Városháza

A közgyűlés legutóbbi ülésén egyhangú szavazással fogadta el a „Befektetés a jövőbe” elnevezésre hallgató új zalaegerszegi felsőoktatási ösztöndíjrendszert. Ennek részleteiről kérdeztük az előterjesztés egyik készítőjét, Balaicz Zoltán alpolgármestert.

– Önkormányzatunk a ’90-es évek elején vezette be a „Hazavárunk” ösztöndíjat, amely azokat a zalaegerszegi fiatalokat támogatta, akik másik városban folytatták felsőfokú tanulmányaikat. Sajnálatos módon közülük sokan tanulmányaik befejezésével sem tértek haza, mert eleve máshol képzelték el az életük folytatását.

A rendelkezésre álló keretösszeg (12 millió Ft) több mint 750 fiatal között oszlott meg, így az utóbbi években már csak csekély segítséget nyújtott a zalaegerszegi állandó lakóhellyel rendelkező hallgatóknak utazási költségeik mérséklésére, és alacsony hatékonysággal működött. Nem tudta érvényesíteni azokat a prioritásokat, amelyek mára egyre fontosabbak a helyi gazdaság fellendítése érdekében.

Az új rendelet megalkotása előtt konzultációt folytattunk a zalaegerszegi felsőoktatási intézményekkel, a városban és térségében működő iparvállalatokkal, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány Kuratóriumával, valamint a közgyűlésben működő valamennyi frakcióval és az LMP-vel is. Valamennyi szervezet támogatásáról biztosított bennünket, módosító javaslataik beépültek az előterjesztésbe.

Az új ösztöndíjrendszerben a korábbiakkal ellentétben érvényesül a helyi érdek, a lokálpatrióta szemlélet, mely szerint elsősorban a városban maradó, itt tanuló, a jövőjüket helyben tervező fiatalok kerülnek támogatásra. Másrészt azokat a szakterületeket preferáljuk, amelyek úgynevezett „hiányszakmák”, s amely felsőoktatási szegmensek hatékonyan illeszkednek Zalaegerszeg gazdaságfejlesztési stratégiájába. Érdemeken alapuló, kizárólag a tanulmányi eredmény alapján történő objektív, pártatlan támogatási forma kerül megalkotásra a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíj újbóli bevezetésével.

Az új támogatási forma három szintből áll. Az első támogatási forma külön, kiemelten támogatja azokat a zalaegerszegi fiatalokat, akik a Nyugat-magyarországi Egyetem helyi, nappali tagozatú mechatronikai mérnöki BSc képzésére jelentkeznek, és itt tanulnak tovább. Ők havi 12 ezer forint ösztöndíjat kapnak, ami egy félévben 60 ezer forintos támogatást jelent. A magasan képzett műszaki szakemberek biztosítása Zalaegerszeg gazdaságfejlesztési stratégiájának fontos eleme.

A második szint a másik két zalaegerszegi felsőoktatási intézményben továbbtanuló helyi fiatalokat támogatja, hiszen havi 5 ezer forint ösztöndíjat kapnak azok, akik a BGF Zalaegerszegi Gazdálkodási Karának, illetve a PTE Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjának nappali tagozatú, BSc szintű szakjain tanulnak tovább. Ez félévente 25 ezer forint támogatást jelent. Nagyon fontos, hogy a városunkban működő gazdasági és egészségügyi képzéseken tanuló hallgatók közül később minél többen tudjanak helyi munkáltatóknál munkaviszonyt létesíteni, hosszú távra tervezni.

Az ösztöndíjrendszer harmadik, tanulmányi eleme – amely a korábbi tanulmányi ösztöndíj folytatásaként is felfogható – lényegében képzési helytől függetlenül valamennyi zalaegerszegi állandó lakos nappali tagozatos hallgató számára elérhető, mivel az elért jó tanulmányi eredményeket honorálja. Azaz a kiemelkedő tanulmányi átlagot elérő hallgatók pályázhatnak erre a támogatási formára, függetlenül attól, hogy mely városban tanulnak. A tanulmányi ösztöndíj mértéke félévente 25 ezer forint.

Az új zalaegerszegi felsőoktatási ösztöndíjrendszer 2012 szeptemberétől lép életbe, vagyis azok a fiatalok, akik most jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, tanulmányaik megkezdése után már igényelhetik ezt az új támogatási formát.

Két fontos célt fogalmaztunk meg az év elején: a civil szervezetek további megerősítését és a közösségépítést – fogalmazott Sümegi László, az 1-es választókerület (Andráshida, Vorhota, Szenterzsébethegy és Ola egy része) önkormányzati képviselője, amikor az idei esztendő megvalósult terveiről beszélt.

