Címlap

A város dísztermében, az önkormányzat hagyományos újévi fogadásán Gyutai Csaba polgármester köszöntötte Zalaegerszeg közéletének meghatározó szereplőit. Köszönetet mondott eddigi munkájukért, és mint fogalmazott, a jelenlévők nélkül nem sikerültek volna a város célkitűzései a gazdasági és kulturális élet területén.

2012-ben is további szorgalmas munkára, összefogásra van szükség, és bár a nehéz gazdasági helyzet miatt kisebb lépésekben halad majd az önkormányzat, a célokról nem mondanak le – fogalmazott a zalai megyeszékhely polgármestere. Beszélt az elmúlt év eredményeiről, kiemelve a belvárosi rehabilitációs programot, az ökováros kialakításának megkezdését, az elismerésre méltó, öt százalék körüli munkanélküliségi adatot.

Az idei évi tervekről szólva kifejtette, változatlanul a legfontosabbnak tartják a munkahelyteremtést, a kis- és középvállalkozások segítését, az inkubátorház fejlesztését, kerékpárutak építését. Zalaegerszeg az elmúlt években is kiegyensúlyozottan, működésihitel-felvétel nélkül működött, a megyei jogú városok sorrendjében ezért is ért el előkelő helyezést.

Az újévi fogadáson átadásra került „Zalaegerszeg Innovációs Díja”, melyet a város képviselő-testülete a Binax C.C. Kft.-nek és a Kozma Kft.-nek adományozott. A díj elkészítésére Horváth László szobrászművész kapott megbízást.
A Binax C.C. Kft. a telefonos ügyfélszolgálatok mellett piac- és közvélemény-kutatással, adatrögzítéssel, telefonos értékesítéssel foglalkozik. A Kosztolányi utcai régi villasor két épületében alakították ki központjukat, ahol 230 dolgozót foglalkoztatnak. Az elismerést Ott Tibor ügyvezető vette át.

A Kozma Kft. fő tevékenységi köre kazánházak, ipari csarnokok, áruházak épületgépészeti tervezése és kivitelezése a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával. A cég 2006-ban alakult, és az ügyvezető már 2007-ben a Parlamentben a „Legdinamikusabban fejlődő magyar cég” kitüntetést vehette át.

Gyomorvérzés, szívinfarktus, vakbélgyulladás, hasi aorta tágulata, vesegörcs, vizeletelakadás, epilepsziás roham – ezekkel az életveszélyesnek nevezhető állapotokkal keresték fel a zalaegerszegi sürgősségi betegellátó osztályt (sbo) működése első napjaiban. A sürgősségi részleg tevékenysége magába foglalja a traumatológiai ellátást is, így törésekkel és zúzódásokkal is érkeztek betegek. Dr. Nagy Tamás osztályvezető főorvostól az első napok tapasztalatai iránt érdeklődtünk.

– Eddig a zalaegerszegiek és a kórház ellátási körébe tartozók leginkább a Vészhelyzet című filmből kaphattak képet a sürgősségi ellátásról. Mennyiben helytállóak a látottak?
– Annyiban helytállóak, hogy a sürgősségi osztály a valóban súlyos, kritikus állapotban lévő betegek ellátására szakosodott részleg. Ennélfogva elsőbbséget élvez a súlyos, életveszélyes állapotok ellátása, míg másoknak várakozni kell. Ebből adódik a probléma, mellyel szembesültünk már az első napon. F

ogalomzavar állhat emögött, ugyanis a sürgősség, ha nincs életveszély, mondjuk, egy ujjzúzódás esetén nem jelenti az ellátás azonnaliságát. Emiatt már meg is kaptuk az első kritikát, hogy egy betegnél csak 3–4 óra elteltével derült ki, hogy nincs törése.

– Ki dönt a sorrendről?
– Egy sürgősségi osztályon nem tervezhető előre a betegforgalom. Lehet, hogy fél óráig nem történik semmi, aztán egyszerre érkeznek öten eltérő súlyosságú panaszokkal. Itt kap fontos szerepet a speciálisan képzett triázs nővér, aki elsőként találkozik a beérkező betegekkel. Ő a tünetek, a panaszok, a kórkép súlyossága alapján megállapítja a sorrendet, mely szerint az orvos ellátja a betegeket. A várakozókra pedig nővérek felügyelnek, tehát ha valakinek rosszabbodik az állapota, előbb kap ellátást.

– Nem minden beteget hoz mentő, illetve utalja háziorvosa a sürgősségire. Hogyan döntsük el azt, hogy most a háziorvoshoz vagy egyből a sürgősségi osztályhoz forduljunk?
– Különféle baleseti sérülések, mint a törés és zúdódás esetén egyből a sürgősségit kell felkeresni, hiszen, mint ahogy említettem, egyik profilunk a traumatológiai ellátás. Ezt a feladatot végezte el korábban a baleseti ambulancia. Az egyéb panaszok, mint a hirtelen fellépő mellkasi, hasi fájdalom, fulladás, szédülés, eszméletvesztés, erős vérzés esetén is a sürgősségi osztályt kell igénybe venni.

