Városháza

Zalaegerszeg önkormányzata az Európai Unió támogatásával 2012 májusában indította el a „4 város – 4 válasz” című nemzetközi projektet azzal a céllal, hogy Zalaegerszeg és három testvérvárosa, az erdélyi Marosvásárhely, a lengyelországi Krosno és a németországi Marl vezetői, szakemberei kicseréljék tapasztalataikat és gondolataikat a városaikban az elmúlt évtizedekben lezajlott gazdasági szerkezetátalakulásról, valamint az utóbbi évek gazdasági válsága hatásainak enyhítésére tett intézkedéseikről.

A gazdasági problémák, az újabb és újabb kihívások, az azokra adott válaszok, megoldások mindannyiunk hétköznapjainak fontos részévé váltak. Minden város vezetése szembesül ezekkel, és igyekszik a lehetőségeihez mérten támogatni cégeit a fejlesztésekben, vagy újabb cégeket megnyerni, amelyek a település lakói számára újabb munkahelyeket jelenthetnek.

Az elmúlt félév során négy helyszínen zajlottak programok. Májusban Zalaegerszegen igyekeztünk megmutatni vendégeinknek, milyen jelentős gazdasági szerkezetátalakuláson esett át a város az elmúlt évtizedekben, egyrészt a rendszerváltást, majd az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, amelynek során a régi, hagyományos könnyűipart élelmiszeripar, bútorgyártás – mára a gépipari és elektronikai cégek túlsúlya váltotta fel.

Szintén májusban Marosvásárhelyen is láthattuk, milyen problémákkal szembesültek a város vezetői a rendszerváltást követően, és megtapasztaltuk, hogy a város infrastruktúrájának fejlesztésében milyen ügyesen használták és használják fel az európai uniós forrásokat, támogatásokat. Augusztus végén Krosnóban arról kaptunk képet, milyen fontosnak tartják a hagyományos, a térségre jellemző iparágak segítését, azok életben tartását, miközben a közösségi forrásokat is hatékonyan kihasználták.

A projekt utolsó helyszínén, október elején marli vendéglátóink szerveztek programot és konferenciát számunkra a gazdasági szerkezetátalakulás témakörében.
A Ruhr-vidéken elhelyezkedő, 90 ezer lakosú iparváros gazdasági élete az 1930-as évektől a feketekőszén-bányászatnak köszönhetően gazdasági fellendülést élt át. Munkások ezrei vándoroltak a városba, amely lakosainak száma ekkor már elérte a 100.000 főt. Ám 1960-tól, a szénválság kezdetétől tárnákat kellett bezárni, és drasztikusan csökkent a foglalkoztatottak száma.

Ez a folyamat máig is tart, hiszen 2015-ben az utolsó, még működő tárnát is be kell zárni, ahol jelenleg még 3.500–4.000 ember dolgozik. Ez a városnak legfőbb problémája, amiről a konferencián részletesen is beszámoltak. Legfontosabb feladatuknak az infrastruktúra fejlesztését, utak, vasutak és a légiközlekedés korszerűsítését tekintik, ez adhat alapot a további fejlődéshez. De a már meglévő ipari létesítményeiket is szeretnék kreatívan fejleszteni, ennek egyik legfontosabb területe a vegyipar. Marlban egy egész városnyi vegyipari központ működik 10.000 alkalmazottal, amelyet a konferencia programjai sorában meg is tekintettünk.

A rendezvény zárásaként német kezdeményezésre a négy város vezetői közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben rögzítik, milyen hasznosnak tartják a négy város tapasztalatcseréjét a gazdasági átalakulás témájában. Fontosnak tartanák továbbá, ha ezzel a rendezvénnyel nem érne véget a program, és néhány év múlva ismét találkozva megvitathatnák a jelenlegi intézkedések eredményességét, gazdasági életre gyakorolt hatását is, lehetőség szerint ismét európai uniós források segítségével.

Mindenszentek és halottak napján több ezren keresik fel a temetőket, hogy megemlékezzenek hozzátartozóikról. A megemlékezés napjait gyászzene teszi majd meghittebbé a Göcseji és a Kiserdei úti Új köztemetőben.

Sírhelymegváltásra az ünnepi időszakban nem lesz lehetőség, de a temetőgondnokok a sírhelyek fellelhetőségére és lejáratára vonatkozóan készséggel állnak rendelkezésre a látogatók számára.

Ezúton is kérjük a tisztelt temetőlátogatókat, hogy a várható nagy látogatói létszám miatt egymásra és értékeikre fokozottan figyeljenek!
Az ünnepi nyitva tartás idején a rendőrség és a társadalmi szervezetek munkatársai, mint hivatalos személyek, folyamatosan gondoskodnak az őrzésről, valamint a sírkertek és az ott található értékek védelméről.

