Krónika

Zalaegerszeg önkormányzata már másfél évtizede törekszik a belvárosi közlekedési rendszer átalakítására. Bár a forgalom az elmúlt években csökkent, még mindig zsúfolt a belváros. A 74-es és a 76-os főút elkerülő szakasza lehetővé tette, hogy mind az észak–déli irányú, mind pedig a kelet–nyugati irányú átmenő, elsősorban a nehéz-teherforgalom a város belső úthálózatát elkerülje.

A hálózatfejlesztések következtében nyílt lehetőség a Kossuth utca, mint a város főutjának átépítésére több ütemben. A közelmúltban megvalósult a Göcseji út–Mártírok útja–Köztársaság úti csomópont korszerűsítése, mely a Rákóczi úttal párhuzamos, nagy forgalmat lebonyolító kelet–nyugat irányú közlekedési tengely. A városrehabilitációs program második ütemében épül majd a tehermentesítő út a Kiskondás étteremig, és ekkor szeretnék megvalósítani a Kazinczy tér átépítését is.

De térjünk vissza a Kossuth Lajos utcára, amely kétségtelenül esztétikusabb és élhetőbb is, mint évekkel ezelőtt. Azonban a jelenlegi állapotnak a problémája, hogy az útvonalon a behajtási korlátozások és sebességcsökkentés ellenére még mindig nagy a gépjárműforgalom. (Gondoljunk csak arra, hogy milyen nehezen vergődik át esetenként a mentő a Kossuth utca egyes szakaszain.) Éppen ezért az önkormányzat célja a belvárosban a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tétele és egy gyalogosközpontú közlekedési koncepció megvalósítása.

2005-ben már készült egy megvalósíthatósági tanulmány, melynek során közvélemény-kutatást is végeztek, eszerint a megkérdezettek 63 százaléka támogatta a gépjárműforgalom teljes kitiltását. A jelenlegi elképzelésben szerepel a helyi autóbuszok útvonalának optimális áthelyezése, a közúti forgalom számára torlódásmentes útvonal biztosítása és a közúti forgalom kitiltása a Kossuth utcáról a Kazinczy tér és Petőfi utca közötti szakaszon. A budapesti Pro Urbe Kft. a tervek szerint április közepéig elkészíti a megvalósíthatósági tanulmányt (a cég nem ismeretlen Zalaegerszegen, már tíz évvel ezelőtt foglalkoztak a város közlekedési rendszerével.)

Amikor legutóbb a város közgyűlése tárgyalt a közlekedési rendszer komplett átalakításának a lehetőségéről, elhangzott: lassan harminc éve van e téma napirenden Zalaegerszegen, több nekirugaszkodás is történt, hogy a város útszerkezetéből adódó nehézségek hogyan hidalhatók át. Csupán részmegoldások születtek. Doszpoth Attila alpolgármester például arról beszélt, hogy valamikor 450 autóbusz ment keresztül a Kossuth utcán, ebből 150-et sikerült átirányítani a Mártírok útjára. A tehermentesítés megvalósítása, annak ütemezése nagyon fontos, és most már nem a „fiókoknak” kell tervezni – fogalmazott az alpolgármester.

Dékány Endre arra emlékezett, hogy már 1998-ban rácsodálkoztak azokra a tervekre, melyek a rendszerváltás utáni első években születettek, és azt a célt szolgálták, hogy Zalaegerszeg belvárosát elkerülje az autóforgalom. A fő irányok húsz év múltán is visszaköszönnek. A ’90-es évek elején már felmerült a Béke liget átvágása a közlekedést segítendő, de az akkori közgyűlés ezt megakadályozta. „Magyarország szinte összes nagyvárosa megoldotta már, hogy a belvárosában egy forgalommentes központ kialakulhasson. Amellett, hogy Zalaegerszegnek sajátos a városszerkezete a szűk utcáival, valóban nehéz dolgunk van, de tovább kell lépni” – mutatott rá a képviselő.

2000-ben Zalaegerszegen körülbelül 16 ezer gépjárművet regisztráltak, 2010-ben már 29 ezret. Ebből 7–8 ezres forgalom van az elkerülő utakon. Ha ez a forgalom most a városban jelentkezne, nagy baj lenne – mutatott rá Tombi Lajos, az előző ciklus alpolgármestere, jelenleg önkormányzati képviselő. Hozzátette: a vasútáthelyezés, az északi belső elkerülő és a Kazinczy tér átalakítása tudja megoldani a Kossuth utca részbeni forgalommentesítését.

Dr. Kocsis Gyula szerint a város lakossága már régóta várja, hogy egy élhetőbb belvárosa legyen a zalai megyeszékhelynek. Az elképzelést üdvözli, de mint a képviselő fogalmazott, késedelmesnek tartja. Nagyon apró lépésekben történne a változás, kétévenként valósulna meg egy-egy rész. Szerinte a zalaegerszegiek nem tudnak ennyit várni.

Gyutai Csaba polgármester is gyorsítani szeretné a tempót, hogy a szükséges beavatkozások minél előbb elkészüljenek. Az egyik legnagyobb beavatkozással – a Mártírok u.–Göcseji úti csomópont átépítésével – végeztek, most a folyamatot tovább kell vinni, és a problémákat minél előbb megoldani.

Hogy ebben a témában mit jelent a gyorsaság, az elsősorban pénz kérdése. Elhangzott: 1978-ban épült meg a volt Zalahúsig a Kanizsai útnak a szakasza, utána 22 évig nem történt semmi. 1998–2010-ig Zalaegerszegen a város 10–12 milliárd forintot költött az útra, főleg az elkerülő utakra: északi elkerülő, pózvai, ságodi elkerülők, körforgalmi csomópontok tartoznak ide. A közlekedési rendszer átalakításához 2–3 milliárd forintra lenne szükség. Ezt a pénzt Zalaegerszeg egymaga nem tudja egyszerre előteremteni, és ez nem is csak a város feladata. De bíznak abban, hogy pár százmilliót elő tudnak teremteni, mert a város jövője függ attól, hogy rend legyen a belvárosban.

A Zalai Esélyek Házát működtető Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület ezúton meghívja az esélyegyenlőség területén működő szervezetek, intézmények képviselőit, munkatársait Esélyegyenlőségi fórumára.

A fórum célja, hogy tényszerű és átfogó képet kapjunk a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (a fogyatékossággal élők, a nők, a romák, a gyermekek, az idősek és a kistelepüléseken élők) Zala megyei helyzetéről és társadalmi esélyeiről.
A résztvevőknek az előadásokat követően plenáris keretek között lesz lehetősége hozzászólásokban feltárni a témák kapcsán felmerülő problémákat.

Program

9.30–10.00 Regisztráció
10.00–10.05 Köszöntő, Czebeiné Nemes Bernadett, Zalai Civil Életért KHE
10.05–10.25 „Jó gyakorlatok” a Veszprémi Esélyek Házából, Varga Endre, Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Veszprém megyei irodája

10.25–10.45 Hátrányokkal küzdő középiskolások, Bogdán Mariann, Apáczai Csere János ÁMK
10.45–11.05 Szolgáltatások és közösségek a kisfalvakban, Szeder-Kummer Mária, Zalai Falvakért Egyesület
11.05–11.25 Hálózat az Integrációért Alapítvány esélyegyenlőségi tevékenysége, Bogdán Iván, Hálózat az Integrációért Alapítvány

11.25–12.00 Büféebéd
12.00–13.00 Szekcióülések
13.00–14.00 A szekcióvezetők beszámolója a szekciók munkájáról. Kérdések, válaszok
14.00–14.15 A fórum zárása

A programváltozás jogát fenntartjuk!

A megyeszékhelyen kívülről érkezőknek utazási költséget tudunk téríteni, előzetes bejelentés alapján!

Helyszín: Keresztury Dezső ÁMK, Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 21.

Időpont: 2012. március 27.

Zalai Esélyek Háza – Zalai Civil Ház, 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 47–51.
Tel.: 92/310-384 • info@zalacivil.hu

Az emberi élet egyik alapfeltételét biztosító vér tárolását és szállítását az érrendszer végzi. A szív által kipumpált vér az artériákba kerül. A verőerek egyre kisebb erekre oszlanak, majd legvégül hajszálerekre, ezeken át történik a vérben levő oxigén és a tápanyagok leadása a test sejtjeihez. Az érhálózat teljes hossza mintegy 100.000 km.

Az érrendszert több betegség is megtámadhatja. Az érfal megvastagodhat, rugalmassága csökkenhet, a belső érkeresztmetszete vagy jelentősen kitágulhat vagy gyakrabban összeszűkülhet, ha a falában meszesedés keletkezik. A verőér-elmeszesedés következtében az ellátott testrész vérkeringése csökken, esetleg teljesen megszűnik, ami által az egyes szervekben (agy, szív, végtagok) átmeneti vagy végleges károsodás, szövetelhalás jöhet létre.

Az alsó végtagon kialakuló érszűkület tünete a járáskor bizonyos távolság megtétele után a lábszárizomzatban fájdalom, mely pihenésre átmenetileg szűnik, mely miatt kirakatnéző betegségnek is nevezik. A láb bőrének színe sápadttá, hideggé válhat, végtagok zsibbadhatnak, görcsölhetnek. Súlyosabb esetben a láb ujjain, a sarkon vagy a lábszáron sebesedés keletkezik, ami erős fájdalommal jár. Ez már a végtag elvesztésével is járhat. Magyarországon a rokkanttá válók 17–18%-a e betegség áldozataiból kerülnek ki.

Dr. Khaled Nashwan orvos-feltaláló találmánya, a Nashwan-Parasound a szervezetet mellékerek képzésére serkenti infra-, ultra- és hallható hang kibocsájtásával. E nagyszerű készülékkel elvégzendő kezelés 20 napon keresztül naponta egy-egy 30 perces kezelést vesz igénybe. A találmányával a sebész-feltaláló több mint 30 nemzetközi nagydíjat nyert el. A kezelés előtt és után is orvosi vizsgálat történik. A rizikófaktorok kiiktatása az egyik fontos állomás, ezért fontos tennivaló a vérnyomás és a koleszterinszint, valamint a cukorbetegek esetében a vércukor rendszeres ellenőrzése és szinten tartása.

Továbbá ajánlott a rendszeres mozgás, mely minimum napi fél órás sétát jelent. Elengedhetetlen a sok folyadék és az állati zsiradékban szegény étrend valamint a dohányzás elhagyása. Az érszűkület kialakulásához hozzájárul a stressz, az életkor növekedése és a családi halmozódás (örökletes). A másik fontos állomás, minél előbb orvosi vizsgálaton és esetlegesen kezelésen át kell esni, amíg lehet tenni az alattomos betegség ellen. Vizsgáltassa meg magát Zalaegerszegen vagy Hévízen, hogy panaszait érszűkület okozza-e?

Jelentkezzen be most! Ne hagyja, hogy a betegség határozza meg az életét! Duplán segítünk! Nem csak a kezeléssel tesszük könnyebbé az életét, hanem most mindazoknak, akik elkezdik a kúrát, 20 ezer forint árkedvezményt biztosítunk a kúra árából! A kedvezmények nem vonhatóak össze.