Bezárt a város első óvodája

Elkerüli a belvárost

Új igazgató

MSZP: Sport és parkolás


Bezárt a város első óvodája

Búcsú az ady utcai „angyalkerttől”

   Ünnepélyes keretek között, 119 éves működés után bezárt Zalaegerszeg első óvodája. Az Ady utcai, időközben műemlékké vált épület falán elhelyezett emléktábla hívja fel eztán az utókor figyelmét a város első kisdedóvójának helyszínére.

Az óvoda létrejöttének történetét Gyutai Csaba polgármester ismertette. Elmondta: a város első polgármestere (Kovács Károly) 1890-ben kezdte meg az előkészületeket az óvoda létrehozásához, 1892-ben jelölték ki a helyszínt, ahol egy év múlva már gyerekeket fogadhattak. Az emeletes épület alsó szintjén működő két csoport már a kezdetekkor kicsinek bizonyult, az emeleten két óvodapedagógus és egy dajka számára alakítottak ki lakást. S 119 éves működés után a bezárást inkább ünnepként értékelte a polgármester, vagyis az elmúlt sok-sok év sikeres működésére tette a hangsúlyt, megköszönve az itt dolgozók munkáját.

Horváthné Ambrus Mariann óvodavezető emlékezett részletesen az óvoda munkatársainak tevékenységére, felsorolva néhány elődjét, köztük Szigethy Elvirát, az első óvodavezetőt, aki 1893–1925 között töltötte be ezt a posztot.

A Városi Vegyeskar közreműködésével zajló ünnepségen kiállítás is nyílt az óvoda egyik csoportszobájában. Nemcsak saját gyűjteményből származó játékokat, fotókat, dokumentumokat mutatták be, hanem Megyeri Anna muzeológus közreműködésével néhány múzeumban őrzött, a gyermeknevelés múltjához kapcsolódó emléket is. Ez a szép tárlat sajnos csak tiszavirág életű, maradandóbb azonban az e napon avatott emléktábla az intézmény utcafrontján. Orbán Ildikó tervei alapján Farkas Ferenc készítette az alkotást. Az épület további sorsa még kérdéses, a védettséget figyelembe véve kell a funkciót megtalálni.

vissza az elejére


Elkerüli a belvárost

Átadták az északi tehermentesítő utat

  A Rákóczi utca és a Kazinczy tér kikerülésével a belváros tehermentesítését szolgálja az új északi út, melyet hivatalosan is átadtak a forgalomnak. A beruházás a Zalaegerszeg történelmi városközpont rehabilitációs és revitalizációs programja részeként valósította meg a zalai megyeszékhely önkormányzata bruttó 631 millió forintból. A költség 30 százalékát, mint önrészt, a Deák Ferenc városépítő programból biztosította.

Az ünnepségen Gyutai Csaba polgármester idézte fel a több mint másfélmilliárdos összköltségű projekt során elvégzett munkákat. 2010-ben első elemként a Kossuth utca rekonstrukciója valósult meg, melynek virágosítására idén is nagy gondot fordítottak. Ennek célja, mint mondta a polgármester, hogy a város újra kiérdemelje a „Virágos Zalaegerszeg” elnevezést. Következő részberuházás a Piac tér átalakítását szolgálta, amit a 67 férőhelyes felszíni parkoló létesítése követett. Harmadik elemként valósult meg az északi tehermentesítő út építése. Az Október 6. tér, a Batthyány és a Budai Nagy Antal utca kereszteződésében új közlekedési csomópontot alakítottak ki, a becsatlakozó utcák nagy részét felújították, valamint a Jákum utcától a Vágóhíd utcáig, a volt vasúti nyomvonalon megépítették a belső elkerülő utat.

A belváros teljes megújítása és tehermentesítése a végső cél, ezért újabb beruházások megvalósításában gondolkodnak. A Kossuth utcából a Piac tér irányába sétálóövezetet szeretnének kialakítani úgy, hogy a Kazinczy tér nyolcsávos csomópontjának forgalmát is lecsökkentenék.

