Tudásközpont, lakópark és bioerőmű
Milyen legyen a csácsi városkapu?
GébArt-i festmények a színházban
Tudásközpont, lakópark és bioerőmű
További fejlesztések a volt laktanya területén
Új funkciókkal bővülhet az egykori Petőfi-laktanya területe. A meglévő főiskolai campus mellett biomassza-erőmű, lakópark és több vállalkozás is létesülhet a kihasználatlan részeken. A főiskola új főbejáratát a Platán sor és az Ola utca csatlakozási pontjában alakítanák ki, a jelenlegi Gasparich úti bejáratot szintén áthelyeznék – áll egyebek mellett az egykori laktanya területrendezéséről készített tanulmányban. A részletekről Gyutai Csaba polgármestert kérdeztük. |
–
A volt laktanya kiváló adottságokkal rendelkező, belvároshoz közeli értékes
tartalékfejlesztési terület. További hasznosítása a már meglévő funkciók
bővítésével, illetve más fejlesztések megvalósításával sokféle lehetőséget rejt
magában. De előbb nézzük, mi is történt eddig! Több épület felújítását követően
költözhetett ide a Budapesti Gazdasági Főiskola Zalaegerszegi Gazdálkodási Kara.
A fejlesztés további jelentős állomása volt az Infocentrum létesítése. Beruházása mintaprojekt a tekintetben is, hogy a modern előadótermekkel és nyelvi laborokkal rendelkező épület a föld hőjét, mint megújuló energiaforrást hasznosítja a fűtéshez. A Nyugat-magyarországi Egyetem Gépészeti és Mechatronikai Intézete szintén itt működik már.
– A tanulmányban szerepel, hogy további karok költözhetnének a
tudásközpontnak is nevezett főiskolai campusba.
– Ez is iránya lehet a fejlesztésnek. Emellett olyan innovációs és
tudományos szolgáltatások települhetnének ide, melyek ebből a szempontból
kiszolgálnák a már meglévő felsőoktatási intézményeket, és nem utolsósorban
munkahelyeket is teremtenének. Ezeket a szándékokat egy projektjavaslatban már
megfogalmaztuk.
– Milyen további fejlesztési irányokra tettek javaslatot?
– Figyelembe vették a jelenlegi beépítettséget, illetve ezek kapcsán
javaslatot tettek bizonyos változtatásokra.
Ezek egyike a főiskolai campus területe, melynek nincs rangjához méltó bejárata.
Ezért a jelenlegi délkeleti bejárat északra helyezését tervezik, hogy megszűnjön
a rejtettsége.
Az új főbejárat helyét az Ola utcai és Platán sori csomóponttól délre elhelyezkedő tömbben képzelik el, vagyis a volt Beton presszó helyén, ahol jelenleg a Báthory-szakközépiskola oktatási kabinetje működik. Az Ebergényi út mentén kertvárosias, családi házas lakóövezet kialakítását, egy másik tömbben pedig irodaépületek, kereskedelmi szolgáltató épületek létesítését javasolják. A tervezet új utak kiépítését is tartalmazza.
– Gazdasági hasznosításként vizsgálták az outsourcing szolgáltatások
betelepítésének lehetőségét.
– Manapság szokás, hogy a multivállalatok bizonyos tevékenységeket
kiszerveznek, vagyis külső cégeket bíznak meg például könyvelési vagy
bérszámfejtési feladatok ellátásával. Zalaegerszegen számtalan könyvelőcég
működik, így rendelkezésre áll a szükséges kapacitás. További call-centerek is
létrejöhetnének, melyek ügyfélszolgálati tevékenységet végeznek
nagyvállalatoknak. Egyébként most is folyik gazdasági tevékenység a volt
laktanya területén. Az ott működő vállalkozások egyike a Zala-Depo
hulladékfeldolgozója.
– Egy biomassza-erőmű is szerepel a tervezetben, mely nemcsak a főiskolai
campust, hanem a városrészben lévő önkormányzati intézményeket is ellátná fűtési
energiával.
– Ebben a témában már előbbre tartunk, hiszen az ökováros programhoz
kapcsolódóan előkészítés alatt áll egy tanulmányterv a városban képződő
fahulladék felhasználására. Két lehetőségünk van: felaprítjuk és elszállítjuk,
illetve építünk egy erőművet, ahol saját javunkra hasznosítjuk a fahulladékot.
Ez utóbbit szeretnénk megvalósítani. A kérdés azonban az, hogy a városban működő
ipari cégeknél mennyi faapríték képződik, és annak feldolgozása megtörténhet a
létesítendő erőműben.
* * *
A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nyolc országgal együttműködve
vesz részt a FATE (From Army To Entrepreneurship) projektben, melyben
Zalaegerszeg, valamint Keszthely, Lenti és Nagykanizsa volt katonai területeinek
rehabilitációjáról készültek tanulmányok a városvezetés számára. A zalaegerszegi
disszertáció felelős szerkesztője Agg Ferenc okleveles városépítési szakmérnök.
Milyen legyen a csácsi városkapu?
