Átadták a sürgősségi centrumot

Esély a munkára

Tehetség és lehetőség


Átadták a sürgősségi centrumot

  A zalaegerszegi megyei kórházban hivatalosan is átadták a 2012. január 2-től már betegeket fogadó sürgősségi osztályt. Az intézmény életét és működését jelentősen megváltoztató fejlesztés támogatási szerződését 2010 áprilisában írták alá. A sikeres TIOP-pályázat révén közel 637 millió forint európai uniós támogatás érkezett, ehhez a Zala Megyei Önkormányzat mintegy 70 millió forintos önrésszel járult hozzá a sürgősségi centrum kialakításához.

Az ünnepségen részt vett dr. Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, Rigó Csaba kormánymegbízott, Manninger Jernő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke és Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere.

A helyettes államtitkár többek között dicsérően szólt a megyében működő három kórház – zalaegerszegi, nagykanizsai és keszthelyi – összefogásáról, amely jó példát mutat a régió egészségügyi ellátásának szervezésében. „A zalaegerszegi kórházban a megváltozott traumatológiai ellátás következtében olyan sérülteket, agyvérzéses és egyéb nagyon súlyos beteg embereket tudnak megmenteni, akiket a korábbi lehetőségekkel nem lehetett volna. Mindehhez összefogás és a jó infrastruktúra mellett jó szakemberek is kellenek” – hangsúlyozta Cserháti Péter.

Manninger Jenő lényeges előrelépésnek nevezte a sürgősségi centrum létrehozását, és mint fogalmazott, a megye büszke arra, hogy 70 millió forinttal segíteni tudta a sürgősségi betegellátó rendszer (SO1) kialakítását Zalaegerszegen.

A most átadott centrum alapkövét az idén, február 18-án tették le, és a jövő év első munkanapjának reggelén fogadják az első betegeket. Dr. Csidei Irén főigazgató utalt arra, hogy eddig 17 sürgősségi hely volt a megyei kórházban, a jövőben egykapus rendszer fogadja a betegeket a nap 24 órájában. A betegek, akár mentővel érkeznek, akár saját lábukon, először a triage (triázs) pultnál találkoznak a koordinátorral, és az előzetes állapotfelmérés alapján történik a besorolásuk a vizsgálatokra. Elhangzott: nem az érkezési sorrend számít, hanem a beteg állapota.

vissza az elejére


Esély a munkára

132 milliárd közfoglalkoztatásra

   Vissza a munka világába! Nem elfogadható, hogy több tízezren arra rendezkedjenek be, hogy segélyből éljenek – fogalmazott zalaegerszegi sajtótájékoztatóján Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős államtitkára.

„A jó gyakorlatok és újszerű lehetőségek a közfoglalkoztatásban” című konferenciát megelőzően a kormányhivatalban, újságírók előtt, arról számolt be, hogy összesen 97 hátrányos helyzetű kistérségben indítanak közfoglalkoztatási programot. Közel ezer programot valósítanak meg 495 településen. Az érintettek több lehetőség közül választhatnak, elsősorban mezőgazdasági tevékenység, de vasúti, közúti, vízügyi és erdészeti területen is dolgozhatnak napi nyolc órát. 2012-ben már négyórás foglalkoztatás nem lesz.

Az önkormányzatok megsegítésére és az alternatív fűtési mód biztosítására 83 település 140 közintézményének teszik lehetővé biomasszakazánok telepítését és működtetését. A Belügyminisztérium a költségeket biztosítja, és a munkahelyteremtés is fontos szempont ennél a programnál.

Papp Károly szólt a téli közfoglalkoztatásról is. December 1-jétől a jövő év februárjának végéig több mint 2,9 milliárd forintot biztosítanak a megyék és a főváros számára. Elhangzott: 2012-ben 200 ezer embert szeretnének bevonni a közmunkaprogramba, erre 132 milliárd forintot irányoztak elő.

Rigó Csaba kormánymegbízott arról számolt be, hogy Zalában sikeres a közfoglalkoztatás, több kistérség is nyert jelentős pályázati összegeket.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere a „Munkát ad a város” programról szólt. Mint fogalmazott, a Kontakt Humán Nonprofit Kft. munkaerő-kölcsönzés keretében segíti a helyben élő munkanélkülieket, mintegy 10–15 százalékuknak tud munkát biztosítani. A kiközvetített és munkát vállalók bérének egy részét az önkormányzat biztosítja.

vissza az elejére


Tehetség és lehetőség

Még egy hétig látogatható a tárlat

  A reformkori hölgyek nem titkolták dekoltázsukat; a fedetlen váll a szépség, nőiesség jelképe volt. Ha ezt a „jelenséget” ráadásul egy Barabás Miklós-festmény (Alina Bagration portréja) segítségével vizsgálhatjuk meg, akkor az egész korszak szellemiségéről is képet kaphatunk.

