Kultúra

Meleg pokrócokat lehet venni olcsón, a szövetkezeti boltban! Igen, ez egy reklám. Vagyis reklám volt a századelőn: mindenféle grafikai flanc nélkül, egyszerű keretben, nyomtatott nagybetűkkel. Se kiemelés, se kurzív.

A lényeg, hogy valahogy 1903-ban is védekezni kellett a hideg és a megfázás ellen, és az élelmes kereskedők akkor is megtalálták a módját annak, hogy mikor, hol és kinek népszerűsítsék portékáikat. Ez esetben például a meghűlés elleni készítményeket.

Manapság megszoktuk, hogy az elektronikus médiumokban a nyári allergiaellenes készítmények reklámját a szeptember elsejei becsengetés után villámgyorsan felváltja a megfázás, láz és influenza elleni termékek promóciója. Az elmúlt évtizedben így válhattak már-már szállóigévé olyan mondatok, mint az „Orrodat is tisztítsa!”, a „Mellemre is, Mami!”, vagy a legújabb: „Szopogass cukorkát!”

Az idétlen reklámokat sokszor hajlamosak vagyunk az audiovizuális, no meg az internet-korszak jelenségeinek tartani. Ne legyenek azonban illúzióink. A századelő újságjaiban az őszi/téli szezon alatt hasonló remekekre lelhetünk.

A Magyar Pais városi lap korabeli számaiban találkozhatunk kiváló fülolajreklámmal, mely nemcsak a fülfolyást, hanem még az idült nagyothallást is gyógyította. A köhögésben szenvedőknek 1903-ban a kellemes ízű, „Kaiser-féle mellczukrot” ajánlották, ami rekedtségre és elnyákosodásra egyaránt hatásos volt. 1910-re ez a termék némi fejlesztésen esett át, ekkor már ugyanis mint „Kaiser-féle mell-karamella” került a közönség elé.

Persze mindjárt komoly vetélytársa is akadt, hiszen dr. Flóris Áron orvostudor ekkor dobta piacra új szabadalmát, a gyógyfűgőzölőt. A terjedelmes reklám szerint ez a szer szinte mindenre jó: gyógyítja a reumát, a csúzt, a szaggatást, a fogfájást, az oldalszúrást, az influenzát, a mellhártyagyulladást és még a gyomorbajt is.

Ekkoriban azonban – legalábbis a reklám szerint – az „egyedüli nélkülözhetetlen háziszer” a kellemes hatásairól ismert Diana sósborszesz volt, mellyel reumát, lázat, fejfájást, gyomorpanaszokat és torokfájást is gyógyítottak. A sósborszeszt egyébként már a 19. századtól használták bedörzsölésre a háztartásokban. A gyógytermék Brázay Kálmán-féle „prototípusát” az 1910-es években szorította ki az Erényi Béla gyógyszerész által készített mentolos változat, melyet Diana néven hozott forgalomba.

Hamarosan a boltokba került az első – ma is ismert – Dianás cukorka is, amit később csokoládéval vontak be. A majd egy évszázadig népszerű sósborszeszből nagyjából ez a cukorkányi kiszerelés maradt mára, hiszen az üveges változat fokozatosan eltűnt a piacról. Vannak, akik sírnak is utána.

Na, de milyen gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékekért lelkesedünk manapság? Az egyik belvárosi gyógynövényszaküzletbe betérve Szűcs Enikő üzletvezető elárulta: a reklámok hatnak ránk, hiszen a hideg idő beköszöntével egyre többen keresik a C-vitamint tartalmazó készítményeket (például a csipkebogyó vagy homoktövis alapanyagú étrend-kiegészítőket), és a komplex, többféle gyógynövényből vagy vitaminból álló immunerősítőket.

Az emberek tájékozottak, többnyire konkrét céllal keresik fel a szaküzletet. Megfázásra bodzát, hársfát, köhögésre kakukkfüvet, lándzsás útifüvet, mályvalevelet keresnek, de egyre népszerűbb az izlandi zúzmó is. Sokan kérnek „szopogatós” cukorkákat, propolisz alapú pasztillákat, és bizony a légzéskönnyítő mellkenőcsök még manapság is keresettek. Járvány idején pedig az illóolajok, fertőtlenítő légfrissítők és eukaliptuszos párologtatók iránt is megnő az igény.

A választék bőséges, melynek csak az ember pénztárcája vagy az egyes hatóanyagokkal szembeni egyéni érzékenysége szabhat határt. Mielőtt azonban innánk, kennénk, nyelnénk, fújnánk vagy inhalálnánk, ne felejtsük el a kezelőorvosunkra és gyógyszerészünkre vonatkozó utasítást sem. Bár ők biztos mást ajánlanak majd; mondjuk a vényköteles szerek piacáról.

Klasszikus, de mégsem, posztmodern, de a sokak által használt „elvont” kifejezéssel mégsem lehet illetni. Egy kicsit olyan, mint Pinokkió, de őt Kinoppiónak hívják, így a saját útját járja.

