Címlap

Mi köti össze Morandini Tamás építészt Kustos Lajos volt tanácselnökkel, vagy Vajda József népzenekutatót Ruszt József rendezővel? A közgyűlés múlt heti ülésén védetté nyilvánított 12 sírhelyet, illetve síremléket a város, illetve a városkörnyék öt temetőjében, köztük a fenti, köztiszteletben álló személyek nyughelyeit is.

Egy 2006-os önkormányzati rendelet szerint a város képviselőtestülete az elhunyt személy iránti tisztelet jeléül vagy egy adott sírhely művészeti értéke miatt dönthet a védettség alá helyezésről. A 2000-es évek elején dr. Németh József nyugalmazott múzeumigazgató készített először egy összeállítást a történeti vagy képzőművészeti szempontból értékes sírhelyekről, illetve azokról az elhunyt közszereplőkről, akik sokat tettek a város érdekében. Ennek hatására 2006-ban került sor néhány sírhely védetté nyilvánítására.

A rendelet szerint ötévente lehetőség van felülvizsgálatra, és új kezdeményezésre is, aminek most jött el az ideje. A közgyűlés egy munkacsoportot is létrehozott, melynek tagjai (Horváth István, a VG Kft. ügyvezetője, Herczeg András kegyeleti ágazatvezető, Stróber László apátplébános, dr. Németh József irodalomtörténész, Cseke Tibor, a városüzemeltetési osztály vezetője) javaslatot tehettek arra, hogy mely sírhelyeket nyilvánítsák védetté.

Herczeg András, a VG Kft. kegyeleti ágazatának vezetője érdeklődésünkre elmondta: a munkacsoport hét személy és öt síremlék esetében javasolta a védetté nyilvánítást, melyet a közgyűlés el is fogadott. A tisztelet jeleként a Göcseji úti temetőben dr. Kustos Lajos néhai tanácselnök, Vajda József népzenekutató, pedagógus, dr. Szilvás Rudolf egykori orvos, kórházigazgató, Ruszt József színházigazgató, rendező és Morandini Tamás építész sírhelyét nyilvánították védetté. A Kálvária-temetőben Isoó Ferenc, 1800-as évek közepén élt gyógyszerész, a zalabesenyői temetőben pedig Bogyai Ernő tanító sírja lett védett.

A síremlék művészeti értéke, vagy a síron lévő szobor miatt a Rigler és Hajmássy család kriptája (Göcseji úti temető), Bődy József, Gothard János sírja (Kálvária-temető), Vass Jenő síremléke (apátfai temető) és a Thassy család síremléke (ságodi temető) vált védetté.

Herczeg András elmondta: mindez azt jelenti, hogy az önkormányzat vállalja ezeknek a síroknak a gondozását, szükség szerinti felújítását az ötéves intervallumban, illetve a védetté nyilvánított sírokat nem lehet eladni. A védettség akkor is megmarad, ha netán a síremlékeket nem váltja meg senki. Az ágazatvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a védetté nyilvánított sírhely nem összekeverendő a díszsírhellyel, hiszen utóbbi esetben egy adott személynek adományoz sírhelyet a város.

A munkacsoport javaslatot tett továbbá arra is, hogy az egerszeghegyi temetőben Farkas János és Borsos László korábban védetté nyilvánított síremlékeit telepítsék át a kápolna melletti helyre, a síremlékek ugyanis gondozatlanok, s az áttelepítés nélkül megsemmisülnének. Mindehhez a Jézus Szíve Ferences Plébánia beleegyezése is szükséges, hiszen ők az egerszeghegyi temető kezelői. A VG. Kft. vezetője és a plébánia közösen intézi majd az áttelepítést.

Zalaegerszeg közgyűlése úgy határozott, hogy 2012-ben posztumusz díszpolgári címet kap Mindszenty József bíboros, aki 27 éven keresztül tevékenykedett a városban, és meghatározó közéleti szerepet töltött be.

A „Pro Urbe Zalaegerszeg” elismerést pedig Devecz Miklós kapja, aki, mint Gyutai Csaba polgármester sajtótájékoztatóján fogalmazott, jelentős szerepet játszott a város gazdasági életében. Részt vett a Flextronics letelepítésében, a Pannon Mechatronikai Klaszter létrehozásában, és egyik kezdeményezője volt a zalaegerszegi innovációs központ létrehozásának is.

A polgármester beszámolt az első negyedéves költségvetés módosításáról, megjegyezve, hogy 277 millió forinttal nőtt a büdzsé főösszege (állami támogatás és szociális juttatások következtében), és várhatóan az év végére eléri a 20 milliárd forintot. Utalt az Állami Számvevőszék jelentésére, amelyben vizsgálta a város gazdálkodását és megállapította, hogy „a legjobban gazdálkodó városok élén áll”, a legkisebb fizetési kötelezettséggel rendelkezik.

Elhangzott: 18 társasház 560 lakását érinti a termofor kémények cseréje, melynek támogatására az önkormányzat mintegy 55 millió forintot biztosít az eredetileg szánt 20 millióval szemben. Valamennyi állami támogatást nyert lakóközösséget támogat az önkormányzat.

Gyutai Csaba beszámolt arról is, hogy a déli ipari parkban közel másfél hektáros területet értékesítenek munkahelyteremtő beruházás céljára. Az ingatlanrész induló eladási ára (nettó) 51,8 millió forint. A terület megvásárlását egy magyar és külföldi vegyes tulajdonú elektronikai termékeket gyártó autóipari beszállító tervezi, a tárgyalások még folynak a társasággal. Az elképzelések szerint még ebben az évben elkezdődne a beruházás.

A közgyűlésen a legnagyobb vitát a gébárti szabadidőközpontban lévő létesítményekkel kapcsolatos, régóta húzódó ügyek váltották ki. Az Aquaplus, a Thermálplus és a Kalor Zala Kft.-ről van szó. A közgyűlés elé került előterjesztés szerint a kempinget a vállalkozás úgy építette fel (önkormányzati területre), hogy nem volt erről megállapodása a várossal, és nem fizette meg a földterület használatára vonatkozó díjakat sem. A helybelieknek szóló kedvezményeket is csak részben teljesítette.

Gyutai Csaba a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a vállalkozással az egész együttműködést új alapokra kell helyezni, tisztázni a vitás kérdéseket, és átlátható szerződéseket kell kötni. Ugyanakkor megjegyezte: mintegy másfél milliárd forintos beruházásról van szó, a termálfürdő és kemping felépítésével, ezt a város egymaga nem tudta volna megvalósítani. Doszpoth Attila alpolgármester hozzátette: június végéig minden szerződést átvizsgálnak, és úgy kell a vitákat lezárni, hogy az önkormányzatot ne érje kár. (E témában tartott mindkét ellenzéki frakció sajtótájékoztatót, melyről lapunk következő számában olvashatnak.)

Balaicz Zoltán alpolgármester beszámolt arról, hogy a város létrehozta az Idősügyi Tanácsot, melynek elnöke Gyutai Csaba polgármester, alelnökei pedig Balaicz Zoltán mellett dr. Kocsis Gyula önkormányzati képviselő. Az alpolgármester szólt a helyi alapfokú művészeti oktatásban bekövetkezett változásokról, és jelezte, a közgyűlés úgy döntött, hogy a Keresztury ÁMK, Keresztury Városi Művelődési Központként működik tovább szeptember elsejétől.

A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a közgyűlés támogatta pályázat benyújtását a Petőfi-iskola tornaterme és tornaszobájának fejlesztésére, az Andráshidai LSC és a Páterdombi LSC pályázatának benyújtását a társasági nyereségadó terhére megvalósítható sportcélú fejlesztésére. Ugyancsak támogatja a város részvételét az OVI-FOCI Alapítvány pályázatán. A közgyűlés a látvány csapatsport támogatását biztosító pályázat sikeres lebonyolítása érdekében az Andráshidai SC, valamint a ZTE Kosárlabda Klub Kft. részére támogatás és a visszaigényelhető áfa megelőlegezéseként éven belüli visszafizetendő kamatmentes kölcsönt biztosít.

A város közgyűlése a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására 2012. június 1-től 2012. december 31-ig terjedő időtartamra nyilvános pályázatot ír ki.

A diákoké lesz a főszerep ezen a héten a városban, hiszen április 16–18. között a VIII. Zalaegerszegi Főiskolás Fesztivál, 18–20-a között pedig az első Zalaegerszegi Diáknapok várják a szórakozni vágyó fiatalokat.

A részletekről a szervezők pénteken tartottak sajtótájékoztatót a városházán. Balaicz Zoltán alpolgármester elmondta: örömteli, hogy most először egy nap erejéig összefonódik a főiskolásoknak és középiskolásoknak szóló programsorozat. A főiskolás fesztivál részleteiről Kosár Lajos, a Zalaegerszegi Főiskolások Egyesületének elnöke és Ember István Márió, az egyesület alelnöke számolt be.

Elhangzott: a három felsőoktatási intézmény (BGF, PTE, NyME) közösen készült a háromnapos eseményre, melynek során a hagyományokhoz híven szakmai konferenciák és szórakoztató programok is várják a hallgatókat. Gazdasági és egészségügyi témák, valamint koncertek, stand up comedy és sportverseny is lesz a campus területén, illetve a Keresztury ÁMK-ban.

Az általános és középiskolásoknak szóló városi diáknapokkal kapcsolatban Fentősné Belléncs Andrea ifjúsági referens elmondta: az előző években is színes programok várták az iskolásokat, most először viszont egy nagy közös attrakcióval igyekszik a város a diákokat megszólítani. Ennek leglátványosabb eleme az a szerda reggeli kísérlet, melynek során élőlánc kézfogással ölelik körül a fiatalok a belvárost.

A „Szeretünk Zalaegerszeg. A város a fiatalokért – a fiatalok a városért” rekordkísérletre több ezer diákot és járókelőt várnak, akik az Olai út, Rákóczi út, Széchenyi tér, Kossuth út, Csány tér, Göcseji út, Platán sor, Olai út „körben”, egymás kezét fogva alkotnak majd élőláncot. A látványos akcióról panorámafotó is készül. Csütörtökön sportnappal, pénteken pedig – jó idő esetén – szabadtéri programokkal és koncertekkel folytatódik a diáknap.