A polgármester jelezte azt is, hogy az északi tehermentesítő utat is tovább kívánják építeni a Kiskondás vendéglőig. A tervezett fejlesztéseket a város saját erejéből is megpróbálja megvalósítani, még ha lassabb ütemben is. De bíznak abban, hogy újabb támogatásokat tudnak elnyerni az Új Széchenyi Terv kiírásain, illetve a 2014-től induló új uniós kohéziós alapokból.

Balaicz Zoltán alpolgármester, a városrész önkormányzati képviselője köszöntőjében elmondta, az itt lakók édes teherként viselték el a kivitelezés alatti kellemetlenségeket a megszépült, megújult környezetért cserébe.
 

vissza az elejére


Új igazgató

Váltás a katasztrófavédelemnél

  Vezetőváltás történt július elsején a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Wéber Antal tűzoltó ezredes helyére Egri Gyula tűzoltó alezredes kerül. A régi igazgató búcsúztatására és az új vezető beiktatására a múlt héten került sor Zalaegerszegen, a megyeháza Zrínyi-termében. Az eseményen részt vett dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője és Rigó Csaba kormánymegbízott.

A főigazgató beszédében elmondta: a zalaegerszegi igazgatóságot évek óta vezető Wéber Antal kiváló szakember; mérnöki tudással és komoly vezetői tapasztalattal rendelkezik. Ezért is kérték fel őt, hogy július elejétől vezesse a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. A figyelem ott egyértelműen a Paksi Atomerőműre irányul, hiszen az a legnagyobb veszélyforrás, ám biztosak benne, hogy az új vezető jó „őre” lesz az erőműnek is.

Egri Gyula (középen) a vezetői beiktatásán.

A zalai megyeszékhelyen méltó utóda lesz a Nagykanizsáról érkezett Egri Gyula, aki töretlenül folytatja majd az eddigi munkát. A leköszönő igazgató bízik benne, hogy továbbra is szakértő munka folyik majd a megyében, annál is inkább, mert az elmúlt öt esztendőben – Wéber irányítása alatt – számos újítás, fejlesztés történt az igazgatóság élén.
Egri Gyula élete eddigi legnagyobb kihívásának értékeli a kinevezést, hiszen egy megújult, átalakult szervezet élén kell további sikereket elérnie.

vissza az elejére


MSZP: Sport és parkolás

   A városi közgyűlés legutóbbi döntései után sajtótájékoztató keretében ismertette az MSZP-frakció véleményét Major Gábor és Kiss Ferenc.

A sportegyesületek támogatásával kapcsolatban elhangzott: a most adott támogatás csak tűzoltás, az igazi problémát nem oldják meg. A nagy sportegyesületek hatalmas tartozásai azt jelzik, rosszul gazdálkodnak, és ezért senki nem vonja őket felelősségre. Major Gábor szerint rendet kellene tenni a támogatási rendszerben, tiszta viszonyokat teremteni. Úgy véli, teljesen új koncepcióra lenne szükség ezen a területen. Az önkormányzat gondolja újra a sportegyesületek finanszírozásának kérdését.

Kiss Ferenc arról beszélt, hogy bár büszkék lehetnek az inkubátorház bővítésére, azért érdemes megjegyezni, hogy az előző kormány idején nem 30, hanem 80 százalékos támogatással épült az inkubátorház. Ez annyit jelent, hogy kevesebb önerőre volt szükség az önkormányzat részéről.
A képviselő szerint „pénzbehajtásról” szól, hogy a város megveszi a Csipke Parkolóházat. Sokallják a környékén lévő parkolók díjemelését. Mint fogalmazott, ha a szocialistáknak lehetőségük, beleszólásuk lesz a jövőben, a belvárosban nem fognak parkolódíjat szedni.

vissza az elejére