Kultúra

Százötven évvel ezelőtt Rádón (ma Nemesrádó) született Göcsej és Hetés vidékének kutatója, Gönczi Ferenc etnográfus. A jeles alkalomból a nyár folyamán több esemény is zajlott megyeszerte. Az elmúlt héten, a kulturális örökség napján a Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a Keresztury Irodalmi Kör emlékezett meg a néprajzkutatóról.

A könyvtárban Marx Mária etnográfus, a Göcseji Múzeum főmuzeológusa tartott előadást „Ősi hagyományokat felderítő fény” címmel, utalva Gönczi páratlan munkásságára. A muzeológus úgy látja: a néhai pedagógus, néprajzkutató és múzeumigazgató méltatlanul mellőzött figurája lett a magyar kultúrának, de még az etnográfiának is.

Annak ellenére, hogy a 20. század elején Gönczi Ferenc felkutatta és lejegyezte Göcsej, Hetés, Muraköz vidékének népi kultúráját, a Zala megyei vendek életét és szokásait, a somogyi betyárok jellegzetes világát, valamint Somogy megye gyermekjátékait.

Néprajzi monográfiái mellett, néptanítóként és tanfelügyelőként számos pedagógiai témájú cikke, tanulmánya is napvilágot látott. Nagy formátumú tudós ember volt, aki precízen, hatalmas energiákat megmozgatva végezte el minden feladatát; legyen szó oktatásról, tanfelügyelőségről, kutatásról vagy múzeumi szervezőmunkáról.

Néptanítói diplomája megszerzése után az ország több pontján is tanított, majd visszatért Zalába, s ekkor kezdte meg néprajzi kutatómunkáját is. Gyalogosan járta végig a megye településeit. Ennek eredménye lett egyik legnagyobb műve, az 1914-ben megjelent Göcsej és Hetés című monográfiája.

1912-től Somogy megyébe került, mint a vármegye tanfelügyelője, ezzel párhuzamosan azonban ott is végzett gyűjtőmunkát. Nyugdíjazása után haláláig (1948) a kaposvári múzeum igazgatója volt, de aktívan tevékenykedett azért is, hogy Zalának legyen múzeuma. Élete legutolsó, befejezetlenül maradt levelében is épp e célért küzdött.

Marx Mária etnográfusként ma is jónak tartja azt a tematikát és arányrendszert, amit kutatásainak rendszerezéséhez alkalmazott a tudós. Gönczi tárgykultúrával, népköltészettel, építészettel, viselettel, szokásokkal, ünnepekkel egyaránt foglalkozott, sőt adatait témánként csoportosította is.

Nem kerülte el figyelmét a táj, a környezet szerepe sem, sőt gondot fordított az antropológiai jellemzésre és a nemzetiségek életmódjának elemzésére. A tárgykultúra kapcsán a gazdaságra, gazdálkodásra is kitért, bár a mai néprajztudomány kritikaként szokta említeni munkásságával kapcsolatban, hogy ezeket nem tárgyalta elég részletesen.

Gönczi Ferencnek szigorú erkölcsi elképzelései voltak, s a régi magyar kultúra megmentését, dokumentálását tűzte ki legfőbb céljául. 87 éves korában Kaposváron hunyt el, sírja is ott található. Mellszobra 1973 óta áll a Göcseji Múzeum előtt.

A jógaóra nem titokzatos szeánsz, a foglalkozások nem csak meditálásról szólnak, a jógázók pedig nem fakírok – oszlatja el mindjárt az elején a tévhiteket Veszprémi Borbála Zsófia gyógytornász, jógaoktató

Az instruktor évek óta vezet kezdő és haladó tanfolyamokat az egyik belvárosi egészségcentrumban, s úgy látja: a jóga gyakorlati és spirituális elemeivel kapcsolatban is sok a félreértés. Bár a jelentkezők túlnyomó többsége azért rendelkezik némi alapinformációval. „A jóga nem más, mint egy lelki, szellemi és fizikai fejlődés. Egy olyan 6000 éves önismereti tudomány, ahol a gyakorlat és elmélet igen szoros összefüggésben van egymással. Egyik sem létezhet a másik nélkül.”

A jóga szó is ezt fejezi ki, hiszen egyesülést, egységet jelent. Az itt tanított hatha (a „ha” a napot, a „tha” a holdat jelenti) jóga pedig az ellentéteken való felülemelkedés képességét, vagyis szintén az egységet és a harmóniát szimbolizálja.

„A hatha jóga a légzés, a relaxáció és az ászanák (testgyakorlatok) kölcsönhatásán keresztül fejti ki jótékony hatását. Ez a hármas egység segíti a testi fejlődést és a mentális működés kiegyensúlyozását” – folytatja az oktató, aki már gyerekkorában is vonzódott a keleti harcművészetek, majd filozófiák felé. A jógával egy budapesti rendezvényt követően ismerkedett meg közelebbről, majd mestere Bálint János nemzetközi jógaoktató lett.