Ötletpályázat a körforgalom rendezésére
A csácsbozsoki városkapu tájképi rendezéséről folytatott eszmecserét a Városesztétikai Társaság (VÁRTÁR). A Göcseji Múzeum Kisfaludi Termében rendezett összejövetelen a város keleti bejáratának várható rendezési terveiről, valamint a körforgalom közepén felállítandó műalkotás lehetséges variációiról is beszélgettek. |
Boda László, a civil szervezet vezetője elöljáróban elmondta: a körforgalom középpontjának mielőbbi rendezése érdekében egy ötletpályázat tervével fordultak Gyutai Csabához. A polgármester válaszleveléből azonban kiderült, hogy az önkormányzat is ötletpályázatot hirdet a csomópont esztétikus továbbfejlesztése érdekében. A VÁRTÁR elnöke örül a város kezdeményezésének, bár mint mondta, eredeti tervük mellett kitartva, ők is gyűjtik majd az ötleteket.
Bíznak abban, hogy együtt tudnak működni az önkormányzattal, és áprilisban, a pályázat zárásakor sikerül összegezniük a beérkezett javaslatokat. Azt azonban még nem tudják, hogy az ötletbörze lezárulta és a pályázat elbírálása után mikor valósul meg a beruházás, hiszen a polgármester azt is jelezte, hogy a 2012-es költségvetésben erre nem lesz külön fedezet.
A városvédők már régóta figyelik a 76-os főút csácsbozsoki kereszteződésének sorsát. Örülnek, hogy itt került felállításra a Szent István-szobor, pártolták a közlekedési csomópont körforgalommá alakítását is, büszkék rá, hogy az építkezések kezdetén sikerült megvédeniük a déli (autószalonokkal azonos) oldalon lévő nyárfát és fasort. Az alsónemesapáti elágazó felől a városba igyekezve azonban az látható, hogy van még bőven tennivaló.
Hiányolják, hogy nem született átfogó terv a keleti városkapu egységes rendezésére, s fájlalják, hogy a körforgalom már említett déli oldalán, az István-szoborral átellenben hamarosan autómosó létesül, ami szerintük nem a tájhoz és környezethez illő stílusban épül majd meg. Boda László javasolta, hogy az ötletpályázat ne csak arra terjedjen ki, hogy milyen műtárgy kerüljön a körforgalom közepére, hanem arra is, hogy a csomópont és a szobor környezete hogy nézzen ki a jövőben. Ők egyfajta „zöld” megoldást tudnak elképzelni. Fásítással, tájépítészeti elemekkel.
Czeglédy András építész hozzászólásában ezzel kapcsolatban elmondta: azért fontosak a konkrét tervek, mert ha egy területre nincs semmilyen elképzelés, akkor az gyorsan kikopik a „zöld” kategóriából, s a városvezetők ilyenkor inkább a beépítettséget támogatják a rendezetlenséggel szemben. A hamarosan felépülő autómosó már itt is erre utal. Azonban még nincs veszve minden. Az építész, aki az Egerszegi Bringaklub tagja is, sajnálja továbbá, hogy a csomópont átépítése után sem lehet a csácsi városrészt biztonságosan megközelíteni kerékpárral.
Kocsárdi István, a Zala Megyei Építészeti Kamara elnöke javasolta, hogy a városkapukat komplexen kezeljék. Jó lenne, ha minden városrész be- illetve kivezető szakasza az adott településrészre jellemző stílusban, ám egységes koncepció alapján újulhatna meg. Ehhez az elképzeléshez többen is csatlakoztak. Agg Ferenc építész szerint a városkapu-fogalom összességében azt jelenti, hogy az ide érkezők rendezett közutakkal, aktív zöldfelülettel és esztétikus objektumokkal, műtárgyakkal találkozhatnak.
Herkliné Ebedli Gyöngyi, a csácsi és bozsoki városrész önkormányzati képviselője a felvetésekre reagálva elmondta: az autómosó létesítésével ő sem értett egyet, de ezzel már együtt kell élni. A városkapu rendezésével kapcsolatban ő is zöldpárti. Szerinte a környéknek van három fix pontja, az István-szobor, a körforgalom és a meglévő zöldfelületek, beleértve a környező dombokat is. Ezek hangulatához kell a tájat igazítani.
A körforgalom közepének hasznosítására több javaslat is érkezett már. Például számos képzőművészeti alkotás ötlete, de egyelőre az sem biztos, hogy feltétlenül műtárgynak kell kikerülnie. Lehet, hogy valamilyen tájépítészeti vagy hangulati elem lesz a jó megoldás. Örül a városvédők kezdeményezésének és ötleteinek, s reméli, hogy a helyszín rendezése szép példája lesz a város és a civilek hatékony összefogásának.
GébArt-i festmények a színházban
Az idén húszéves GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep 2010–2011-es alkotásaiból látható válogatás a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. |
A kiállításon 14 alkotó – köztük egy németországi, egy indiai és három erdélyi – mutatkozik be. A zalaegerszegi művészeket Bárdosi Katinka, Kiss Ágnes Katinka és Szentgróti Dávid képviseli néhány jellegzetes festménnyel.
A tárlatot megnyitó Péntek Imre költő, művészeti író, a Pannon Tükör főszerkesztője elmondta: a hazai kortárs művészeti élet egyik stabil pillére a Gébárti-tó partján lévő művésztelep. Jó és színvonalas alkotások születnek itt évről évre; legyen szó kerámiaművészetről, festészetről vagy szobrászatról.
Az elmúlt két esztendőben Kopasz Tamás képzőművész vezetésével a festészeté volt
a főszerep. Magyar és külföldi alkotók szép és hangulatos környezetben
dolgozhattak a tó partján, mely sokakat meg is ihletett.
A tárlat november 30-ig látogatható.