Címlap

Tizenharmadik alkalommal került megrendezésre az Egerszeg Búcsú a Zalaegerszegi Falumúzeumban. Az Együtt Zalaegerszegért Egyesület a megyei közművelődési intézménnyel és a Göcseji Múzeummal közösen készült a rendezvényre.

A már hagyományos búcsú cséphadarós rozscséplő és zsúpkötő versennyel indult, melyen hét csapat mérte össze tudását. Az ökumenikus istentisztelet után hagyományőrző együttesek – népdalkörök, néptáncegyüttesek – léptek fel a nagyszínpadon, és bemutatkoztak szurguti táncosok is. A nagykutasi torkospajtában pedig Farkas Ferenc szobrászművész és Szényi Zoltán festőművész kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.

A rendezvényen adták át 14. alkalommal a Lokálpatrióta Díjat, melyet az idén Boda László, a megyei idősügyi tanács elnöke, a városvédő egyesület alelnöke vehetett át Gyutai Csaba polgármestertől, aki méltatta a kitüntetett munkáját, kiemelve a közösségért tett erőfeszítéseit.

Boda László agrármérnök, 1953 óta él Zalaegerszegen, jelenleg a csácsbozsoki városrészben. Az elmúlt évtizedekben rendszeres szereplője a város közéletének, és több fontos kulturális és közéleti rendezvény szervezője is volt a városban. A VÁRTÁR ügyvezetőjeként városszépítő munkáját sokan ismerik – szólt részletesen a kitüntetettről Tőke Alajos.

Kocsis Gyula, az EZE elnöke mindehhez hozzátette: személye példa lehet a fiatalok előtt. Boda László megköszönte az elismerést, mint fogalmazott, mindig az emberekre figyelt, mert egy város akkor élhető, ha jól érzik magukat az adott településen az állampolgárok.

Az EZE elmúlt évi munkájáról Kocsis Gyula beszélt, megemlítve, hogy egyesületük 1998 óta vesz részt Zalaegerszeg közéletében, és azóta egy-egy civil képviselőjük tagja is a város közgyűlésének.

Szép számmal jelentek meg a belváros közlekedési rendszerének átalakításával kapcsolatos lakossági fórumon és közmeghallgatáson – melyen az egerszegi önkormányzat részéről részt vett Gyutai Csaba polgármester, Doszpoth Attila alpolgármester, Bertók Sándor főépítész, a megyei kormányhivatal közlekedési felügyelete részéről Köcse László osztályvezető, valamint a tanulmánytervet készítő Pro Urbe Kft. részéről Szálka Miklós felelős tervező.

Először Doszpoth Attila foglalta össze a belvárosi sétálóutca mellett szóló érveket, hangsúlyozva, hogy a cél egy élhető belváros létrehozása, ahol csend van, nincs járműforgalom, ugyanakkor reményeik szerint élettel telik majd meg. Beszámolt a részben a projekthez kapcsolódó egyéb tervezett fejlesztésekről is, a parkolási rendszer átgondolásáról, a kerékpárút-hálózat fejlesztéséről. Ezt követően a jelenlévők megtekinthették a keszthelyi, illetve szombathelyi sétálóutcákat, valamint az azokkal kapcsolatos véleményeket bemutató videofilmet.

Szálka Miklós tervező arról beszélt, miért jó egy városban a gyalogosövezet kialakítása. Mint mondta, mert lehetőséget teremt az emberek közötti közvetlen kommunikációra, s a tapasztalatok szerint a kereskedelem is fellendül. A közlekedési rendszer átalakítását többek között azzal is indokolta, hogy a jelenlegi egyirányú utcák kétirányúsítása 30–40 százalékkal csökkentheti a forgalmat.

Gyutai Csaba polgármester azt hangsúlyozta, hogy minél több véleményt meghallgatva, az átalakítás minden hatását végiggondolva célozzák meg egy szerethetőbb belváros kialakítását. Amit jó lenne minél előbb megvalósítani, de ez a város teherbíró képességének is a függvénye.
A hozzászólók zöme egyetértett egy élhetőbb belváros kialakításával, azonban számosan kritikát fogalmaztak meg már a jelenlegi állapottal kapcsolatban is.

Többek részéről elhangzott, hogy a városközpontban megrendezett fesztivál, és egyéb rendezvények idején a környéken lakók számára a lezárt ablakok sem nyújtanak védelmet a pihenésre. Sőt, nem csak a rendezvények idején, hanem szinte folyamatosan az éjszakai órákban áldatlan állapotok – randalírozás, hangoskodás – alakulnak ki az utcákon. Mint mondták, a belváros akkor lehet élhetőbb, ha a rendbontók eltűnnek, s a fesztivált is kiviszik a városközpontból.

Volt, aki azt mondta, aki sétálni akar, hangulatos helyeken le szeretne ülni, annak jelenleg is megvan erre a lehetősége, ezért nincs szükség a tervezett beruházásra. Elhangzott olyan vélemény is, miszerint a kivitelezés megkezdése előtt bizonyos időszakokban – például a hétvégeken – le kéne zárni a sétálóövezet részére szánt utcákat, tereket, s így tapasztalatokat lehetne szerezni a várható hatásokról.

A jelenlévők több részletkérdésben is tájékoztatást kértek, elsősorban a tervezőtől, de olyan kérdés is elhangzott például, hogy a Balatoni útról hogyan jut el az új közlekedési rendszerben a mentőautó a kórházhoz. Volt, aki aggályának adott hangot, hogy bizonyos utcákban a forgalom növekedéséből adódó erősebb rezgések károsan befolyásolhatják a tetőtér beépítések műszaki állapotát. A kritikák mellett természetesen akadt hozzászóló, aki fenntartás nélkül üdvözölte a tervezett átalakítást, mondván, hogy így kulturáltabb lesz, élettel telhet meg a városközpont, és sok sikert kívánt a megvalósításhoz.

Az időnként párbeszéddé váló fórumon Doszpoth Attila alpolgármester és Szálka Miklós felelős tervező válaszolt a felvetésekre, bizonyos kérdésekben rögtön megnyugtató választ tudtak adni, de a felvetések egy része mindenképpen végiggondolást, esetleg további egyeztetést igényel.

A Zala megyei mikro-, kis- és középvállalkozások a munkahelyteremtő beruházások támogatására kiírt pályázaton mintegy 157 millió forintot nyertek. Összesen 18 pályázó volt, közülük 14-en ünnepélyes keretek között Rigó Csaba kormánymegbízottól és Borsos Józseftől, a kormányhivatal munkaügyi központjának igazgatójától vehették át a támogatási szerződést.

Rigó Csaba arról beszélt, hogy a pályázat illeszkedik az Egymillió munkahelyet tíz év alatt címmel meghirdetett országos, munkahelyteremtő programhoz. Az új Széchenyi-terv pályázati programjaihoz kapcsolódva új munkahelyenként 500 ezer forint támogatást nyerhettek el azok a közép- és kisvállalkozások, melyek vállalták az álláskeresők felvételét és teljes munkaidőben történő foglalkoztatásukat.

Borsos József elmondta: a támogatásnak köszönhetően a kisvállalkozói szektor 94 új munkahelyet tud létesíteni a megyében. A beruházások 27 százaléka a hátrányos helyzetű kistérségekbe kerül. Az igazgató hozzátette: igyekeztek egyszerűen megfogalmazni a pályázati kiírást, hogy a vállalkozóknak ne kelljen pályázatírókat felkérniük, és hogy rövidebb időn belül megkaphassák a támogatást.