Kultúra

Változatos programokkal készül a tavaszra a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Kondor Anita, a Keresztury ÁMK igazgatója és Takács Kata művészeti titkár.

Ami a kiállításokat illeti: március 18-ig látogatható még Krawczun Halina keramikusművész tárlata, majd április 17-én Péreli Zsuzsa gobelinművész alkotásaiból nyílik kiállítás. E program érdekessége, hogy a megnyitó után lép színpadra Tolcsvay László zenekarával, így egy este alatt lehet a művészházaspár munkásságából ízelítőt nyerni. A gobelinek után tavasz végén még egy tárlat – Gerencsér Lajos festőművész alkotásai – várják az érdeklődőket.

Folytatódik a JazzSzerda is, mely már a tizedik, jubileumi évadát kezdi. Április 11-én a Bohém Ragtime Jazz Band, május 9-én pedig Lajkó Félix és Brasnyó Antal áll színpadra. A komolyzene kedvelői sem maradnak program nélkül: április 13-án Rákász Gergely orgonaművész koncertjére kerül sor. Xaver Varnus egykori tanítványa ezúttal is egy különleges fellépésre, méghozzá látványkoncertre készül. Hangversenye alatt ugyanis Papp Norbert festőművész illusztrációi teszik teljessé – a képi és zenei – összhatást. Május 19-én pedig ismét Zalaegerszegen lép fel Halász Judit. „Apa, figyelj rám!” című lemezét délelőtt 11 és délután 3 órakor is bemutatja.

Kondor Anita elmondta: minden lehetséges fórumot igyekeznek megragadni, hogy tájékoztassák a közönséget programjaikról. Folyamatosan frissül az intézmény honlapja, s fenn vannak a népszerű közösségi portálokon is. Talán ennek is köszönhető, hogy nőtt a látogatók száma, s remélik, hogy a változatos és fiatalos programok miatt tavasszal is sokan lesznek kíváncsiak a zsinagóga rendezvényeire.

Képeiben az ősi történetek fontosak. Két mániája van; a kereszt és az írás – nyilatkozta korábban lapunknak Budaházi Tibor festőművész, akinek a közelmúltban nyílt kiállítása a Keresztury ÁMK Gönczi-galériájában.

– pet –

A „Falak, könyvek, töredékek” cím szintén az archaikus szimbólumok gazdagságát vetíti elénk. Ahogy Gyutai Csaba polgármester az alkotót köszöntve fogalmazott: „Az eltűnt idő nyomában” című Proust-műhöz hasonlóan Budaházi Tibor is egy letűnt, sosem volt, vagy talán mégis létező Aranykor után kutat. A szatmári születésű, ám évtizedek óta Zalaegerszegen élő művész a kultúra mélyrétegeit bontja ki úgy, hogy nem fél a kihívásoktól és a lelki tartalmak erős kinyilatkoztatásától sem.

Az írás nála a jel. Mindig valami őszintére, igazra utal. Ezért is kerültek a tárlat középpontjába a könyvlapokból megformált, jellegzetes hengerek, melyek egy egyedülálló installációként hirdetik az üzenetet. A Szentírást keresi, vagy még annál is régebbi titkot; az ősi tudást.

A tárlatot megnyitó Szakolczay Lajos József Attila-díjas író, művészetkritikus szerint a mostani kiállítás címe kultúrtörténeti bolyongást sejtet. A fal alatt ugyanis mélyebb rétegek – a régi korok üzenetei – vannak. Mindegy, hogy mindezt figurális vagy nonfigurális módon fejezi ki az alkotó, hiszen a lényeg maga a szimbólum. Jel, kereszt, labirintus, fejfák vagy út; egy lépéssel közelebb kerülünk általuk az üdvözülés felé. A művész megkísérli a lehetetlent, feltámasztja az Igét.

Budaházi Tibornak most először látható önálló tárlata a Keresztury ÁMK-ban, s ez alkalomból egy válogatást állított össze az elmúlt néhány esztendő anyagából. A kiállítás hangulata egységes, hiszen a már említett szimbólumok és motívumok uralják a teret, ahol ezúttal a fekete, fehér, barna, szürke, sárga hátterek és árnyalatok hangsúlyosak. Ám az állandóság mellett a változatosság is jelen van, mert az ősi üzenetek mindig más környezetben, más összefüggésben jelennek meg. A művész ugyanis nem fél önmaga „újraírásától” sem.
A tárlat március 31-ig látogatható.

Pásztorbotok, fokosok, faragások címmel nyílt a hónap végéig látható kiállítás a zalaegerszegi Öveges ÁMK aulájában. Kiss István és a néhány éve elhuny Török András újságíró magángyűjteményének néhány darabján keresztül nyerhetünk betekintést a korábbi nemzedékek igényességére a hétköznap használatos tárgyak terén.

A kiállítás darabjainak kölcsönzője, Kiss István, aki jelenleg néptánctanárként kötődik az ÁMK-hoz, az ’50-es években kezdte a népi faragások gyűjtését az egész ország, sőt Erdély és Muravidék területén. Legrégebbi darabja több mint 200 éves, de nehezen szállítható, és ezért nem bemutatható. Szintén nem manapság készült az a csikóbőrös kulacs sem, melynek tiszteletére még Csokonai verse is elhangzott a megnyitón közreműködő Igazgyöngy Hagyományőrző Egyesület egyik tagja révén.

A hivatalos megnyitás Sümegi László önkormányzati képviselő, a tárlatvezetés pedig a kiállító tisztje volt. Mindketten hangsúlyozták, a hétköznapi életben használatos tárgyak képezik a kiállítás anyagát (pásztorbot, fokos, sótartó, gyertyatartó, szakrális ábrázolás), melyeket az „egyszerű”, falusi emberek készítettek mai szemmel művészi szinten. A maguk készítette tárgyak, ruhák, díszek, házak egyediséget és harmonikus légkört teremtettek, mellyel a mai kor kevésbé rendelkezik.