– Egy használaton kívüli, önkormányzati tulajdonban lévő családi házat sikerült megszereznünk az Igazgyöngy Hagyományőrző Egyesület számára. Az épület felújítása elkezdődött. Nagyon sok civil szervezet és egyesület működik Andráshidán, a Borbarátok Társaságán keresztül a Szélrózsa tánckörig és a Háziasszony Klubig. Alakult egy Nótakör is, szóval szinte minden hétvégén történik valami, rengeteg rendezvényre hívnak szervezetek. Volt az idén borverseny, pálinkaverseny, a szőlészetről és borászatról Pálfy Dénes, a téma nagy szakértője tartott többször is előadást.

Andráshida az idei évben ünnepelte 800 éves jubileumát, az eseményt több rendezvényen is megünnepelték. Felújításra került a Csillag tér, 48-as emlékművet avattak, és a helyi civil élet egyik meghatározó személyisége, Varga Károly agrármérnök egy szép kiadványban foglalta össze a település 800 évét. Hadnagy György iparművész két, fából készült alkotását is a közelmúltban állították fel: egy Szent András-szobrot, és Andráshida nyugati részén, a körforgalomban a Csodaszarvast.

– Az erzsébethegyi városrész autóbusz-megállójában, fellépő járdasziget kialakítására került sor. Vorhotán, a Teskándi úton hosszú idő után végre megoldódott a csapadékvíz-elvezetés – folytatta Sümegi László. – Elkészültek a tervek, és a tavasszal indul az orvosi rendelő felújítása mintegy hétmillió forintos költséggel, valamint az Andráshida utcában megkezdődik a járdafelújítás, ami mintegy hatmillió forintba fog kerülni.
Sajnos a templomfelújítás, amit a ferences plébániával közösen terveztünk, csak a jövő évben valósul meg – mondta Sümegi László.

Befejeződött a Zala folyó jobb parti városrész csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztési projektje, melyet hivatalosan Dormán László, a kivitelező Hydrocomp Kft. ügyvezetője, Rigó Csaba kormánymegbízott és Balaicz Zoltán alpolgármester jelenlétében jelentett készre.

A város önkormányzata 2009-ben mintegy 208 millió forintos NYDOP-pályázati támogatást nyert a 245 millió forintos beruházáshoz. Az önrészt a Deák Ferenc Új Városépítő Program keretéből finanszírozták. A fejlesztés területileg két teljesen különálló részből állt: egyrészt a Vizslaréti árok befedéséből, melynek következtében zárt csatorna létesült, és megszűnt az árokból áradó bűz is. Másrészt bővítésre került a Hoffhalter–Gorkij–Göcseji úton meglévő csapadékcsatorna.
Elhangzott: a rekonstrukció hiánypótló beruházás volt a városban, mely városképi és esztétikai szempontból is figyelemreméltó.

Az elmúlt héten megtartott közmeghallgatáson számos kérdés hangzott el – írásban is –, melyekről következő lapszámainkban folyamatosan beszámolunk. Az alábbiakban Csabai Hugó (Május 1. u. 3.) észrevételét és a hivatalos választ olvashatják.

Kérdés: A Mátyás király utca, illetve az Alsójánkahegyi u. is egyirányú. Az Alsójánkahegyi útra a Bartók Béla utca felől lehet felmenni. Az Alsójánkahegyi utca és az Orsolya tér közötti útszakasz egyirányú, de ott az autósok mégis két irányban közlekednek, főleg a reggeli órákban és délután 15–18 óra között. Kéri, ellenőrizzenek gyakrabban ezen a területen.

Válasz: Az Alsójánkahegyi utca környékének forgalmi rendje 2011. november elején megváltozott, „mindkét irányból behajtani tilos, kivéve célforgalom” jelzőtáblák kerültek kihelyezésre az adott útszakaszra. A változást követően az Alsójánkahegyi utca területére célforgalommal lehet behajtani az Orsolya tér, a Bartók Béla utca, illetve a Mátyás király utca felől. Az új szabályozás szerint az Alsójánkahegyi utca, az Orsolya tér és az Alsójánkahegyi utcára nyíló útszakasz a korábbi egyirányú forgalom helyett kétirányú lett.

Gyakoribb ellenőrzéseket ígér a polgármesteri hivatal, de felhívja a figyelmet, hogy a közterület-felügyelet létszáma az állandó jelenlétet nem teszi lehetővé.