Krónika

Az 1998-ban alakult Együtt Zalaegerszegért Egyesület minden ciklusban jelen volt a zalaegerszegi közgyűlésben. Kezdetben ötfős képviselőcsoportjuk volt, később a városatyák száma csökkent, de dr. Ribiczey Pál személyében társadalmi alpolgármester is dolgozott a civil szervezet képviseletében.

Az egyesület listájáról a 2010-es önkormányzati választásokon egyedül dr. Kocsis Gyula, az EZE elnöke került a közgyűlésbe. Milyen céllal vesznek részt az önkormányzat munkájában, és hogyan értékelik az elmúlt évet – tudakoltuk a képviselőtől.

– Az egyesület célja, hogy párthovatartozás nélkül megjelenítse a civil társadalmat, közvetítve a véleményüket. Nagyon fontos, hogy nem „pártos” oldal vagyunk, nem véletlen, hogy az alapszabályunk is kiköti: nem lehetnek közöttünk olyanok, akik valamilyen pártnak tagjai. Hogy ki, milyen nézetet képvisel, azt magánügynek tekintjük. Nem vagyunk tehát a közgyűlésben ellenzékiek, egy város civil lakossága nem lehet ellenzéke magának. Minden jó városi cél érdekében összefogunk – magyarázza dr. Kocsis Gyula.

– Hány fős a szervezet? Kikre lehet számítani?
– Az aktív tagok száma mintegy ötven fő. Tudjuk, szükségünk van a megújulásra, a fiatalításra, mert túl csendes a tagság.

– Az EZE által szervezett programok viszont népszerűek…
– Nagyon jól működik a lokálpatrióta klubunk, Iványi Ildikó igazán sikeresen szervezi. Az elmúlt évben tizennegyedik alkalommal adtuk át a Lokálpatrióta Díjat. Stróber László apátplébános kapta meg a beérkező szavazatok alapján, a városban nyújtott kimagasló közéleti tevékenységéért. Ugyancsak sikeresnek mondható az Egerszegi Búcsú is, de itt is érezzük, újítanunk kell. A falumúzeum sok-sok lehetőséget kínál, érdemes elgondolkodni, milyen programokkal várjuk a zalaegerszegieket.

– A közgyűlésben most kezdte a munkát. Erre számított?
– Jogászként jól ismerem az önkormányzati rendszert. Mint magánembernek volt furcsa, hogy kamerák előtt kell beszélni, véleményt formálni egy-egy kérdésről. A politizálást nem igazán szeretem a testületi üléseken, inkább a szakmai kérdések érdekelnek, jó lenne több „ügyszeretet”. Bár tisztában vagyok azzal, hogy az önkormányzat politikai testület, tagjaikat pártok delegálják.

– Mennyire veszik figyelembe a civil szervezet véleményét?
– Esetenként figyelembe veszik. Azt nem mondhatom, hogy soha. Nincs könnyű helyzetben Zalaegerszeg, a gazdasági válság, itt is érezteti hatását. Sajnos a múlt év sem hozott látványos eredményt, ezen új beruházásokat értek. Több, nagyobb cég kellene a városba, mert a zalaegerszegi vállalkozások nagy mennyiségű munkavállalót nem tudnak eltartani. A fiatalok többsége sajnos a főiskolák és egyetemek elvégzése után nem jön vissza, mert nem talál munkahelyet. Ezért is örülök annak, hogy a városvezetés törekszik a helyi főiskolákkal a jó kapcsolatra, és hogy az itt tanulókat helyben tartsák.

Minden évben akadnak hangsúlyos kérdések a népegészségügy területén. Tavaly ilyen volt – s a feladatok egy része áthúzódik az idénre –, a fejtetvesség elleni védekezéssel kapcsolatos kampány.

– Nem a zalai helyzet indokolta a problémával való kiemelt foglalkozást. Nálunk évek óta hasonlók, az országos átlagnál alacsonyabbak a mutatók ezen fertőzéssel kapcsolatban – mondta elöljáróban dr. Paizs Teréz, a Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv vezetője, megyei tiszti főorvos. – A probléma nem újkeletű, több ezer éves múmiák esetében is találtak már fejtetűre utaló nyomokat.

A fejtetvesség nem szégyen, hiszen a gyors terjedés miatt bárki, bármilyen tiszta körülmények között élő emberek, elsősorban gyerekek, könnyen elkaphatják. Tipikusan közösségi probléma, óvodától a középiskolás korosztályig. Ezért őket vizsgáljuk rendszeresen, évek óta a kampánytól függetlenül, csak ilyenkor a jelentési kötelezettségünk nagyobb. Szeptemberben, illetve a tanév során többször is átvizsgálásra kerül a gyerekek feje. Ismerjük a fertőzöttebb gócokat, a problémásabb családokat.

– Számszerűen milyenek a zalai mutatók?
– Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv kistérségi intézeteire vonatkoztatva rendelkezünk kimutatással. A decemberi fejtetvesség-vizsgálat alapján Nagykanizsa volt a legkedvezőbb helyzetben 0,6 százalékos, Keszthely 0,8 és Zalaegerszegen és Lenti kistérségben 1,7 százalékos érintettséggel. A megyében tehát 1,12 százalék (109 fő) a fejtetvesség mértéke, ez valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag.

A szülők dolga a tetvetlenítés megoldása, de szociális rászorultság esetén az önkormányzatok mellett intézetünk is biztosít irtószert. Többfajta szer van forgalomban, amelyek recept nélkül vásárolhatók meg. Célszerű megelőzésképpen az egész családnál elvégezni az ilyen jellegű hajmosást, és a fésűket, közös használati tárgyakat is fertőtleníteni kell. A sapkákat, párnahuzatokat vasalni érdemes, mert már 50–60 fokon elpusztulnak a tetvek, tehát a hőkezelés is jó védekezési módszer.

A veszélyt az elhanyagolt esetek jelenthetik a vakarózás okozta felülfertőzés miatt. A tetvek ugyanis vérrel táplálkoznak, és miközben megszívják magukat, a fejbőrbe izgató anyagot juttatnak, ez okozza a viszketést. A fejtetvesség szembetűnő tünete, ha a gyermek a tarkóját vagy halántéktáját vakarja. Félni nem kell a fejtetvességtől, de ismerni kell, tudni kell róla, felismerni és védekezni ellene.

– Az idén mely terület élvez nagyobb figyelmet?
– Az év első hónapjaiban a nemdohányzók védelmében hozott törvény biztosan nagy érdeklődésre tarthat számot. Most is sokan keresnek meg minket telefonon, hogy pontosan mi a szabály, mi a teendő. Bár a dohányzási kultúra javulóban van, a törvény időszerű volt, más európai országokban már bevett szokás a nemdohányzók védelméről gondoskodni. S bár áprilisig van a türelmi idő, már most is figyelünk, ellenőrzünk, figyelmeztetünk, felszólítunk, ha kell kötelezünk.

Büntetni azonban áprilistól fogunk. Magánszemély esetén 20–50 ezer, ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén legalább 100, legfeljebb 250 ezer Ft a felelős személy tekintetében, intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében 1–2,5 millió forint is lehet a büntetés. Az első néhány hónap tapasztalatai alapján az illetékesek a jogszabályt értékelni fogják, ha szükséges, módosítást hajthatnak végre. A szakma véleményét minden bizonnyal figyelembe fogják venni.

– Egyéb aktualitások? Hogy állunk az influenzával?
– Szerencsénk van, jelenleg nincs influenzajárvány. Az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma az országos adatokkal megegyezően Zala megyében is kismértékben növekedett, de influenzavírust a vizsgálatok nem mutattak ki.

– Az influenza esetében honnan tudják, melyik vírus ellen kell védőoltással védekezni?
– Az előző évek tapasztalata alapján állítják össze az oltóanyagot. Az idei az A- (pandémiás H1N1 ellen is) és B-vírus ellen is véd. Még érdemes beoltatni magunkat, mely kb. 6 hónapig tartó védettséget ad. Főként a veszélyeztetett korcsoportoknak, a krónikus megbetegedésben szenvedőknek ajánlom – mondta a doktornő.

A Városesztétikai Társaság (VÁRTÁR) ötletgyűjtést indít Zalaegerszeg lakossága, civil szervezetei, szakemberei és szakmai műhelyei részére annak érdekében, hogy jellegzetesebbé váljon a város bevezető útszakaszainak képe. Mivel ez a látvány fogadja először a Zalaegerszegre érkezőket, a VÁRTÁR azt szeretné, ha a városkapuk – s ezáltal az egész város – arculata markánsabbá válna.

Az ötletpályázattal és a beérkezett javaslatokkal elő kívánják segíteni, hogy az önkormányzat jövőbeni fejlesztési tervei a lakossági igények figyelembevételével jöjjenek létre. Boda László, a VÁRTÁR ügyvivője szerkesztőségünkhöz eljuttatott felhívásában úgy fogalmazott: elsősorban a 76-os főút Balaton és Budapest felől érkező, Csácsbozsokot érintő bevezető szakaszára várnak ötleteket – különösen a nemrégiben elkészült körforgalom és környéke rendezésére – de más szakaszok átalakításának terveit is szívesen fogadják. Az ötletgyűjtés keretében a pályázó vagy egy városkapura dolgozhat ki javaslatot, vagy pedig egységes koncepció keretében az összes bevezető útszakaszra.

A terveknek tartalmazniuk kell az adott szakasz környezeti elemeinek (parkosítás, virágosítás, padok, egyéb utcabútorok) fejlesztését, valamint egy helyi képzőművészeti alkotás elhelyezésének lehetőségét is.
A pályamunka lehet papíralapú, tartalmazhat fotót, vázlatrajzot, látványrajzot, de elektronikus formában is készülhet. Az ötleteket meghívott szakemberekből álló bizottság értékeli, a legjobb javaslatok készítőit elismerésben, tárgyjutalomban részesítik.

A pályamunkák beadási határideje: 2012. március 30. A jeligével ellátott ötleteket a Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, Batthyány út 2.) portáján várják. Az eredményhirdetésre a civil szervezet április 17-i nyilvános ülésén kerül sor. A pályaműveket végül átadják a zalaegerszegi önkormányzatnak.
(További információ: 92/323-534; illetve boda.laszlo@ bdsoft.hu)

Pályázatot nyújt be a városi önkormányzat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból mezőgazdasági utak fejlesztésére. Az önrészre mintegy tízmillió forintot a 2012. évi költségvetésben biztosítanak.

A miniszteri rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe külterületi mezőgazdasági út építéséhez, felújításához, valamint az úthoz közvetlenül kapcsolódó árkok, padkák, rézsűk létesítéséhez. Olyan közcélú mezőgazdasági utak felújítása támogatható, amelyek vízelvezetése biztosított, egyik végpontjukon közvetlenül elérik a mezőgazdasági földterületet, illetve tanyát, majort, míg másik végpontjukon közvetlenül vagy közvetetten számozott közúthoz kapcsolódnak. Az önkormányzati pályázók esetében a támogatás és az elszámolás alapját a nettó bekerülési költség képezi. A támogatás 75 százalékos.

A közgyűlés két út korszerűsítésére adott be pályázatot: a zalaegerszegi Majori út folytatására és a Pózva–Zalaszentiván összekötő földút korszerűsítésére.