Krónika

Egy ajándékba kapott kék színű golgotavirág „fertőzte meg”, majd egyre nagyobb érdeklődést mutatott e növénycsalád tagjai iránt. Autodidakta módon képezte magát az egyébként informatikát tanító pedagógus, s ma már akár szakkönyvet is tudna írni az általa alaposan megismert 100 példányról. Ezzel Simon Károly személyében az ország egyik legnagyobb golgotavirág-szakértőjével büszkélkedhet Zala megye.

Bánfi Kati

Zalaegerszeg közeli házában beépített télikert ad otthont a legnagyobb magyarországi golgotavirág-gyűjteménynek. Egyébként a növénycsalád Dél- és Közép-Amerikában őshonos, különleges virágai nevüket a Krisztus keresztre feszítését szimbolizáló megjelenésük miatt kapták (passiflora, azaz szenvedés virága).
– Közel kétszáz egyedet sorolnak ehhez a növénytani családhoz. Ezek 80 százalékát felismerem, felét részletesen ismerem. Egy gyűjtői kör tagja vagyok. Néhány éve volt egy lelkes csapatunk, az interneten találtunk egymásra. Érdekességeket szereztünk be, tapasztalatot cseréltünk, de az anyagi nehézségek miatt mindez viszszaesett – mondja Simon Károly.

– Mi ragadta meg ebben a növényben?
– A különlegessége. A levelei nagyon sokfélék lehetnek, kacsatalp alakú, háromosztatú, ötlevelű, ovális, denevér formájú. Méretében is különböző a kúszónövény. A 12– 48 óráig nyíló virágok 1,5 centiméterestől 12 centiméteresig terjedhetnek. A növénycsalád tagja, az egzotikus ízű maracuja (passiflora edulis) és még néhány ínyenc gyümölcs, de nem minden növény termése ehető. A sok különbözőség ellenére a virág megjelenése az a jellemző, mely egy családba sorolja a tagokat. Három bibeszál, 5 porzó, sugárkoszorú és kétszer öt sziromlevél.

A virágokkal való foglalkozás nagyon jó kikapcsolódás számomra, számos hobbim egyike. Szeretem fotózni a sokféle megjelenésű növényeket. Annyi képem összegyűlt, hogy akár kiállítást is rendezhetnék belőle, ha lenne erre érdeklődés, illetve a terveim között van egy golgotavirágos naptár kiadása is. De a növények szeretete nálam régebbi, mivel falun nőttem fel, mindig is érdekelt ez a világ. A csúcspontot azonban a golgotavirágok jelentik – miközben elmeséli, virágokról készült tusrajzai is megállják a helyüket, így a „Védett növényeket szemléltető gyűjtemény” című könyv illusztrációi is az ő nevéhez köthetők.

– Mennyi törődést igényelnek a növények?
– Télen heti egyszeri öntézést, aztán tavasszal indul a munka, és nyáron rengeteg elfoglaltságot jelent a 150–200 virág gondozása. Amit persze meghálálnak – teszi hozzá. – Egyébként nem kényes növények, ügyelni kell az öntözés mértékére, sem a szárazságot, sem a pangó vizet nem viselik jól. Fontos a talajminőség és a helyes átültetés. Különösen izgalmas feladat a virágok keresztezése és érdekes egyedek létrehozása. A magról szaporítást nem javasolnám senkinek, mert három-öt évbe is telhet, míg virágot hoz a növény. Sok a hibrid a virágok között, melyeket magról nem lehet szaporítani.

– Tervek?
– Szeretnék a nemzetközi golgotavirág-szövetség tagja lenni. Az itthoni hasonló érdeklődésű emberek is értékes kapcsolatokat jelentenek az életemben.
Simon Károly magángyűjteménye ugyan nem látogatható, de jelentős szakmai segítséget nyújtott a keszthelyi Festetics-kastély pálmaházában létrehozott egzotikus növénygyűjtemény passiflora szekciójának kialakításához. A növényházban a hibiszkuszok és plumériák társaságában több mint 40-féle golgotavirággal is megismerkedhetnek az érdeklődők.

Mi az energiamegmaradás törvénye, hogyan hat a mágnes az apró vasgolyókra, hogy lesz a helyzeti energiából mozgási energia, s mi köze a felhajtóerőnek a Bermuda-háromszög rejtélyéhez? Hát, ez bizony tömény fizika, ráadásul egy olyan helyszínen (skanzen) melyről a legritkább esetben szoktunk a reáltudományokra asszociálni.

