Címlap

Már javában folyik az építkezés a zalaegerszegi inkubátorháznál, melyet négyezer négyzetméterrel bővítenek. Az 571 millió 606 ezer forint összköltségű beruházásra az inkubátorházat működtető Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. 171 millió 481 ezer forintos támogatást nyert az Új Széchenyi-terv Nyugat-dunántúli Operatív Programon. A kivitelezés megkezdését ünnepélyes alapkőletétellel tették hivatalossá október 16-án a beruházás résztvevői.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere hangsúlyozta, miközben a város legnagyobb foglalkoztatójánál piacvesztés miatt problémák adódtak, a város gazdaságát érintő minden pozitív hír jó üzenet. A polgármester arra utalt, hogy nemrég jelentették be Budapesten, hogy a General Electric még ebben a negyedévben megkezdi a LED-lámpák gyártását Nagykanizsán, a szükséges alkatrészeket pedig a zalaegerszegi üzemükben fogják előállítani.
Folytatva köszöntőjét úgy fogalmazott: örvendetes az is, hogy az önkormányzat munkahelyteremtő beruházásai a helyi vállalkozások számára kedvezményes bérleményeket biztosító inkubátorház bővítésével újabb mérföldkőhöz érkeztek.

A közművesített ipari parkjaival, a most bővülő inkubátorházzal nem szokványos gazdaságfejlesztő eszközöket állít szolgálatba a város a foglalkoztatás növelése érdekében. Az északi ipari parkban egy logisztikai és egy gyógyszeripari cég működik, a szerszámgépgyártó üzemet hamarosan átadják, és az itt lévő inkubátorház bővítését is megkezdték már, vázolta fel a polgármester.

Mint mondta, a megnövekedett kereslet kielégítésére fogtak bele az újabb beruházásba, melyet nem önmaguknak építenek, hiszen a telephelyek nagy részét mér bérbe adták. Kiemelte a Novontech Kft.-t. Az elektronikai gyártással foglalkozó cég vállalta, hogy a jelenlegi 40-ről 100–110 főre emeli munkatársai számát az elkövetkező években. A polgármester végezetül azt hangsúlyozta, a cégek sikere a város sikere is, mivel ezek a betelepülő vállalkozások helyi embereket foglalkoztatva Zalaegerszegen teremtenek értékeket.

Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott úgy vélekedett, az önkormányzat számtalan kiadása között a munkahelyteremtésre fordított pénzek a jövőbe mutató, legértelmesebb költségek. Mint mondta, kétségtelen, hogy az inkubátorházban telephelyeket bérbe vevő vállalkozások kompetitív versenyelőnyre tesznek szert, mert nem kell beruházási kockázatot vállalniuk, egyből a termelésre koncentrálhatnak. Zalaegerszeg jól döntött akkor, mikor 400 millió forintos önrészt adott ehhez a beruházáshoz, mellyel a megyeszékhelyi kis- és középvállalkozásokat hozza helyzetbe. A multinacionális cégek beszállítóiként működő kkv.-knak a kormány is kiemelt szerepet szán az ország gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében.

Oláh Gábor, a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója újságíróknak elmondta: a jelenlegi épületben 19 vállalkozás mintegy 60 embert foglalkoztat. A két új épületrész egyikébe a Novontech költözik, a másik épületszárnyba több kisebb cég települhet be. A beruházással 120 új munkahely jöhet létre. A kiviteli munkák 2013 márciusában fejeződnek be.

Hatvanéves idén a Deák Ferenc Megyei Könyvtár, mely 1952. október 12-én nyitotta meg kapuit Zalaegerszegen. A szó valóságos értelmében, ahogy Kiss Gábor igazgató a jubileumra megjelentetett kötetben írja, hiszen jogelődje, a Zalaegerszegi Körzeti Könyvtár nem volt napi rendszerességgel nyitva tartó nyilvános bibliotéka.

Hat évtized különösen nagy idő egy intézmény életében, amit családi hangulatú ünnepségen idéztek fel egykori és jelenlegi kollégáikkal, valamint a megye más könyvtárainak munkatársaival együtt október 15-én.
A születésnapi megemlékezés gyertyagyújtással és néma főhajtással kezdődött. A hatvanéves könyvtár mögött egykori munkatársak állnak, akik elhivatottan végezték munkájukat, és akik közül sajnos már sokan nem lehetnek közöttük. Előttük tisztelgünk… – fogalmazott Kiss Gábor, aki név szerint is megemlékezett az elhunyt egykori igazgatókról, majd mások mellett köszöntötte Vastagh Józsefet, a könyvtár első igazgatóját, valamint Bangó Béla nyugalmazott igazgatóhelyettest.

Dr. Rumi Kriszta, a Zala Megyei Kormányhivatal igazgatója kezdte az ünnepi köszöntők sorát. A megyei könyvtár történetét felidézve egyebek mellett elmondta: az intézmény 1967-ig a Kossuth és Petőfi utca sarkán lévő államosított polgári lakásban kapott helyet. Abban az évben készült el a piactér és a Deák-szobor között a jelenlegi épület elődje, ahová a könyvtár beköltözött. Ma már mintegy 250 ezer dokumentummal áll az olvasók rendelkezésére, melyek többsége könyv. Emellett gazdag zenei gyűjteményből valamint 300-féle napi- és hetilapból, folyóiratból tájékozódhatnak a látogatók, a vakok és gyengénlátók számára hangos könyveket biztosítanak. A könyvtár a 258 közül 233 települést lát el szolgáltatásaival.

Vastagh József, a megyei könyvtár első igazgatója, akit „miklósfai népművelőként hoztak be Zalaegerszegre” visszaemlékezett a könyvtárak átszervezésének időszakára. Mint mondta, a feladatot a tanácsi szervezetek mintájára kellett elvégezniük. Állandó ingajáratban volt Zalaegerszeg és a Budapesti Népkönyvtári Központ között, ahol a városi, járási és megyei könyvtárak kialakítására okították. Ő maga is szervezett egy hónapos bentlakásos képzést leendő könyvtárosoknak Miklóspusztán. Méltatással említette meg egykori kollégáit, köztük „Fülöp Pistát, aki kiváló munkatárs és fotós volt”, és akivel néprajzi tevékenységet is folytattak.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere köszöntőjében azt a „szónoki beszédet” olvasta fel, amit 12 évvel ezelőtt egy szituációs feladatra írt. Ebben annak a véleményének adott hangot, hogy könyvet, jó könyvet olvasni mindenképpen szükséges. Persze ez már manapság nem divat, holott könyvet nem divatból ír és olvas az ember, hanem szenvedélyből és ismeretszerzésből. Mert mindezen értékeket a könyvek hordozzák magukban. Ment-e a könyvek által a világ elébb? – Vörösmarty kérdésére ezért egyértelműen igen a válasza.

Bogár Imre, Zalaegerszeg rendszerváltás utáni első polgármestere, „38 évvel ezelőtt hét éven át volt a könyvtár tudományos munkatársa”. A feladatot Varga Zoltán, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, (a zalaegerszegi színház első igazgatója) ajánlotta figyelmébe. Első napján Németh László akkori igazgató fogadta, aki azt javasolta, hogy a raktárban kezdje az ismerkedést a bibliotékával. Ő mindenegyes könyvet kezébe is fogott. Személyes élményeit megosztva arról is beszélt, hogy ma már elképzelhetetlen az a technika, mellyel akkor a katalogizálást végezték.

A könyvtár fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából Balaicz Zoltán emléklapot adott át Zalaegerszeg önkormányzata nevében Kiss Gábornak, aki a folytatásban vetített képes előadásban idézte fel a 2000-ben Pro Urbe-díjjal kitüntetett könyvtár elmúlt hatvan évének történéseit napjainkig. Az ünneplők figyelmébe ajánlotta a jubileumra megjelent kötetet, ami a Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a megyei könyvtári ellátás történetét mutatja be fotó CD-melléklettel.

Az egykori igazgatók (Fülöp István, Németh László, Balázs Béla) tiszteletére emléktáblákat helyeztek el a könyvtárban. Előttük tisztelegve koszorúzással zárult az ünnepség.

A napokban sorban ünneplik jelentős születésnapjukat zalaegerszegi óvodák, bölcsődék, iskolák. A közelmúltban a Kis utcai, anno 10-es számú, ma Tipegő-bölcsődében fújtak el 30 gyertyát a tortán. A jubileum mellett a nyáron új szigetelést kapott tetőnek is örülhettek.

