Címlap

Csodálkozó, értetlenkedő, mosolygó és bosszankodó járókelőt egyaránt lehetett látni április 18-án délelőtt a belvárosban, ahol több utcán keresztül lelkes diákok álltak sorfalat, lufikkal integetve a gyalogosoknak és az autósoknak. Volt olyan idős hölgy, aki ismerőse érdeklődésére azt válaszolta, hogy biztos május elsejére készülődnek a fiatalok. Hiába, élnek még a szép emlékek lufiról, tömegről és felvonulókról…

Tény: több mint hatezer megyeszékhelyi diák várta délelőtt negyed tízkor a katasztrófavédelmi sziréna hangját az I. Zalaegerszegi Diáknapokon. Ám nem azért, hogy felvonuljanak. Sőt, nem is „hülyültek meg”, mint ahogy egy másik járókelő mondta a tömegre mutatva ismerősének. A „Szeretünk Zalaegerszeg”. A város a fiatalokért – fiatalok a városért” című rekordkísérlet során a több ezer diák, élőláncot alkotva, ölelte körül a belvárost. Összesen egy négyzetkilométernyi területen. A sziréna elhangzása után, lufikat tartó, összefonódó kezek lendültek a magasba.

A kezdeményezés célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a városra, erősítsék az összefogást és a lokálpatriotizmust – mondta lapunknak Fentősné Belléncs Andrea, az önkormányzat ifjúsági szakreferense, a program szervezője. A lánc létrejött, az összefogás köre bezárult. A diákok az Ola utca–Rákóczi út–Kazinczy tér–Széchenyi tér–Kossuth utca–Göcseji út–Platán sor–Gasparich utca–Ola utca tömbben alkottak élőláncot, arcukat az úttest felé fordítva.

Az akció másik érdekessége az volt, hogy az eseményt huszonhat fotós (a helyi sajtó fotóriporterei és a város fotóklubjainak tagjai) örökítette meg. Seres Péter, a városháza internetes portáljának (zalaegerszeg.hu) fotósa, a kísérlet e részének szervezője először légifotóban gondolkodott, de azt nem lehetett volna kivitelezni. Így támadt az az ötlete, hogy a városban tevékenykedő kollégákkal összefogva, szakaszonként fotózzák le az eseményt, így ugyanis nem maradt le senki a képekről.

Pontosan kiszámolták, hogy kinek milyen posztra kell állni, s hogy egy fotósra hány száz méternyi, vagyis hány embernyi szakasz jut. Minderre összesen négy percük volt, hiszen ennyi időt kaptak a diákok arra, hogy egymás kezét fogva kiálljanak az úttest szélére, a külső sávokba terelve ezzel az autósokat. A fotósok munkáját közjegyző is felügyelte, aki még reggel leragasztotta a fényképezőgépek memóriakártyájának fedlapját, hogy ne tudjanak csalni az időbeállítással, majd az esemény után az ő jelenlétében töltötték le a fotókat is – mondta Seres Péter. Hozzátette: a távlati tervek között az is szerepel, hogy a láncról és így az arcokról készült felvételeket egy körképpé szerkesztik, s a nagyközönség előtt is bemutatják.

A kísérletet összességében sikeresnek tekintik a szervezők, bár annyi hiba azért akadt, hogy a szirénát csak a Dísz tér közelében állók hallották. Az útszakaszokat felügyelő rendőrök azonban adóvevőn megkapták a jelet, így mindenki tudta, mikor kell a másik kezét megszorítani.

A zalaegerszegi önkormányzat a foglalkoztatáspolitika szerepének bővítésére és a helyi vállalkozások munkahelyteremtése érdekében 2006 óta támogatja kedvezményes munkaerő-kölcsönzéssel a helyi kis- és középvállalkozókat.

Hatodik éve, hogy a szolgáltatás sikerrel valósul meg, hiszen az érdeklődés töretlen, a vállalkozások igényei szükségessé teszik a program fenntartásának folyamatosságát. 2006 óta 71 vállalkozással alakított ki a Kontakt Nonprofit Kft. együttműködést. Ebből 2011-ben 10 cég kereste fel első alkalommal, munkaerőigényével a társaságot, az egyre nehezedő gazdasági helyzet hatására pedig 17 korábbi partnercég kérte a foglalkoztatás támogatását.

2010-ben a nagy érdeklődésre tekintettel a városi közgyűlés módosította a kölcsönzés eljárási szabályait. Újdonságként szabályozták a munkabérek támogatható mértékét, pontosításra került a támogatható cégek köre, a kölcsönzés maximális időtartama és foglalkoztatás előtti bérkaució-fizetési kötelezettséget is megállapítottak. A kölcsönzési idő dolgozónként 4, legfeljebb 8 hónap lehet.