Ez pedig nem más, mint a szabadság, polgárosodás és felemelkedés eszméje, ami áthatotta az egész 19. századi Magyarországot. A szabadság persze itt is relatív; hiszen például a házastárs kiválasztásánál érvényesült még a szülői szigor, külföldi pedig csak honosítási okirattal a zsebében kaphatott hazánkban vállalkozói engedélyt. Idegen állampolgárként ugyanis nem számíthatott megrendelésekre. Ettől függetlenül sokan jöttek Magyarországra dolgozni, mert ebben az országban láttak nagy lehetőséget.

A Göcseji Múzeumban december 17-ig látogatható a szeptember végén nyílt, „A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” című országos vándorkiállítás. A Nemzeti Kulturális Alap 2010-ben indított el egy programot „Felemelő század” címmel, melynek célja a 19. század kulturális, művészeti értékeinek, valamint gazdasági és társadalmi változásainak bemutatása volt. E projekt része a vándorkiállítás, mely a polgárságra (vagyis a polgárság iparban, tudományban, kereskedelemben és művészetekben betöltött szerepére) fókuszál.

Az eddigi tapasztalatokról Megyeri Annát, a házigazda intézmény muzeológusát és a táralt helyi koordinátorát kérdeztük, akit aztán egy tárlatvezetésre is elkísértünk.

A vándorkiállítással kapcsolatban mindenekelőtt elmondta: a festményekben, fotókban, korabeli tárgyakban és dokumentumokban gazdag gyűjtemény kurátora és a vándorkiállítás főrendezője Basics Beatrix művészettörténész volt. Az ő kutatásainak eredménye az itt bemutatott anyag, mely hat korabeli családon keresztül mutatja be, hogy miért is volt felemelő és lehetőségekben gazdag a 19. század. A kiállítás hat helyszínen került bemutatásra, s mindenhol plusz két helybéli család életével és munkásságával gyarapodott a gyűjtemény. Zalában a kanizsai Weiser József gépgyáros és az Itáliából Zalaegerszegre települt Morandini Tamás építész példaértékű életművébe nyerhet bepillantást a látogató.

S ha már a közönségnél tartunk: az elmúlt hónapokban rengeteg diák nézte meg a kiállítást egy, a megyei önkormányzat által kiírt múzeumpedagógiai pályázatnak köszönhetően. Ám ezen túl is számos történelemtanár érezte úgy, hogy tanítványait érdemes elhozni egy tárlatvezetésre. Ottjártunkkor éppen az Ady-iskola 12. A osztálya látogatott el a múzeumba, akiket Tóth Norbert történelemtanár kísért el.

A tárlatvezetés azért nagyon fontos – folytatta Megyeri Anna –, mert nem könnyű önállóan eligazodni a sok-sok látnivaló és információ között. A lényeg sokszor a részletekben rejlik. S bár az anyag első ránézésre statikusnak tűnik, a sok interaktív elem (digitális katalógus, hanganyag, kirakókocka, interaktív padló és a játékos kérdőív) oldja a komolyságot, s elmélyíti a látottakat. A fejhallgató segítségével például intim információkat tudhatunk meg arról, hogy Morandini Tamás édesapja miért ellenezte fia házasságát egy német lánnyal, vagy hogy Jókai Mórról csillagot neveztek el.

Mindeközben a látogató a családokon (Fischer Mór, Ganz Ábrahám, a Korányi Frigyes, Sina György, Rózsavölgyi Márk, Barabás Miklós) keresztül egy átfogó képet kap az orvostudomány, a vasút és gépgyártás fejlődéséről, a nemzeti zene megteremtőiről, illetve, hogy a polgárság eszmeisége hogyan hatott a művészetekre és fordítva. A fotográfia rohamos terjedése kapcsán pedig a popularizáció is szóba kerül.

A muzeológus úgy látja, hogy a tárlatnak nem az a feladata elsősorban, hogy a korbeli polgári viselkedésmintákról vagy etikettről adjon képet, hiszen sokaknak ez jut eszébe a polgár szóról. Sokkal inkább a szakmaiságon, a gazdasági lehetőségeken, az innováción és a társadalmi változásokon keresztül mutatja be a korszakot, illetve, hogy az adott családok tehetséges tagjai hogyan tudtak élni a kínálkozó lehetőségekkel.

Persze a tárlat nemcsak a diákoknak hasznos, hanem mindazoknak, akiket érdekel a korszak, vagy csak egyszerűen vonzódnak a ma már régi, ám akkor modernnek számító használati vagy dísztárgyakhoz (orvosi kellékek, konyhai eszközök, herendi porcelán, Barabás-festmények). December 17-e után aztán a kiállítás alaphangulatát adó, szép, esztétikus, bordó falakat ismét fehérre festik.

vissza az elejére