Régi fotók újrahasznosítva

Pénzükhöz jutnak az artmozik

Regösök a videómegosztón


Régi fotók újrahasznosítva

Jokesz antal tárlata a gönczi galériában

  A magyar fotóművészet egyik iskolateremtő alkotójának, Jokesz Antalnak (Yokes) a fotográfiáiból nyílt tárlat a Keresztury ÁMK Gönczi Galériájában. A devecseri születésű művész gyermekkorát főleg Kolontáron töltötte, majd Veszprémbe települt.

A lakóhelyek ne tévesszenek meg senkit; itt most nincs szó iszapkatasztrófáról. Sokkal inkább sajátos, egyéni felfogásban készült fotókról, főleg portrékról. Az eredetileg színesfémipari technikusként dolgozó művész 1969-től fényképez, majd a ’80-as években a videotechnika felé fordult figyelme. Szerencsés Jánossal, Kerekes Gáborral és Vető Jánossal megalakította a Dokumentum csoportot, mely évente rendezett kiállítást Veszprémben.

A fotóművészt kezdetektől a rögzítés véletlenszerűségei és az alkotó hibái izgatják, csakúgy mint a fény megjelenésének kérdése. Az utóbbi pár évben pedig saját életművét „hasznosítja újra”. A Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött, korábbi korszakaiból származó, fekete-fehér képeiből készít kézi vagy digitális színezéssel „reprodukciót”. A Gönczi Galériában ezekből, illetve Anna lányáról készült fotósorozatából (Anna-lájk) látható válogatás.

A tárlatot Gerhes Gábor Munkácsy-díjas képzőművész nyitotta meg, felhíva a figyelmet arra, hogy a digitalizáció és az internetes közösségi oldalak korában megváltozott a fotó szerepe. A korábbi korok képhasználata más volt: generációk nőttek úgy fel, hogy a család tulajdonában csak egy-két fotó volt. Ma más a funkció és a képhez való viszony. A közösségi oldalak profilképei új identitást adnak: egyre inkább a hálózat elvárásainak megfelelő képeket akarunk feltölteni magunkról. Nem olyanokat, amilyenek vagyunk, hanem olyanokat, amilyennek akarjuk, hogy lássanak minket. Ennek apropóján készült az Anna-lájk sorozat is.

Yokes képei nemcsak az érzelmekre ható, direkt látványt kívánják elénk tárni, hanem egy továbbgondolt és magára a technikai megvalósításra fókuszáló látványt is. Ezt a nézőpontot vegyítette a dokumentarista stílussal az „újrahasznosított” képein.
A fotóművész tárlata november 30-ig látogatható.

vissza az elejére


Pénzükhöz jutnak az artmozik

Digitális átállásra lenne szükség

  Egy évvel ezelőtt válságba került kilenc budapesti és 27 vidéki artmozi jövője amiatt, hogy a kormány zárolta a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) számláit. Az alapítvány így nem tudta biztosítani a mozik számára a szerződésben foglalt támogatásokat.

A zalaegerszegi Art Mozi 2010-ben csak az első negyedévre kapta meg a központi normatívát. A szebb napokat megélt, egykori Ady-moziban a helyzetre reagálva idén januártól takarékossági intézkedéseket vezettek be. A nagyteremben nem vetítenek, hanem lehetőség szerint bérbe adják külső rendezvényekre (musical-estek, dumaszínház) a helyszínt, ezenkívül átmenetileg szüneteltetik az „art” besorolást is. Így ugyanis több közönségfilmet vetíthetnek, mert nem kell meghatározott számban hazai és európai művészi besorolás alatt álló alkotásokat műsorra tűzniük.

„A tavalyi év hiányzó támogatásáról már-már le is mondtunk, ám az elmúlt hónapokban történt néhány pozitív és mindenképpen reményt keltő változás” – válaszolta lapunknak Kondor Anita, az Art Mozit működtető Keresztury ÁMK igazgatója. Októberben átdolgozásra került a mozgóképről szóló 2004-es törvény, ami azt jelenti, hogy januártól már egy új jogszabály lép hatályba.

A törvénytervezetben az olvasható, hogy az art besorolású mozik üzemeltetésére és az art besorolású alkotások terjesztésének támogatására vonatkozó szabályokat a jövőben a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. Az igazgató szerint ezzel várhatóan tisztázódik, hogy a mozik támogatásának rendszerében kinek mi a feladata. Létrejött továbbá a Nemzeti Filmalap Zrt., mely próbálja rendezni az MMKA tartozásait, s afféle közreműködő és folyósító szervezet is lesz egyben.

„Az elmúlt időszak történéseiben az a legjobb hír, hogy november elején egy egyeztetésre hívták a mozik fenntartóit és vezetőit, hogy az eddig ki nem fizetett összegekről és a folyósítás lehetőségeiről tárgyaljanak velünk” – folytatta Kondor Anita. „A megbeszélés eredménye az lett, hogy ugyan nem a teljes hiányzó összeget, de az elmaradt tavalyi normatíva 80 százalékát még ebben az évben megkapjuk.”