– pP –

A fizika alapvető törvényszerűségeit azonban most szórakoztató, interaktív játékok segítségével próbálhatják ki a diákok vagy a falumúzeumot látogató felnőttek. Egy négy országot érintő projektnek köszönthetően ugyanis a Göcseji Falumúzeumban vendégeskednek Szlovákia első szórakoztató, tudományos központjának, a lévai Atlantis Science Centernek a speciális játékai. A tavaly nyílt szlovák tudományos centrumban fizikai jelenségeket és matematikai tételeket szemléltető és bizonyító játékokat fejlesztettek és állítottak ki. A száznál is több interaktív eszközből néhány jellegzetes darab egy pályázat segítségével a környező országokban – így hazánkban, sőt Zalaegerszegen – is bemutatásra kerül.

Kaján Imre, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője a látványos sajtótájékoztatón elmondta: általános és középiskolai oktatási segédeszközökről van szó, bár játékos kedvű felnőttek is élvezik az eszközöket. A cél mégis az, hogy a lexikális tananyagot látható, tapintható, kipróbálható és nem utolsósorban szórakoztató objektumokkal egészítsék ki.

Az iskolák ugyanis egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a szemléltető oktatást. Kísérletezésekre és személyes élményekre márpedig szükségük van a diákoknak, hiszen a tudás akkor mélyül el, ha van róla saját tapasztalatunk. Remélik, hogy a tanévkezdést követően minél több iskolából látogatnak majd el a diákok a falumúzeumba, egy-egy fizika- vagy matekórát követően.

A skanzen foglalkoztatóházában egy hónapon keresztül lehet kipróbálni az interaktív játékokat, ami máris nagy népszerűségnek örvend az itt táborozó gyerekek körében. Sokan próbálgatták a mozgásirányok felcserélődését a síktükör segítségével; vagyis hogy tudunk-e ugyanolyan jól rajzolni, vonalakat húzni, ha csak tükörben nézhetjük kezünk és tollunk mozgását.

A kedvenc „mutatvány” azonban a hajósüllyesztés volt, mely lehet, hogy válasz a Beruda-rejtélyre is. Egy hengerbe töltött vízen mindaddig zavartalanul úszik a hajó (a rá ható felhajtóerő miatt), míg egy tárcsát megtekerve a henger aljáról buborékok nem szállnak fel. A hajó ennek hatására elsüllyed, mert a buborékokkal csökken a folyadék sűrűsége, s így csökken a felhajtóerő is. Több tudós szerint, a titokzatos Bermuda-háromszögben is a tengerfenék kőzeteiből felszálló metánbuborékok miatt süllyed el olyan sok hajó. Persze ez még mindig nem magyarázza a repülőgépek eltűnését, úgyhogy azt rá lehet fogni a térségben uralkodó különleges időjárásra vagy mondjuk az ufókra.

Akárhogy is: az energia nem vész el, csak átalakul. Mondjuk helyzeti energiából mozgásivá; s ezzel a lendülettel minden diák eljuthat A pontból a falumúzeumba.

Borbély László, a Zrínyi-gimnázium 11. osztályos tanulója nyáron kéthetes szakmai gyakorlaton vett részt a németországi Marl testvérvárosban, a Ruhr-vidéken.

Az ott-tartózkodást Marl város önkormányzata, valamint a Marl-Zalaegerszeg Testvérvárosi Egyesület közösen szervezte meg.

Margret Ehrke, a Marl–Zalaegerszeg Testvérvárosi Egyesület ügyvezetője, Borbély László zalaegerszegi diák, Werner Arndt Marl, polgármestere és Dirk Kruppa, a marli vároháza informatikusa.

A kéthetes nyári gyakorlat előtt adatlapot kellett kitölteni, és a szervezők igyekeztek a diák érdeklődési körének megfelelő szakmai helyet biztosítani számára. Laci a marli városháza iskolafenntartási osztályán az informatikai részlegnél dolgozott. Dirk Kruppa informatikussal közösen járták be Marl város általános és középiskoláit, felmérték, majd javították az iskolai számítógépeket, a hálózatokat. A diák családnál lakott, így nemcsak szakmai, hanem kulturális bepillantást is nyert a németek életébe. A munka mellett persze szórakozásra is jutott idő, a család elvitte egy közeli városban található beltéri sípályára, valamint az éppen akkor zajló Schalke–Milan barátságos labdarúgó-mérkőzésre.

A testvérvárosi egyesület tervezi, hogy a jövőben egyre több zalaegerszegi diák számára nyújtanának szakmai gyakorlatos helyet Marlban.