Kultúra

Gyógynövényeket termeszt és gyűjt, majd hazaviszi, megfőzi, elegyíti. Mégsem javasasszony, hanem textiltervező-dizájner. László Edina gyógyfüvekből állít elő festéket, pontosabban nyomópépet, hiszen a minták szitanyomással készülnek.

A tervező lakástextíliákat készít a speciális eljárás segítségével. A technológia védett, a recept pedig – talán nem meglepő – titkos. 2005-ben ezt választotta szakdolgozata témájául is, majd 2009-ben sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjára, így hozzáfoghatott a fizikai megvalósításhoz. Ennek eredménye az a díszpárnákból, ágyneműkből álló egyedi kollekció, mely a közelmúltban került bemutatásra egy fiatal tervezők alkotásait felsorakoztató tárlaton.

A növények…

jó részét maga termeszti, hiszen családi hagyomány a gazdálkodás. A nagyszülők könyvei között régi receptkönyvet is talált, mely pontosan leírta az egyes gyógynövények hatását és felhasználását. Ahogy mondja: az sem mindegy, mikor gyűjtjük be a növényeket, s hogy a festéket milyen felületre visszük fel. Más-más megmunkálást igényel a pamut, a hernyóselyem, a szatén vagy a gyapjú. A nyomópépkészítéshez főleg csalánt, kökényt, hagymát és a dió külső, zöld színű „húsát” használta, valamint szőlőmag mikroőrleményt, ám ezt bioboltból szerezte be.

Bár a receptúra titkos, annyit megtudtunk, a növényeket meghatározott ideig kell áztatni, majd különféle adalékanyagokkal (melyek szintén vegyszermentesek), például keményítővel együtt főzni, míg a kívánt színt és állagot el nem éri. A színeket a felhasznált gyógynövények persze behatárolják; elsősorban a barnás, zöldes, lilás árnyalatok dominálnak a textíliákon. A tervező azonban természet közeli, harmonikus végeredményben gondolkodott, ezért esett a választása erre a négy-öt növényre. Mint mondja, más alapanyagokkal élénkebb színek is keverhetők.

a textileknek, nem csak esztétikai és használati értékük. A festékkel érintkezve ugyanis a gyógynövények hatóanyagai a bőrön keresztül beszivárognak a testünkbe. Az első hónapban ráadásul elég intenzív illatuk is van a párnáknak, takaróknak. Mivel nagy mennyiségben még a leghasznosabb gyógyfüvek is mérgezőek, arra is ügyelni kellett a díszítésnél, hogy ne legyen túl nagy az a festett felület, ami érintkezik a bőrrel. Ezért inkább kisebb minták születtek.

László Edina szerint a hat-nyolc órás alvási idő éjszakánként optimális, s így a hatóanyagok megfelelő mennyiségben tudnak bekerülni a szervezetünkbe. S ha már a mintáknál tartunk: organikus formák kerültek a textíliákra. Az alkotót a korabeli növényhatározók, orvosi könyvek és régi, gyógynövényekről készült rézmetszetek inspirálták. Egyszerű, letisztult mintákat szeretett volna, mindenféle túldíszítettség nélkül.

A speciális technológiai eljárás…

miatt a bőrrel érintkezve a legfelső festékréteg fokozatosan lekopik. Ez több okból sem baj. A növényeknek is van eltarthatósági idejük, így egy ponton túl már nem fejtenek ki gyógyhatást. A kopás viszont nem okoz minőségromlást, hiszen a festék megszínezi a textilt, így a szitanyomással készített minta ezután is ott marad. Olyannyira, hogy a lakásdíszeket, ágyneműket bátran lehet mosni is, azok hosszú évekig használhatók.

Maguk a festékek két héttől két hónapig állnak el hűtőszekrényben, ezért viszonylag gyorsan kell velük dolgozni. Ez a kollekció kisszériásnak számít. Az intenzívebb gyártási folyamat nagyobb költségekkel járna, s az ösztöndíj erre már nem volt elegendő. László Edina azt mondja: adott esetben nem kizárt, hogy eladná a technológiát, hiszen nem célja az, hogy örökre titokban tartsa a receptúrát, mely jelenleg országos és világviszonylatban is egyedülálló.Úr, m

Valóságosnak tűnnek, de valami mégis furcsa. Csipkerózsika-álomba kerültünk talán, ahol még a tárgyak is végleg megdermedtek, „lefagytak”, s különös (álom)por lepi be őket, a régi hangulatot keltő színhasználatnak köszönhetően. Némelyikük pedig túlontúl nagyra is nőtt.