A Griff Bábszínház a közelmúltban mutatta be Upor László Éljen Kinoppió! című bábjátékát. S bár az alaptörténet jól ismert, azt már a fabáb új – kicsit átfaragott – neve is jelzi, hogy van némi csavarintás, meg átgyalulás a történetében. Kinoppióról persze mindenki Pinokkióra asszociál; s az Upor-átirat egyik kulcseleme épp e nyelvi asszociáció lett. A szerző nem egyszerűen modernizálta az 1800-as évek végén íródott mese szövegvilágát, hanem újat írt.

Ráadásul olyant, ami nem köznyelven szól; szójátékokból, csacska rímekből, rövidítésekből és tömörítésekből épül a szöveg. Mégsem idegen és furcsa, hiszen olvashattunk már hasonlót Esterházy Péternél, Parti Nagy Lajosnál, de mivel itt mégiscsak bábszínházi közegről és meséről van szó, akár Romhányi Józsefet is említhetjük. A gyerekektől meg azért sem áll távol ez a nyelvezet, mert kezdetben ők is így beszélnek: csak a fontos szavakat rakják egymás után, nem a teljes, nyelvtanilag helyes mondatot.

Amennyire tömörített az író, annyira gazdag színpadi eszközökkel dolgozott Pinczés István rendező. Színházi, bábszínházi és filmes, sőt diafilmes elemek alkotják az előadás egységét. Dzsepettó mester (Farkas Attila) a Pinokkió diafilmes változatát vetíti le Kinoppiónak (Szilinyi Arnold) mintegy nevelési céllal. Remélve, hogy az új(?) fagyerek nem követi el azokat a hibákat, amiket elődje.

Persze a bábú itt is izgalmas kalandokba keveredik, és naná, hogy a pénz miatt. Ezen a ponton fordul a történet prezentálása is igazán 21. századiba. A gonoszok vérbeli gengszterek formájában érkeznek, akiknek vezetője Carramba (Hettinger Csaba) még a jó öreg Dzsepettót is sakkban tartja. Kinoppiót pedig hamar játékgépfüggővé teszik. A nézőt itt éri a legtöbb filmszerű élmény is, aki pedig jártas az egerszegi kocsmák világában, igazi meglepetésre számíthat.

Persze Upor László fagyereke is átesik a pinokkiói tanulási folyamatokon. Neki is hosszúra nő az orra, ha nem mond igazat, és sok forgácsnak meg végtagnak kell lehullani róla, míg végül a hiszékeny, fafejű bábból önfeláldozó, vidám embergyerek válik.

Kinoppió tehát kicsit Pinokkió is, meg kicsit önálló lény is. Bár hasonló kihívások elé kerülnek, s majdnem ugyanolyan csínyeket követnek el, merőben más az a közeg és társadalom, ami szankciót állít mindehhez. Egy új, az eredetihez képest majdnem másfél évszázaddal „frissebb” nevelési módszert alkalmaz Dzsepettó (és a szerző/rendező), ahol nem minden a büntetésről vagy jutalmazásról szól.

Sokkal inkább kell Kinoppiónak saját maga hibáiból tanulnia és erősödnie. Így tudja végül kifejleszteni az együttműködés és a másokon való segíteni akarás képességét is, ami még az elrabolt bábokat is életre kelti.

Az egészség napja rendezvénysorozat zárásaként lép színpadra november 12-én este 9 órakor a Keresztury ÁMK-ban Polgár Odett.

A fiatal, zalaegerszegi születésű énekesnő legújabb albumát – „Hanyatt, homlok, egyenes” – mutatja be a közönségnek. A lemez jó néhány dala (például a címadó Hanyatt és a Van az a pillanat) már szép sikereket ért el a magyar zenei rádiók slágerlistáin.

A szombat esti program további érdekessége, hogy Odett előtt Kispál András új zenekara, a Velőrózsák ad koncertet. Az alapító a csapatról egy interjúban azt mondta: „a Velőrózsák annyiban hasonlít a Kispál és a Borzra, hogy abban is benne voltam, és abban különbözik, hogy ebben a zenekarban csak én vagyok”.
Az egészségügyi tanácsadások és szűrések után, mentális egészségünk karbantartása érdekében mindenképpen érdemes lesz mindkét koncertet végighallgatni.

A Göcseji Falumúzeum idei utolsó nagyszabású rendezvényére készül a hétvégén. A hagyományokhoz híven a Márton napjához legközelebb eső hétvégén rendezik meg a Márton-napi vigasságokat.

A skanzen immár hatodik alkalommal ad otthont a téli ünnepkör kezdetét is jelző, „dologidőt” lezáró mulatságnak. A néphagyományban Márton az újbor bírája, s ez a lakomák és időjóslások dátuma is. Ilyenkor vágták le a libákat, s úgy tartották, hogy aki Márton-napkor libát nem eszik, az egész évben éhezik.

A falumúzeumban november 12-én délelőtt 10 órától várják a közönséget különféle programokkal. Lesz kézműves munkabemutató és kirakodóvásár, emellett hagyományőrző együttesek lépnek színpadra. A gyerekek megismerkedhetnek a gyertyamártás mesterségével, a csuhéjátékokkal, de termésképeket is készíthetnek. A délután folyamán fellép ifj. Horváth Károly és a Kis-Hétrét zenekar is.

Természetesen a gasztronómiai kínálat sem marad el: libaételek, borok és sült gesztenye várja a kikapcsolódni vágyókat.