Zárás után esetlegesen még a temetőben tartózkodók a ravatalozóknál találnak hirdetményt az éjszakai szolgálat elérhetőségéről.

A temetők és a temetkezési emlékhelyek nyitvatartási rendje a következők szerint alakul:
A Göcseji úti köztemető: november 1. és november 4. között 07.00 órától 22.00 óráig.
A Kiserdei úti Új köztemető: november 1. és november 4. között 07.00 órától 22.00 óráig.
A kertvárosi altemplom: november 1-jén 09.00 órától 17.00 óráig, november 2-án 12.30 órától 17.00 óráig.
Az andráshidai köztemető és a peremkerületi temetők nyitva tartása folyamatos.

Egyéb szolgáltatások:
A Göcseji úti temetőben november 1-jén 16.30 órától ökumenikus Istentiszteletet tartanak.
A pózvai peremkerületi temetőben november 1-jén 15.45 órakor, a ságodi peremkerületi temetőben pedig november 1-jén 15.00 órakor tartanak istentiszteletet.

November 2-án, 16.00 órakor kerül sor a Mindenki keresztjének szentelésére a vorhotai temetőben, ahová várjuk a kedves érdeklődőket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2012/2013. tanév rendjéről szóló 3/2012. (VI. 8.) EMMI-rendelet alapján pályázatot hirdet helyi (települési és megyei) önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok számára tehetséges, nyolcadik évfolyamos tanulóinak a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában való részvételére.

A program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását.
A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, nevelődjenek, amelyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést.

Kiknek ajánljuk a programban való részvételt:
– olyan tanulók jelentkezését várjuk, akik valamilyen ok miatt hátrányos helyzetűek
1. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében hátrányos helyzetű, vagy
2. a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő, átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy
3. a gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40. §-a szerinti – az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített – javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e a Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie;
– akikről tanáraik úgy gondolják, hogy megfelelő körülmények biztosításával, gondoskodó segítséggel, kiemelt törődéssel a jelenleginél jobb, kiemelkedő teljesítményre, neves gimnázium és felsőoktatási intézmény elvégzésére képesek.

Az 5 éves képzés során a Program kiemelt céljai között szerepel, hogy
– a tanulók felkészültek legyenek felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra,
továbbá térítésmentesen
– szerezzenek angol (vagy más idegen nyelvből) középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt,
– informatikából szerezzék meg az ECDL-bizonyítványt,
– a tanulók gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek.

A pedagógiai eszközök mellett a kollégium személyre szóló szociális segítséget nyújt a diákok szocializációját hátráltató anyagi nehézségek ellensúlyozására:
– tankönyv, taneszköz
– kollégiumi étkezési
– utazási
– ruházkodási támogatások rendszere

Kollégiumi bentlakásos program-hétvége
A program részt vevők számára a kollégiumi elhelyezés kötelező!
Havonta egyszer és egy tanévben legalább 10 alkalommal szerveződik, melyen a tanulók részvétele kötelező. A tíz alkalomból legfeljebb három a tanév során átcsoportosítható, és így pl. őszi, tavaszi, nyári szünetben nagyobb belföldi és külföldi kirándulásokat szervezünk.

Pályázni a pályázati felhívás hiánytalanul kitöltött űrlapjainak beküldésével lehet, amelyek a programban már részt vevő középiskolákban szerezhetők be, vagy letölthetők az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapjáról www.kormany.gov.hu/ Emberi Erőforrások Minisztériuma/Oktatásért Felelős Államtitkárság.

Hogyan lehet a Programba bekerülni?
A pályázatot legkésőbb 2012. december 12-ig – postai úton – a települési önkormányzat juttatja el az első helyen kiválasztott középiskola címére!
Kérjük, hogy a borítékra írják rá: „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja”.
A pályázat eredményéről 2013. február 7-ig a középiskola tájékoztatja a jelentkezőket.

A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást kaphatnak a programban részt vevő intézményekben. Zala megyében:
Városi Középiskolai Kollégium – 8900 Zalaegerszeg, Göcseji u. 16.
Sümegi László kollégiumigazgató (Tel: +36-92/510-200)
Käsz Ildikó igazgatóhelyettes, programgazda (Tel.: +36 92/596-445/27)
Zrínyi Miklós Gimnázium, 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi út 30. (Tel.: +36 92 313-490)
Horváth Attila igazgató
Pethő Attila programfelelős

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!