A magyar nyelv ügyéért dolgozott
| Pais Dezső, zalaegerszegi származású nyelvtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja, születésének 125. évfordulója alkalmából emlékülést szervezett a megyeszékhelyi önkormányzat, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a József Attila Városi Könyvtár, ez utóbbi biztosította helyszínnel. |
A magyar nyelv napján, a tudós és ember életútját méltató köszöntők hangzottak el, és előadások sorával emlékeztek a jelenlévők. S volt bőven miről értekezni, hiszen a számos kitüntetést, köztük Kossuth-díjat kiérdemelt professzor sokat tett a magyar nyelv ügyéért, s ezzel együtt szűkebb hazánk ismertségéért. Fő kutatási témái közé nemcsak a legrégebbi nyelvi emlékeink (Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom) tartoztak, hanem a zalai települések nevének eredete is.
A szülőföld szépsége ihlette eme vizsgálódásra, hiszen nemcsak gyerekkora, de pályakezdő évei is Zalaegerszeghez kötik. A város 1964-ben fogadta díszpolgárai közé, 1974-ben (halálát követő évben) avattak emlékére mellszobrot. 1985-ben Zala megye alapította a Pais Dezső-díjat, melyet nyelvészeti kutatásokkal lehet kiérdemelni.
Neves előadók adták át hivatalos vagy személyes ismereteiket, élményeiket Pais Dezsővel kapcsolatban. Így Kiss Jenő, az MTA rendes tagja, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke, Pusztai Ferenc nyugalmazott egyetemi docens, Ördög Ferenc egyetemi docens és Németh József irodalomtörténész, nyugalmazott múzeumigazgató. Köszöntőt mondott dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő, Gecse Péter, az oktatási, kulturális és sportbizottség elnöke, Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója.
Nitsch Erzsébet, a házigazda könyvtár vezetője elmondta, a helyi értékek ápolása az intézmény számára fontos feladat, ezért vállalták a rendezvény lebonyolítását. Ezzel azonban nem zárták le a Pais Dezsőre való emlékezést, hiszen középiskolások számára hirdettek vetélkedőt a tudós életével és munkásságával kapcsolatban, melyet internetes fordulókkal fognak lebonyolítani.
Költőkről, irodalomról a kaffkában
| A kortárs zalai költők ismertségének növelését tűzték ki célul a városi kollégiumokban meghirdetett „Vers-elő” című programmal. A rendezvény ötletgazdája, szervezője a Pannon Írók Társasága, Péntek Imre József Attila-díjas költő képviseletében és az Énekmondó Együttes oszlopos tagja, Kelemen Gyula. Az irodalmi felüdülést jelentő szavalóestek sorát a Kaffka-kollégiumban kezdték, ahol 15 kortárs verset adtak elő a lányok, a telt házas klubszobában. |
Bőséges a kortárs zalai költők munkássága, melyből Péntek Imre közel nyolcvan verset ajánlott a középiskolás diákoknak. Ebből választották ki tanáraik segítségével a számukra legmegfelelőbb költeményt. Az előadásra való felkészítést is a pedagógusok vállalták. Az első helyszín a Kaffka-kollégium, ahol az elmúlt tanévben a költészet napján nagy sikerrel tartottak hasonló jellegű szavalóestet.
A zsűrizés akkor is és most is Péntek Imre mellett Karáth Anita költő és Dömötörné Epinger Erzsébet igazgató feladata volt. A két legszebb szavalat előadója pedig meghívást kapott a városi díszteremben tartandó gálára, melyet az Énekmondó együttes, adventi koncertjének keretében rendeznek meg, november 27-én.
A szavalatok elhangzása végén rövid beszélgetésre is sor került, majd néhány
megzenésített vers is felhangzott.
A Vers-elő következő állomása a Kovács Károly-kollégium, végül a
Teleki-leánykollégium lesz.
Cél a versenyképesség erősítése
| A kormánytagok országjárásának keretében Zalaegerszegre látogatott Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára. Sajtótájékoztatóján többek között a vállalkozásokat terhelő adminisztráció csökkentésére tett intézkedési csomagról beszélt. Ennek köszönhetően, mint fogalmazott, 500 milliárd forinttal csökkenhet az adminisztrációs teher a 114 intézkedést magába foglaló program hatására. |
A 2012-es költségvetés kapcsán szólt arról is, hogy a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány. Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta egyetlen kormány sem tudta tartani a 3 százalék alatti hiányt. A versenyképesség erősítése érdekében még több feladat vár a kormányra. A legfontosabb az adócsökkentés, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése és a foglalkoztatási szabályok módosítása. Komoly eredménynek tartja, hogy a múlt évhez képest 36 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Cséfalvay Zoltán beszélt arról is, hogy az ország jelentős tartalékokkal rendelkezik, erre szükség van az eurózónában kialakult helyzet miatt. A kormány mintegy 300 milliárd forintot különített el, mert a válság miatt nem látni előre, hogyan alakul, miként változik a forint árfolyama. Az IMF-fel kezdeményezett tárgyalásokról szólva annyit jegyzett meg: az országnak szüksége van biztonsági hálóra.
A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba polgármester úgy fogalmazott: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy kilábaljunk a válságból, mert a „görög út járhatatlan”. Zalaegerszeg helyzetét kedvezőnek nevezte, mivel a városnak nincs adóssága, az országos átlagnál jobb a munkanélküliségi ráta, amelyet sikerült 5 százalék alá szorítani. Említette még a telephely-fejlesztési program indulását is.
Rigó Csaba kormánymegbízott arról beszélt, hogy a versenyképesség csak „jó állammal” képzelhető el. A kormányhivatal felvette a kapcsolatot a helyi vállalkozásokkal, fórumok keretében egyeztetik elképzeléseiket. Az új munkahelyeket teremtő cégeknek soron kívüli hatósági ügyintézést biztosítanak.
Dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, milyen pénzügyi kondíciókkal vette át a jelenlegi kabinet az országot. Szerinte most olyan tabukat kell megdönteni, amelyekre eddig egyik kormány sem volt hajlandó. A cél pedig mindenekelőtt a válságból való kilábalás, majd az ország gazdaságának az erősítése.