De ha nem súlyos a panasz, az első út mindenképpen a háziorvoshoz vagy a háziorvosi ügyeletre vezessen. Az ottani orvos a panaszok alapján eldönti, hogy esetlegesen továbbutalja a beteget a sürgősségire. Hirtelen támadt, súlyos rosszullét esetén, amikor nincs idő a mérlegelésre, azonnal mentőt kell hívni.

– Van-e kapcsolatuk a mentőkkel?
– Igen. A Tetra rádión keresztül értesítenek a mentősök bennünket arról, hogy például újraélesztett beteget vagy több sérültet hoznak. Így fel tudunk készülni fogadásukra a sokktalanítóban.

– Minden súlyos esetben ideszállítják a beteget?
– Nem, például ha a háziorvos vagy a mentőorvos friss stroke-t (agyvérzést) vagy szívinfarktust állapít meg, egyből a végleges ellátást nyújtó osztályra szállítják a beteget.

– Milyen további betegségcsoportok nem tartoznak a sürgősségi ellátás körébe?
– Nem tartozik hozzánk a szülészeti, a szemészeti ellátás, illetve a gyermekek esetében csak a végtagsérülteket látjuk el. Minden más esetben a gyermekosztály a kompetens.

– Nem tartanak attól, hogy mostantól a háziorvosi ügyelet helyett mindenki ideszalad?
– Bízunk abban, hogy mérlegelni tudnak az emberek. Például gyomorrontás miatti hányás esetén továbbra is a háziorvosi ügyeletet kell felkeresni először. Erős hasi görccsel fellépő, többszöri hányás esetén, amikor a beteg általános állapota gyenge, akkor viszont a sürgősségire kell beszállítani. A lázas állapot is érdekes kérdést vet fel. Ugyanis nem lenne szerencsés, például egy influenzajárvány esetén, hogy tömegével érkeznének hozzánk lázas betegek. Természetesen más elbírálás alá esik az, ha a nagyon magas lázat egyéb súlyos tünetek is kísérik.

– Kik kerülhetnek a sürgősségi fekvőbeteg-ágyaira?
– Azokat fektetjük ide, akiknek a labor- és egyéb vizsgálatok miatt tovább tart a kezelése. Például egy gyomorgörcsös vagy fulladó beteget, miután elláttuk, megfigyeljük, hogyan reagál a kapott gyógyszerre, kezelésre. Ebből és az újbóli leletekből megállapítjuk azt, hogy hazamehet, vagy a végleges terápiát nyújtó osztályra utaljuk. Egy ilyen ágy maximum 24 órára vehető igénybe.

– Írnak fel gyógyszereket?
– A sürgősségi ellátás részeként csak olyan gyógyszereket írunk fel, ami az akut betegség kezelését szolgálja. Tehát a hazabocsájtott betegeknek szükség szerint gyógyszert is felírunk, és igazolást adunk ellátásukról, mellyel felkereshetik háziorvosukat. De nem feladatunk, hogy krónikus betegség esetén, amelyhez még szakorvosi javaslat is kell, receptet írjunk.

– Hogyan értékeli az első hetet?
– Minden kezdet nehéz. A sürgősségi ellátás nagyon komoly munka, hiszen a hirtelen kialakult vagy hirtelen romló kórképek kezelése azonnali cselekvést vár el. Ezen életmentő helyzetek nemcsak a beteg, hanem az orvos, a személyzet számára is megterhelő és stresszelő. Összetett a feladat a tekintetben, hogy például egy felhasi fájdalomnál hasnyálmirigy-gyulladással, tüdőgyulladással vagy szívinfarktussal is számolnunk kell.

– Milyen a többi osztályhoz való viszonyunk?
– Az osztály elindulásához a társszakmáknak is be kellett segíteni, ahogy most a mindennapos működtetéshez. Ebből adódóan több olyan kolléga is vállal műszakot, akik szakterületük országosan elismert specialistái. Ez akár luxusnak tűnhet, de nagy szükség van munkájukra, tudásukra. Más osztályok szakorvosai a betegáthelyezéseknél és konzíliumok kérésénél is nagyon közreműködőek. Legfontosabb a beteg – ezt tartjuk szem előtt. Ugyanakkor türelmet kérnénk betegeinktől, mert, ahogy említettem, a sürgősségi ellátás nem a gyorsasági ellátást jelenti – mondta végül dr. Nagy Tamás.

Új vezérigazgatót választottak a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. élére. Gecseg Józsefet Oláh Gábor váltja a vezérigazgatói poszton, akinek megbízatása 2012. január 16-tól 2016. december 31-ig szól.

Személyi alapbérét havi bruttó 420 ezer forintban állapította meg a városi közgyűlés. Oláh Gábor Zalaegerszegen született, a Zrínyi-gimnáziumban érettségizett, Sopronban faipari mérnöki oklevelet, majd egyetemi menedzser szakmérnöki diplomát szerzett.
Nyugdíjba vonulás miatt került új vezető a Vásárcsarnok élére. A 15 pályázó közül a képviselő-testület Horváth Istvánnak, a Keresztury ÁMK gazdasági vezetőjének szavazott bizalmat.
Korábban hozzájárultak a Zala-Depo Kft. ügyvezetőjének, Gecse Lászlónak korengedményes nyugdíjba vonulásához, azonban a cég elért eredményeire tekintettel mégsem távozik, a közgyűlés 2014 végéig megbízta a további cégvezetéssel.