Panoráma

A holokauszt 68. évfordulója alkalmából gyászmegemlékezést tartott a zalaegerszegi zsinagógában a helyi zsidó hitközség és a város önkormányzata. A menóra gyertyáinak meggyújtása után Siklósi Vilmos, a hitközség elnöke beszédét azzal kezdte, hogy „kezdünk újra félni, félelemben pedig nem jó, nem szabad élni”.

Utalt ezzel többek között a közelmúltban történt székesfehérvári zsidó temető meggyalázására. A gonoszra nem emlékezni kell, hanem emlékeztetni, folytatta, majd az elhurcoltakra, köztük édesanyjára emlékezve, őt megszólítva beszélt arról, hogy az antiszemitizmus ellen közösen kell fellépni. Szólt arról is, hogy az önkormányzat és a zsidó hitközség között pozitív kapcsolat alakult ki az elmúlt években, és ez példa lehetne az ország többi városában is.

Nagy Kálmán, a megyei közgyűlés alelnöke felidézte az 1944-es zalai, zalaegerszegi eseményeket, és utalt arra, hogy a megye jelentős összegekkel támogatta a zalai zsidó temetők felújítását.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere felidézte, hogy a közelmúltban, Izraelben részt vett egy nemzetközi polgármesteri konferencián. Ismerkedett Izraellel, az ott élőkkel, és nagyon pozitív élményekkel tért haza. Szólt a több mint száz zalaegerszegi elhurcoltról, és mint fogalmazott, elutasít minden kirekesztő magatartást. Schönberger András főrabbi szintén a félelmének adott hangot az országban előforduló antiszemita nézetek miatt.

Mint fogalmazott, hiányolja a kormánypárti politikusok nemtetszését az elhangzó kirekesztő szavak miatt.
Zalaegerszegről és környékéről több mint ezerkétszáz zsidó embert hurcoltak el 1944-ben koncentrációs táborokba, közülük mintegy százan tértek haza. Az áldozatok névsora fehér szalagokon volt olvasható a gyászmegemlékezésen.

A hagyományokhoz híven idén is megrendezésre kerül a Múzeumok éjszakája országos rendezvénysorozat, melyhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott. Június 16-án, szombaton este hat órától késő estig színes programokkal várja a látogatókat az intézmény, és számos újítással is találkozhatnak a látogatók.

A mostani program nem csak egy helyszínen zajlik: a múzeum épületén és udvarán kívül a Göcseji Falumúzeum, a Magyar Olajipari Múzeum és a Zalaegerszegi Törvényszék díszterme is nyitva áll az érdeklődők előtt. A skanzenhez külön múzeumbusz indul háromszor az este folyamán, a kirándulás alkalmával éjszakai meglepetéssel készülnek a falumúzeum portáin. Az olajipari múzeumban pedig világító ásványok és lámpák fogadják a betérőt.

A bíróság dísztermében dr. Magyar Károly törvényszéki elnök kalauzolja a nézőket. Mindeközben a múzeumban és az alkalomra kialakított múzeumkertben folyamatosan zajlanak a programok. A Kisfaludi Teremben Orha Zoltán régész tart előadást a szakma rejtelmeiről, a múzeumpedagógiai foglalkoztatóteremben pedig helyi gyűjtők kollekcióiból nyílik tárlat. Mező Szabolcs kisautókat, Pohánka Iván fotókat, bélyegeket és egyéb dokumentumokat, Horváth Jenő pedig sapkákat állít ki. Minden órában egy-egy muzeológus mesél majd színes történeteket tíz percben „Erről jut eszembe” címmel. A parkolóból pedig rabomobillal lehet kis körutazásokra indulni. Az este folyamán fellép a Téglagyári Megálló, a Kriszti és a Magyarucca, és a Városi Szimfonikus Zenekar.

Az időszaki kiállítóteremben egy izgalmas tárlat is nyílik a Múzeumok éjszakáján, „A démoni ragály: a pestis” címmel. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállítása az ötszáz éven át öldöklő gyilkos kórnak állít emléket, vagyis inkább vesztegzárat. A látogatókat ugyanis egy múltbeli sétára invitálják, ahol a pestis kórtani jellemzőit, tüneteit, a korabeli közegészségügyi állapotokat, a védekezést, valamint a járvány társadalmi és gazdasági hatásait is meg lehet ismerni.

Felújított, korszerű infrastruktúrával ellátott
ipari ingatlanban várják a zalaegerszegi vállalkozókat

Korszerű, gazdaságosan és hosszú távon fenntartható ipari bérleményeket alakított ki a zalaegerszegi Best Home Hungary Kft. a Zalaegerszeg, Báthory u. 2. sz. alatt, az egykori Gyantagyár területén. A beruházás megvalósítását az NYDOP-1.3.1/B-09-2010 pályázati kiíráson elnyert 30 millió forintos támogatás is segítette. A tervekről és a megvalósított projektről Varga Zoltán ügyvezető igazgatót kérdeztük.

– Milyen indíttatásból került sor a Gyantagyár hasznosítására?
– Az iparterület közvetlenül Zalaegerszeg központja mellett helyezkedik el. A megvásárlásakor körülbelül ennyi pozitívum volt elmondható az ingatlanról. Maga a Gyantagyár 2000-től már nem üzemelt, csupán egy-két raktár volt kiadva. Az épületek korszerűtlenek, elhasználódott állapotúak voltak, például a komfortosságot nagymértékben meghatározó parkolási lehetőség sem volt megfelelő annak ellenére, hogy a terület adott lett volna hozzá. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a bérlők nem érezték túl jól magukat a bérleményeikben.

Válaszút elé kerültünk. Megmarad a hely „csiszolatlan gyémántnak” az akkori állapotában, és lesz egy kicsit talán jobb elhelyezkedéssel bíró korszerűtlen, középszerű iparterület, vagy átalakítjuk a kor elvárásainak megfelelő, energiatakarékos telepnek. Mi az utóbbi lehetőség mellett döntöttünk és uniós támogatással az irodaházat, az üzemcsarnokot, a műhelyeket és raktárakat felújítottuk, a kavicsburkolatos, gazos parkolót térburkoltattuk.

– Milyen infrastruktúra várja a betelepülni vágyó vállalkozásokat?
– Az ingatlanon termelésre, szolgáltatásra, raktározásra egyaránt alkalmas épületek találhatók, melyekhez bérelhető, klimatizált irodák is rendelkezésre állnak egy külön irodaépületben. Az üzemcsarnokban több üzemrész került kialakításra, melyek fűthetők is. Ezeknek az energiaigény minimalizálása érdekében az üzemcsarnok és irodaépület födémjei és homlokzati falai szigetelve lettek. A korábbi műhelyépület és vasvázas raktárépületek termelés és raktározás céljára is bérbe vehetők, ipari elektromos árammal ellátottak.

– Kiknek ajánlja figyelmébe az ingatlan szolgáltatásait?
– Bérleményeinket minden helyi és környékbeli kisvállalkozásnak ajánlom, akik tevékenységüket kulturált körülmények között, a belváros közelsége által biztosított előnyöket kihasználva szeretné végezni. Ehhez 20 m2-től 720 m2 nagyságig tudunk helyiséget és 1000–3000 m2 nagyságú sík területet biztosítani leendő bérlőinknek.