Távrecsegő, századelős kamera, Olympia írógép, Rakéta porszívó, hajdan volt vasalók. Berzy Katalin Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész a 20. és 21. század jellegzetes használati tárgyait formálta újra kézzel, félporcelán masszából, raku technika segítségével. Az elmúlt évtized alkotásaiból ad ízelítőt a Gönczi Galériában látható tárlat, mely hangulatában kettős. Az első teremben ugyanis kerámiából készült stációk láthatók, melyek egy zalai falu, Nemessándorháza kápolnája számára készültek. Az alkotó a kiállítás előtt a távirati irodának ezzel kapcsolatban elmondta: a keresztút állomásait megörökítő stációk az emberi tartást jelképezik. A tizennégy elemből álló sorozat a művész legújabb alkotása.

A tárlat második részét alkotják a már említett „használati” tárgyak, melyek jó része kerámia és üveg találkozása (például két egymásba fonódott anyacsavar). Talán innen ered a kiállítás címe is: Kapcsolat. Persze a tárlat az árnyoldalra, vagyis a kapcsolat hiányára is fókuszál. Az anya nélküli óriási csavarok, („Elanyátlanodva”), vagy a lomtalanításkor kidobott, ócskaságokkal (tojástartó-doboz, daráló, focicsuka) teli fiók, a magányos vasalók, az elhagyatottságot, használatonkívüliséget is jelzik. Bár átlényegülve; újraformázott, korabeli hangulatot árasztó dísztárgyakként új kapcsolatot köthetnek. Emlékképek, dekorációs kellékek lehetnek. Vagy kapcsok valóság, illúzió, emlékek és álomvilág között.

Berzy Katalin Kaposváron született, a ’70-es években végzett az iparművészeti főiskola porcelántervező szakán. Kezdetben épületkerámiával foglalkozott, dolgozott a Képcsarnok és az Idea vállalatnak, a ’80-as években pedig jelmezeket is készített a televízió számára. Az elmúlt tíz-tizenöt évben kezdett a jellegzetes raku technikával foglalkozni, s azóta érdeklik a valóság illúzióját keltő alkotások is.
A Keresztury ÁMK Göncz Galériájában nyílt tárlat május 5-ig látogatható.

Eredeti neve Pehm volt, amelyet 1942-ben változtatott Mindszentyre. Földműves családból származott, a középiskolát és a teológiát Szombathelyen végezte. 1915-ben szentelték pappá. 1917. január 26-tól a zalaegerszegi főgimnáziumban hittanár. A Tanácsköztársaság idején internálták, majd 1919. október 1-től vette át a zalaegerszegi Mária Magdolna plébánia vezetését. 1944 márciusáig működött a zalai megyeszékhelyen.

Mindszenty József apátplébános születésének 120. évfordulója alkalmából számos rendezvényt tartottak Zalaegerszegen. Ezeken az eseményeken bepillantást kaphattak az érdeklődők Magyarország utolsó hercegprímásának életébe, munkásságába. Az alábbiakban zalai tevékenységét foglaljuk össze.
Mindszenty meghatározó egyénisége volt a város közéletének. Ferences kolostort és templomot épített, Notre Dame apácarend anyaházat, papi otthont, plébániákat, elemi és polgári iskolát, tanítóképzőt hozott létre.

Restauráltatta a nagytemplomot, bővítette a kultúrházat, szeretetházat létesített. Közbenjárásával Göcsejben 11 templom, 7 kápolna, 14 plébánialakás épült, valamint 18 lelkészség létesült. Azt hirdette, hogy a nemzetet a keresztény és szociális eszmék gyakorlati megvalósítása emelheti fel. Közben 1921-től kerületi esperes, 1924-től címzetes pornói apát, 1927-től püspöki biztos lett.

Újságot is szerkesztett, könyveket írt. 1944 márciusában 27 évi zalaegerszegi tevékenysége után hagyta el a várost. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, valamint az 1947-es választási csalások és az egyházi iskolák államosítása ellen is.

1948 karácsonyán letartóztatják, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben megszakítják börtönbüntetését, házi őrizetbe kerül. 1956. november 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1971-ben hagyta el a követséget. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975-ben. 1991-ben hozták haza hamvait, és az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra.