Krónika

A gyomor-bélrendszeri megbetegedések kivizsgálásában a hagyományos eljárásnak számító tükrözés mellett ma már endoszkópos ultrahang is rendelkezésre áll a zalaegerszegi megyei kórházban. A nagy értékű diagnosztikai eszközt a belgyógyászati osztályon alkalmazzák. Hogy milyen eredménnyel? – erről is tanácskoztak a zalai megyeszékhelyen rendezett gasztroenterológai konferencián, melyen a még újdonságnak számító kapszulás endoszkópia alkalmazásának lehetőségeit is megvitatták az ország számos kórházából érkezett szakorvosok.

– A tudományos találkozót évente egy-két alkalommal mindig más helyszínen rendezi meg a Veszprémi Akadémiai Bizottság Gasztroenterológiai Munkabizottsága. Idén kórházunk belgyógyászati osztályát érte a megtiszteltetés, hogy az orvos-szakmai tanácskozásnak házigazdája lehetett – mondja dr. Gasztonyi Beáta osztályvezető főorvos, a program zalai szervezője. – A tanácskozás elsősorban az újdonságokra valamint az emésztőrendszeri megbetegedések gyógyítására fókuszál. Az orvos kollégáim előadásainak köszönhetően az intézményünkben zajló szakmai munkát is megismerhették a résztvevők.

– Milyen újdonságokról esett szó?
– A diagnosztika területén újdonságnak számít a kapszulás endoszkópia. Ez egy teljesen fájdalommentes vizsgálat, a beteg egy gyógyszerméretű videokamerát tartalmazó kapszulát nyel le. Hazánkban már rutinszerűen alkalmazzák a vékonybélvizsgálatokban, a vastagbélben rákszűrésre azonban még nem.

A tanácskozáson így arról is szó esett, vajon a kapszulás diagnosztika helyettesítheti-e a vastagbéltükrözést. Úgy gondolom, hogy nem. A vastagbéltükrözés előnye, hogy szövettani mintavételre is van mód, míg a kapszulás vizsgálat azon betegeknél jöhet szóba, akik visszautasítják a kellemetlenebb beavatkozásnak számító tükrözést.

– Milyen előnyei vannak az endoszkópos ultrahangnak?
– Fő témaként szerepelt a programban az endoszkópos ultrahang, mely a zalaegerszegi kórházon kívül mindössze öt egészségügyi centrumban érhető el jelenleg az országban.

Az újdonságnak számító módszer tulajdonképpen ötvözi a hagyományos tükrözést az ultrahanggal, melynek nagy előnye, hogy egy gyomor- vagy végbéltükrözésnél a környező szervekről is képet kapunk. Ez például egy daganatos elváltozás esetében a helyi és távoli áttétek megítélése szempontjából bizonyos vizsgálatokat – MR és CT – akár helyettesíthet.

– A májrák gyógyításában milyen szemléleti változás történt?
– A májzsugor, majd annak talaján kialakult májrák végstádiumnak számított korábban. A műtéti, radiológiai, onkológiai módszerek mellett előrelépést jelentett a betegség kezelésében a szájon át alkalmazható kemoterápia megjelenése, amely hatékonyabbnak bizonyult az infúziós, gyógyszeres terápiával szemben.

Fontos eredménynek tartom, hogy a belgyógyászati osztályunk által kezdeményezett vastagbélszűrést követően, májrákszűrést is végzünk a szakrendelés keretében. Itt a gondozásból elmaradt, krónikus májbetegeket fogadjuk a háziorvosok segítségével.

Miért fontos ez? A májrák a világon a hatodik leggyakoribb rosszindulatú daganatféleség, és a harmadik leggyakoribb halálok. Kialakulása az éveken, évtizedeken át tartó túlzott alkoholfogyasztással függ leginkább össze.

Hétvégén ismét megrendezésre kerül a hagyományos Kárpát-medencei Mézfesztivál. A Keresztury Dezső ÁMK immár nyolcadszor ad otthont a rangos eseménynek.

December 2–4-ig számos érdekes program várja nemcsak a méhészeket, hanem a vásárolni, szórakozni vágyó közönséget is. Idén struktúrájában más lesz a rendezvény, mint eddig – hangzott el a művelődési házban megtartott sajtótájékoztatón. Kondor Anita, az intézmény igazgatója elöljáróban elmondta: az volt a cél, hogy a szakmai találkozók megtartása mellett nagyobb figyelmet fordítsanak a családi programokra. Olyan kínálatot igyekeztek összeállítani, mely vonzó az egyes korosztályok számára.