2011. december 31-ig a város által biztosított 19 millió forint éves keretből 60 munkavállalót 63 alkalommal kölcsönöztek 27 vállalkozáshoz. Ebből nyolc fő munkaszerződése húzódott át az idei évre. A munkaviszonyban töltött átlagos időtartam 5,5 hónap. A munkaerő-kölcsönzés többsége (29 százaléka) a vendéglátóipar területére történik, kisebb hányada a kereskedelemben, szolgáltatóiparban végzett munkát.

A legjellemzőbb munkakörök: felszolgáló, szakács, épületasztalos, segédmunkás. A vállalkozások jellemzően szakmával vagy érettségivel rendelkező munkaerőt keresnek. A képzetlen személyek iránt egyre kisebb az igény.
Az idei évre a munkaerő-kölcsönzési tevékenységre 19 millió forintot biztosít Zalaegerszeg költségvetése.

A Szlovén Köztársaság Nagykövetsége és Zalaegerszeg önkormányzata a Szlovén–Magyar Üzletemberek Egyesületével közösen gazdasági fórumot szervezett Zalaegerszegen, a Kamarák Házában, melynek témája a két ország határ menti gazdasági együttműködésének elősegítése volt. Megyeszékhelyi vállalatok képviselői is részt vettek az üzletember-találkozón, melyet a kölcsönös piackeresés szándékával hoztak létre.

Elemi érdekünk, hogy a szomszédos Szlovéniával meglévő harmonikus kapcsolatot a város és a megye számára gyümölcsöző gazdasági együttműködéssé formáljuk – hangsúlyozta Gyutai Csaba. Zalaegerszeg polgármestere köszöntőjében kiemelte, a városnak egyaránt fontos a kölcsönös gazdasági együttműködés, legyen szó szlovén vállalkozások zalaegerszegi vagy a megyeszékhelyi cégek szlovéniai üzleti kapcsolatainak fejlesztéséről. A polgármester jelezte, a város katalizátor szerepet tölthet be az együttműködés megerősítésében, és ebben előnyére válik az is, hogy mindkét nagykövetséggel jó kapcsolatot ápol.

Zalaegerszeg jól ismeri a szlovén gazdaságot és kultúrát, emellett a város olyan közlekedési csomópontban fekszik, mely előnyös a szlovén vállalatok számára zalai üzleti kapcsolataik fejlesztéséhez – emelte ki Darja Bavdaz Kuret nagykövet asszony. Szólt arról is, hogy a két ország gazdasági együttműködésének fellendítése közös szándék, mely kormányzati szinten is megnyilvánul mindkét oldalról. A szlovén nagykövet asszony fontos kapocsnak nevezte a koperi kikötőt, mely a két ország közötti árucsere-forgalom fő színtere.

A szlovén–magyar gazdasági kapcsolatok alakulásában a 2011-es esztendő kiemelkedő eredményt hozott, miután a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta a másfél milliárd eurót – jelezte dr. Szent-Iványi István, hazánk szlovéniai nagykövete. Mint mondta, a szlovén kormány gazdaságpolitikáját a külföldi tőkeberuházások ösztönzése jellemzi, tehát itt az ideje a „lendületben lévő kapcsolatot” erőteljesebb gazdasági együttműködésekre váltani. Ezek színterei egyrészt nagyvállalatok lehetnek, másrészt kis- és középvállalkozások, főleg a határ mentén.

Vas és Zala megyében éppen ezért kívánatos lenne a határon átnyúló és egyéb uniós forrásokat céltudatosabban felhasználni. A nagykövet kiemelte továbbá, hogy Zalaegerszeg fontos szerepet tölt be a magyar–szlovén gazdasági kapcsolatok megerősítésében, melyből a város is profitálhat ipari parkjai és az autópálya közelségéből adódó kedvező helyzete miatt.

A fórumon Goran Kriz, a szlovén nagykövetség gazdasági tanácsosa ismertette Szlovénia gazdaságát, dr. Háry András, az ipari és gazdaságfejlesztési programok koordinátora pedig Zalaegerszeg gazdasági életét mutatta be. A két ország közötti áruforgalomban jelentős szerepet betöltő szlovén koperi kikötő fejlesztéséről Gordan Ban képviseletvezető tájékoztatta a jelenlévőket.

A gazdasági fórumot követően délután a Hevesi Sándor Színházban Alenka Slavinec, a lipicai lovakról készült szimbolikus képeit láthatták az érdeklődők, melyekkel a szlovén önállóság elmúlt húsz évét mutatta be. Ezt követően Zóka Gyula zalaegerszegi fotóművész muravidéki fotókiállítását Gyutai Csaba polgármester nyitotta meg.