – magyarázza dr. Nagy Tamás. Érdeklődésünkre elmondja, terveznek az irányítópulton egy olyan rádióállomás kialakítását, hogy a beteget szállító mentőautóval kapcsolatban legyenek. Így még jobban tudnak készülni a rászoruló fogadására.

Mint elmondja, az a leglényegesebb, hogy a sürgősségi osztályon azt kell eldönteni, hogy a páciens akut kórházi kezelést igényel-e? Az a cél, hogy a beteg állapotának megfelelően, orvosi kezelését és kivizsgálását megkezdve időben, a keresztezett betegutakat megszüntetve a betegségének megfelelő osztályra kerüljön. Nem csak az kerül időbe, míg orvoshoz kerül valaki, hanem az is idő, míg elkészül a laboreredmény, a képalkotó vizsgálat és még sorolhatnánk.

A sürgősségi osztály rendjében öt sürgősségi kategóriát különböztetünk meg: közvetlen életveszély esetén azonnal, közvetett életveszély alapján 15 percen, közvetett szervkárosodás veszélye, heves fájdalom esetén félórán belül, közvetlen szervkárosodás veszélye nélküli, de akut panaszok esetében 2 órán belül, több hetes-hónapos panaszok esetén 4 órán belül kell, hogy orvos lássa a beteget.

Katasztrófahelyzetben a két utolsó kategóriában tartozók ellátása csúszhat. Ugyanis nem az érkezési sorrend számít, hanem a beteg súlyossági állapota! A pácienst hozhatja mentő, küldheti háziorvos és jöhet a beteg személyesen is. Mindenkit ellátnak és eligazítanak. A sürgősségi nem tévesztendő össze a mindenkori ügyelettel és a háziorvosi rendelésekkel, és itt nincs receptírás sem.

Több nagy értékű orvosi eszköz érkezett és érkezik az osztályra: így például digitális röntgen, négy lélegeztetőgép (transzport lélegeztetésre is alkalmas, ami azt jelenti, hogy a beteget szállítás közben is tudják lélegeztetni). Az egyik MR-kompatíbilis, eddig ilyen nem volt a kórházban. Négy műszer intenzív monitorizálásra alkalmas, transzport monitorként is használható.

Megérkezett a mobiltönkös, fixlapos műtőasztal, intenzív ágyak távirányítóval, hogy a beteg a legkényelmesebben be tudja állítani. Sebészeti vizsgálóasztal, gipszelőasztal, defibrillátorok és számos értékes műszer – több mint 230 millió forint, értékben – segíti a sürgősségi munkáját. Öt szobában 12 ágy, köztük 3 intenzíves áll rendelkezésre.

Dr. Nagy Tamás szerint decemberben úgynevezett „száraz edzést” tartanak, ekkor ismerkedik meg mindenki a munkafolyamatokkal, majd január első munkanapján már élesben fogadják a betegeket.

vissza az elejére


Sűrített üzenetek Japánból

Kiállítás a szigetország kincseiből

A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem által szervezett, az önkormányzat által támogatott, és a Magyar–Japán Baráti Társaság zalaegerszegi tagozatának közreműködésével megvalósult kétnapos Japán Fesztiválon kiállítás nyílt a japán kultúra hagyományos tárgyaiból.

A bemutatott – jórészt iparművészeti – tárgyak a Tojama Megyei Kulturális és Művészeti Szövetség, valamint több civil szervezet, cég és magánszemély (például dr. Szigethy István ügyvéd) tulajdonában vannak. A tárlatot dr. Pinczés István rendező nyitotta meg.

Rövid tárlatvezetést tartva, mindenekelőtt szólt a számunkra olvashatatlannak tűnő japán ecsetírás remekeiről. A „betűképek” évszázadok óta sűrített, kódolt üzeneteket tartalmaznak. A szövegeket transzállapotban írják: átérezve, átvéve a leírandó szó érzelmi és hangulati töltését. Ezt a hangulatot tükrözik a hol lassúbb, hol vadabb ecsetmozdulatok is.

Az európai emberek számára legalább ilyen különlegesnek számít a hagyományos japán női viselet, a kimonó is, melyekből csodás darabokat lehet látni a kiállításon.

A kimonó szó ruhát, viselni való ruhát jelent, melyek kivétel nélkül egyedi darabok. Szabása kiterítve T betűt formál, többségükben hernyóselyemből készülnek, és kézzel varrják őket. Van, melyet 24 karátos arannyal szőttek át. Napjainkban a tradicionális kimonó már kizárólag alkalmi viseletnek számít: esküvőkön, temetéseken vagy teaceremóniák alkalmával hordják leginkább. Van azonban egy nyári változata is, a jukata, ami pamutból készül, s ez manapság is népszerű viselet Japánban.

A rendező szólt a tárlaton látható színházi maszkokról és egyéb kellékekről is. A maszkok, jelmezek, legyezők, hangszerek szinte semmit sem változtak az elmúlt 800 esztendő alatt. A színháznak két „arca” van: a szórakoztató, népszínházra, vásári komédiára emlékeztető kjógen, valamint az emelkedettebb, drámaibb nó. A maszkok, jelmezek is ezt a kettősséget tükrözik. A színház a japánok életében nagyon fontos, hiszen úgy tartják, hogy a tisztulásnak három formája van: a mosakodás, a látványosság (színház, bábjáték) és a tánc.

Az október elejéig látogatható tárlaton egyéb iparművészeti tárgyakat (evőpálcákat, teáskészleteket) is megcsodálhatunk, valamint válogatás látható tojamai kortárs fotóművészek díjnyertes alkotásaiból.

vissza az elejére