Azt ugyan még nem tudni, hogy jövőre hogyan zajlik a támogatás; erre a kérdésre a hamarosan elfogadásra kerülő új törvény adhat választ. Ezt követően dönti el azt is a megyeszékhelyi mozi vezetése, hogy érdemes-e visszatérniük az art besorolású intézmények körébe.

Mint az igazgatótól megtudtuk, az artmoziknak 2012 szeptemberétől egy másik igen komoly problémával is szembe kell nézniük. A filmforgalmazási szakemberek ugyanis azt jósolják, hogy egy év múlva eltűnik a 35 milliméteres film, így amelyik mozi addig nem áll át a digitális technika használatára, nem tud majd új filmeket vetíteni.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ugyan kiírt egy pályázatot a kis (nem multiplex jellegű) mozik digitalizációjára (melyen két fővárosi és hét vidéki mozi összesen 100 millió forint támogatást kapott), ám az intézményvezető úgy látja, hogy a mozinként elnyerhető néhány millió forintos összeg kevés. A digitális technika kialakítása ugyanis több tízmillió forintba kerül, a szükséges önerőről már nem is beszélve.

Szerencse, hogy a zalaegerszegi mozi csatlakozott az úgynevezett e-cinema rendszerhez, így van még lehetőségük arra, hogy projektor segítségével, egy a forgalmazóval kötött szerződés értelmében hozzáférjenek a digitálisan tárolt filmekhez (vagyis nem szükséges a kópia). Hogy ez a „köztes” állapot meddig lesz tartható, még nem tudni. Az igazgató bízik abban, hogy lesz a mostaninál hatékonyabb pályázati forma is a vidéki artmozik digitális átállásának támogatására. Ezenkívül az intézményeknek a vetítésen kívül más programokat is be kell vinniük az épület falai közé, mert így növelni tudják bevételeiket.

vissza az elejére


Regösök a videómegosztón

Elkészült a zabszalma új klipje

  Hangszerbemutató, tréfás színészi játék, csapatépítés, közös nótázás és mulatozás – mindegyik megfogalmazás illik a Zabszalma együttes nemrégiben elkészült videóklipjére – mondják az alkotók. A zenekar már az adventi ünnepkörre hangolódva tette fel az egyik népszerű videómegosztóra a Regös című dalukhoz készült klipet.

Nyakas Péter, az együttes vezetője elmondta: a kávási tájházban forgattak, s egy másfél órás anyagból kellett a néhány perces kisfilmet összevágniuk, ami nem kis feladat volt. Az operatőri munkát Hír Mihály vállalta, a klipet Nyakas Péter rendezte.

A történet – merthogy a klipben nemcsak zene, hanem sztori is van – főszereplője pedig ifj. Horváth Károly népzenész, aki a gazdát alakítja. Ő engedi be házába a jókívánságokkal érkező regösöket (zenészeket), amiből gyorsan egy közös mulatozás kerekedik. A történet végét most nem áruljuk el, ám akik eddig látták, jól szórakoztak rajta.

„Sikerült örömöt és mosolyt csalnunk az emberek arcára, s ez nagyon jó dolog” – folytatta Kanta Judit, a zenekar énekese. „A dalnak és a klipnek ez is célja, annál is inkább, mert regösökről van szó, vagyis olyan emberekről, akik jókívánságokkal keresték fel a falusi portákat.”

A regölés ősi természetvarázsláshoz kapcsolódó népszokás volt a paraszti kultúrában. Általában karácsony másnapjától vízkeresztig járták jókívánságaikkal és köszöntő rigmusaikkal a fiatal legények a házakat. Cserébe ajándékot kaptak. Ezt a kedves népszokást eleveníti fel humoros formában a Zabszalma együttes videója. A Regös című dal szövege pedig Kovács András Ferenc költő „Hajnali csillag peremén” című verseskötetében olvasható. A csapat a szerző több versét is megzenésítette.

Nyakas Péter hozzátette: a zenekar elsősorban nem népzenét játszik, bár Horváth Károly, aki februárban csatlakozott hozzájuk, ad egy népzenei hangzásvilágot is a daloknak. Sokkal inkább jellemző azonban az, hogy egymásra hatnak a zenészek, így Karcsi szokott bluest is fújni. A Zabszalma tulajdonképpen jazz-, afro-, latin- és popzenei alapokon nyugszik, ehhez jön hozzá egy kis népies hatás, amitől még kerekebb lett a hangzásvilág. Főleg gyermekműsorokkal lépnek fel, zenéjüket azonban legalább annyira felnőtteknek is szánják.

Az együttes a következő hetekben készül a Mikulásra és a karácsonyra. Több formációval is járják a környéket, sőt más városokba is hívják őket. „Van egy hatfős, nagyszínpadi felállásunk, s egy kisebb, háromfős formáció, amivel főleg óvodákban, iskolákban lépünk fel. A cél az, hogy a gyerekek élő és hangszeres zenével találkozhassanak, és megismerhessék az egyes hangszereket.”

vissza az elejére