A három évtizedre visszaemlékezni és a felújítást avatni gyűltek össze az intézmény mostani és korábbi dolgozói, a társintézmények és az önkormányzat képviselői. Balaicz Zoltán alpolgármester, a térség képviselője mondott köszöntőt az 1982. november 1-jén nyílt intézményben. Felidézte Köves Péterné alakját, aki elsőként és 25 évig vezette a bölcsődét, mely 120 férőhelyével a legnagyobbnak számított. Majd a ’90-es évektől a gyereklétszám-csökkenés miatt 60-főssé vált, később emelkedő tendencia következett a létszámot illetően, mondta az alpolgármester.

Megjegyezte még, 1995-ben itt jött létre a városban az első bölcsődei alapítvány dr. Darák Péter vezetésével.
A fejlesztések 2004-től kezdődtek, melyről Balaicz Zoltán mellett Tóthné Kelenc Erika bölcsődevezető is megemlékezett. A legnagyobb összegű felújítás 24 milliót tett ki, nyolc évvel ezelőtt, majd minden évben szépítettek, fejlesztettek valamit épületen belül, illetve a teraszokon, udvaron. Az idén 14,5 millióból készült el a tetőszigetelés.
Az ünnepségen a szomszédos intézményekből, a Kis Utcai Óvodából, illetve a Dózsa-tagiskolából érkezett gyerekek adtak műsort. Majd papi áldásban részesült az intézmény és a kisgyerekek nevelését hivatásnak tekintők. Az elmúlt évek szakmai munkáját pedig oklevéllel ismerte el a város vezetése.

* * *
Hat évvel ezelőtt szépültek meg a csoportszobák a belvárosi Cseperedő-bölcsődében. Az elmúlt két évben pedig az elavult elektromos rendszer, a tálalókonyha és a bejárati lépcsőzet vált korszerűvé, teraszjavításra került sor, s az egyik udvari játék kapott ütésálló burkolatot és árnyékolást.

Gyutai Csaba polgármester, Dékány Endre képviselő és Makovecz Tamásné bölcsődevezető avatták a nevezett beruházásokat, melyek a fenntartó önkormányzat, a bölcsődei alapítvány, a szülők és a szociális bizottság támogatásával, valamint önerőből valósultak meg 11 millió forint értékben. A polgármester örömmel konstatálta, hogy miután a gyerekek komfortos körülmények között vannak, jutott erő a dolgozók kényelmét szolgáló helyiségek javítására. Az akadálymentes bejáraton át pedig a babakocsival érkező szülők is könnyen tudnak közlekedni.

Makovecz Tamásné részletezte a felújítások költségeit, a támogatókat, valamint a kivitelezőket. Legnagyobb összegű fejlesztés a szociális és kiszolgálóhelyiségek elektromos rendszerének megújítása volt (8 millió forintból). Ezen munkálatok szükségességére Dékány Endre képviselő hívta fel a fenntartó figyelmét. Az akadálymentes bejárat 1 millió forintból készült el, a tálalókonyha-átalakítás 745 ezer, az udvarrészt érintő fejlesztések 700 ezer forintot tettek ki. Az alapítványi bál bevétele 350 ezer, saját bevételek 200 ezer, a szociális bizottság 150 ezer forintos hozzájárulást tett mindehhez.

* * *
Fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte a Mikes-óvoda. Egy hétig tartottak a jubileumi programok, melynek zárásaként a város és a társintézmények vezetői látogattak az intézménybe.
Balaicz Zoltán alpolgármester és Kovács Józsefné óvodavezető elevenítették fel az elmúlt öt évtized jelentős eseményeit, az intézmény működését meghatározó vezetők személyét, s köszönetet fejeztek ki a dolgozók mellett a szülőknek a megélt közös múltért. A város vezetése nevében az alpolgármester adott át elismerő oklevelet a jubiláló intézménynek.

A gyerekek rövid műsorral kedveskedtek a megjelenteknek, közte saját, ezen alkalomra íródott verset is elszavaltak. Virággal köszöntötték a korábbi óvodavezetőket, Farkas Ferencnét, Leier Jánosnét, Radnóty Istvánnét és Horváthné Ambrus Mariannát. Majd felavatták az óvónők által festett látványos mesefalat.
A hét többi eseményeként óvónőket hívtak vendégségbe, egészségnapot tartottak, rajzpályázatot hirdettek és a munkákból kiállítást rendeztek, valamint ügyességi játékok és népdaléneklés szórakoztatták a gyerekeket.