A jógával, és általában a távol-keleti filozófiákkal kapcsolatban mindig felmerül a kérdés, hogy egy európai ember mennyit és mit tud mindebből elsajátítani. Veszprémi Borbála úgy látja, hogy nyilván teljes mértékben ugyanazt a szemléletet és életmódot nem lehet átvenni és „lemásolni”, hiszen annyira különböző kultúráról, tradíciókról, szocializációról és környezeti hatásokról van szó.

A jóga egyik alapvetése az erőszakmentesség; vagyis nem is lehet ráerőszakolni egyik jógacsoportra sem olyan dolgokat, amiket az ott jelenlévők nem akarnak. Az instruktor példaként említi a vegetáriánus táplálkozást, ami Keleten a jóga filozófiának az egyik szerves része.

Nyilván egy európai vagy magyar ember esetében ez nem lehet követelmény, ha az illető nem saját elhatározásából vonja meg magától a húst. Hasonló a helyzet a testgyakorlatokkal is: nem szabad, hogy erőlködéssé váljon az ászanák elsajátítása, tökéletesítése, mert az hátráltat. Ugyanakkor kell egyfajta kihívás ezek megtanulásához, mert az segíti a tanulást, saját korlátaink legyőzését.

A jóga már említett hármas egysége egyfajta fizikai és lelki tartást ad; megtanít kezelni a stresszt, és lecsendesedni a rohanó világban. Ha egy európai ember ezt el tudja sajátítani, akkor már mindenképpen sokat tett saját testi és mentális egészségének megőrzése érdekében. És ha már egészségnél tartunk: a jóga karban tartja az egész mozgásszervrendszert, izmokat, ízületeket, gerincet, és jótékonyan hat a belső szervekre, keringésre, anyagcserére is.

Ezt erősítették meg ottjártunkkor a „haladó” jógások is. A csoport tagjai a pozitív gondolkodást, a stresszoldást, jó közérzetet és hangulatot, valamint az ízületi problémák gyors javulását említik jótékony hatásként. Vincze Gizella cégvezető például egy betegséget követően, 2004-ben kezdte el a kurzust, s azóta fizikailag és szellemileg is kiegyensúlyozottabbnak, egészségesebbnek érzi magát.

Márfi Edina tanárnő, háromgyermekes édesanya terhessége idején is szinte végig jógázott. A gyakorlatok és a légzéstechnikák segítették a szülésre való felkészülésben, stresszoldó hatásuk volt, s kordában tartották az ízületeket is.

Fülöp Edina jogász, és Tóth Ágnes közgazdász először a sok ülőmunka okozta problémák – váll- és derékfájdalmak – miatt kezdett el jógázni. A gyakorlatok és a relaxáció hatását napokon át érzik. Nemcsak panaszaik enyhültek, hanem sokkal hajlékonyabbak, fittebbek és nyugodtabbak is. Úgy érzik: a hétköznapi életben hatékonyabban koncentrálnak a feladatokra, s a stresszt is jobban tudják kezelni.

A hajlékonysággal kapcsolatban az oktató megjegyzi: nem az számít, hogy ki milyen rugalmas ízületekkel és izmokkal rendelkezik, hiszen életkortól, testalkattól függetlenül szépen fokozatosan mindenki képes arra, hogy néhány hét alatt elsajátítsa az alapokat. A test és a lélek számára már az is hasznos, ha valaki ezeket napi vagy heti rendszerességgel elvégzi; vagy egy hosszú nap után tudja, hogyan kell lecsendesíteni az elméjét.

Idén is megrendezésre kerül a Göcseji Falumúzeumban az immár hagyományos Szüreti vigasságok rendezvénysorozat. A program ezúttal „a zalai borok mentén” alcímet kapta, hiszen a megye pincészeteinek remekeiből válogathat majd a közönség.

Október 2-án délután 2 órától folklórműsorral, munkabemutatókkal és kézműves játszóházzal várják az érdeklődőket a skanzenbe. A szervező Göcseji Múzeum a Zala Megyei Borút Egyesülettel karöltve, be kívánja mutatni a zalai borvidék lankáin termett zamatos borokat.

A mostani szüreti mulatságon más finomságokból sem lesz hiány; kemencében sült langalit, biotermékeket, gyümölcsöket, mézet és igazi szörpöket kóstolhatnak és vásárolhatnak a látogatók. Este hat órától pedig néhány belvárosi étterem „Pannon gasztronómiai élményekkel” és hagyományos ételekkel várja az ínyenceket.