Kiss Krisztián, a program főszervezője szerint fontos volt az is, hogy erősítsék a fesztivál jelleget; így idén a vásár mellett a gasztronómiai és kulturális kínálat dominál majd. A méhészek szakmai előadásaira pénteken kerül sor, a szombat és a vasárnap azonban kifejezetten a családoké lesz.

Míg a gyerekek különféle bábelőadásokon (Vitéz László, Szamóca színház) és koncerteken (Szélkiáltó, Dórci és a Fülesek) vehetnek részt, addig a szülők és nagyszülők akár egy főzőtanfolyamra is benevezhetnek Tóth Endre mesterszakács vezetésével. Szombaton a mézes húsok, vasárnap pedig a mézes desszertek készítésének fortélyait lehet elsajátítani. A Mézfesztivál alkalmából egy grafikai tárlat is nyílik Porpáczy Zoltán tervezőgrafikus műveiből.

A háromnapos program belépőjegyeit is az új struktúrához igazították. Megmarad a hagyományos 200 forintos fesztiváljegy, mellyel a vásári forgatagot lehet megnézni, s a jegy árát le is lehet vásárolni (4000 forint, vagy afeletti vásárlás esetén). Ezenkívül különféle rendezvény- és kedvezményes családi jegyek állnak a látogatók rendelkezésére.

Németh Zsolt méhész, a fesztivált megálmodó Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete nevében elmondta: idén minden eddiginél nagyobb számban képviseltetik magukat a mézlovagrendek az eseményen. Határainkon túlról is érkeznek méhészek a fesztiválra. A lovagrendekkel pénteken délután négy óra után a Kossuth utcán és a Dísz téren is lehet majd találkozni, hiszen ekkor kerül sor a hagyományos fáklyás felvonulásra. A Keresztury ÁMK-ban pedig három napon át hazai, minőségi és ízletes mézekkel és egyéb méhészeti termékekkel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Hétvégén hivatalosan is lezárult a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület „Világfa művészeti, hagyományőrző és természetismereti programok” című projektje. A TÁMOP által finanszírozott program zárórendezvényére a Keresztury ÁMK-ban került sor.

Szombat délelőtt az elmúlt másfél év értékelése után a projektben részt vevő csoportok (civil szervezetek és iskolák) mutatkoztak be egy-egy műsorszámmal. Fellépett többek között a Liszt Ferenc-iskola jazz-balett szakköre, és az Ősi Tűz Történelmi Vívóegyesület, akik harcművészeti bemutatóval szórakoztatták a közönséget. Színpadra állt továbbá a Kerka Táncegyüttes és a Dur-Moll Zenekar, a Mindszenty-iskola gitárszakköre és Horváth Péter táncos is. A rajzszakkörösök alkotásaiból pedig kiállítás nyílt a helyszínen.

Horváth Rita projektmenedzser a Világfa-programot értékelve elmondta: a diákoknak szóló, tanórán kívüli foglalkozásokon több mint ezer gyerek vett részt a 14 hónap alatt. Összesen 385 foglalkozást tartottak, ami hétféle szakkörből, öt fajta témanapból és két táborból tevődött össze. A foglalkozások helyszíne vagy maga résztvevő iskola volt, vagy a botfai Hűvös-kastélyba invitálták a gyerekeket. Az egyesület kilenc iskolával és egy óvodával állt partnerkapcsolatban a projekt ideje alatt.

Az egyik legfontosabb eredménynek azt tartják, hogy ennyi intézményt, egyesületet és diákot még soha nem sikerült egy cél érdekében megmozgatni. A gyerekek érdekes, izgalmas és tanulságos programokon vehettek részt. Játékos formában, nem tantermi keretek között, ismerkedhettek meg a néphagyományokkal, a művészetek bizonyos ágazataival és a természetes környezettel.

A foglalkozások idejére sikerült elmozdítani őket a számítógép mellől, így ezek a fiatalok megtapasztaltak abból valamit, hogy a szabadidő-eltöltésnek az internetezésen és a tévézésen túl van más módja is. A projektmenedzser úgy látja, hogy az egyik legnépszerűbb program a nyári kenutábor volt. A Rába mentén igazi nomád életmóddal ismerkedhettek meg a gyerekek.

A többi szakkörrel és témanappal kapcsolatban is nagyon jó visszajelzések érkeztek; olyannyira, hogy a résztvevő iskolák bíznak a folytatásban is. Horváth Rita ezzel kapcsolatban azt mondta: nyitottak, és minden segítséget megadnak a programok megszervezéséhez, bár anyagilag nem tudják már támogatni az intézményeket, hiszen lezárult a projekt. Remélik, hogy a későbbiekben sor kerül még hasonló pályázati kiírásokra, hiszen mindenkinek érdeke, hogy a gyerekek és fiatalok minőségi rendezvényeken vehessenek részt.