Krónika

Legfőbb kincsünk a látás. Ha választani kényszerülnénk érzékszerveink közül, a látás képessége lenne az utolsó, amiről lemondanánk. Látásunk vesztésének fő oka az idősebb korban kialakuló makuladegeneráció, a cukorbetegség okozta ideghártya-károsodás, a zöld hályog és a szürke hályog.

– A. L. –

A látássérültek nemzetközi napján a vakok és gyengénlátók megyei és kistérségi szervezeteinek tagjai számára tartott előadást Zalaegerszegen dr. Szalczer Lajos, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyümölcsökben, zöldségekben lévő antioxidáns tápanyagok segíthetnek megelőzni vagy késleltetni az időskori éleslátáshelyi sorvadást.

A zalaegerszegi megyei kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa elmondta, a korábban a vakság egyik vezető okaként számon tartott szürke hályog az új műtéti eljárásoknak köszönhetően a 4–5. helyre csúszott vissza. A szürke hályog a szemlencsében kialakuló elszürkülés, homályosság, ami jól operálható. A legújabb műlencsékkel már nemcsak a betegséget lehet gyógyítani, hanem korrigálni lehet a távoli és közeli fénytörési hibákat is, így a betegek 80 százalékának már nincs szüksége szemüvegre a műtét után. Vannak olyan speciális műlencsék is, melyek a szaruhártya görbületi hibáit javítják ki, ezáltal szükségtelenné válik a cilinderes szemüveg hordása.

A vaksági okok között előkelő helyet foglal el a zöld hályog, amely egy progresszív látóideg-sorvadás. Alattomos szembetegség, mindenféle panasz nélkül képes vakságot okozni. Megelőzésében fontos szerepet játszik a szűrés, mely általában negyven év felett történik meg az olvasószemüvegek felírásakor. A szemészeti osztályon rendelkezésre áll egy OCT (szemészeti számítógépes képalkotó) készülék, mellyel mérni tudják a látóidegrost vastagságát is. Ezzel előbb tudják felállítani a diagnózist és meghatározni a terápiát. Először szemcseppeket adnak, ha nem válik be, lézeres kezelést alkalmaznak, ha ez sem segít, filtrációs műtétet végeznek. Újabban söntöket is beültetnek, mellyel precízebben beállítható a szemnyomás.

Az időskori vakság kialakulásának legfőbb oka a makuladegeneráció, az éleslátás helyének a sorvadása. Két típusát különböztetjük meg. A száraz típusa lassú lefolyású, a betegek 90 százalékát érinti. Kezelésére a vitaminok és tápanyag-kiegészítőkön kívül szinte nincs semmi más lehetőség. A nedves típusú makuladegeneráció nagyon gyors lefolyású, éleslátáshelyi vizenyővel, érújdonképződéssel járó forma. Legfőbb veszélye a szem éleslátás helyének a bevérzése. Szerencsére felfedezték, hogy a hasüregi daganatok ellátásában használt gyógyszer megszünteti a kóros érképződést a szemben is. Baj, hogy mindössze egy hónapos a hatása, ráadásul nagyon drága. Egy injekció ára 370 ezer forint, melyből évi 600-at finanszíroz társadalombiztosítás.
A visszafordíthatatlan látásromlás másik leggyakoribb oka a cukorbetegség okozta ideghártya-károsodás, melynek kezelésében szintén sikeresen alkalmazható lenne az előbb említett injekciós terápia.

Az érdeklődők kérdéseire válaszolva elmondta, hogy már Magyarországon is végeztek chipbeültetést a vakság kezelésére. A kutatásfejlesztési stádiumban lévő technológia eredményei biztatóak, de még nagyon szerények. Azoknál lehet eredményes, akiknél a látóideg nem károsodott annyira. Nagyon kezdetleges szinten tart a kamera(videó)-technológia, az őssejtkutatásokban azonban már kecsegtető eredményeket mutatnak az állatkísérletek. Arra a kérdésre, hogy az egyén mit tehet szeme egészsége valamint egy műtétet követő állapot megőrzése érdekében, a főorvos a mozgást javasolta. Mint mondta, a mozgás karbantartja az erek falát, javítja a vérellátást. A megfelelő tápanyag-ellátottság ugyanilyen fontos, a vitaminokban, ásványi anyagokban, luteinben gazdag étkezés jótékony hatású a látás épségének megőrzése szempontjából.

A zalaegerszegi Öveges ÁMK-ban egy héten keresztül Vadászfesztivál kínál élményeket a diákoknak. A rendezvényt stílusosan Domján István igazgató, aki maga is vadászember, kürtszóval nyitotta meg.

A programban trófeák, relikviák, fotók és gyerekrajz-kiállítás adja meg az alaphangulatot, melyet számos előadás, bemutató egészít ki. Így többek között filmvetítés, élménybeszámoló, vadászfegyver-, vadászkutya-, vadászruha-bemutató, szarvasbőgő verseny, vadászati vetélkedő és vadételkóstolás.

Németh Szilveszter, a Zala Megyei Vadászkamara titkára elmondta, Zalában, mely Nógrád megye után a második legnagyobb erdőterülettel bír, 51 vadászati engedéllyel rendelkező társaság működik 3643 négyzetkilométernyi vadászterületen. Hozzátette, a magasnak mondott vadállomány viszonyítás kérdése, igyekeznek a mezőgazdasággal kompromisszumos megoldást létrehozni. A nagy vadak közül gímszarvasban, őzben, vaddisznóban bővelkedik a megye, míg az apró vadak közül szeretnék, ha a fogoly, mely jelenleg nem vadászható, elszaporodna.

Varga Gellért, a Zala Megyei Vadászkamara Természetvédelmi és Kulturális Bizottságának elnöke, az erdőről, mint élőhelyről beszélt a megnyitón jelenlévő gyerekeknek. Elmondta, 1945-höz képest majdnem megkétszereződött a megyében az erdőterület (jelenleg 23 százalék), mely az állami hozzáállásnak köszönhető.
Balaicz Zoltán alpolgármester Fekete István író szavaival köszöntötte a rendezvényt, az iskola diákjai zenés műsorral készültek.

Ugyanezen a napon Sümegei László képviselő és Balaicz Zoltán alpolgármester avatták fel az intézmény új informatikatermét, mely Neumann János nevét kapta.

A Magyar Múzeumi Történész Társulat (MAMUTT) Wellmann Imre-díjjal tüntette ki Megyeri Anna történészt, a Göcseji Múzeum főmuzeológusát. Az országos, sőt határokon átnyúló társulat évente egy alkalommal rendez szakmai konferenciát, ahol mindig két olyan kollégát jutalmaznak meg, akik a történeti muzeológia terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

– pet –

A Wellmann Imre portréjával díszített emlékérmet azok a hazai és határon túli történészek-muzeológusok kaphatják meg, akik tevékenységüket hosszabb időn át, közmegelégedésre, magas színvonalon látták el, illetve a korábbi években kiemelkedő teljesítményt nyújtottak valamely kiállítás megrendezésével, tudományos publikációval vagy gyűjteménygyarapítással.

A díjazott érdeklődésünkre elmondta: az idei konferenciára és a díjak átadására október elején, Csíkszeredán került sor. A kitüntetés igazi meglepetésként érte, hiszen nem tudott sem arról, hogy a kollégák jelölték, sem pedig arról, hogy a konferenciával egybekötött közgyűlésen jutalomban részesül. Az elismerést és a bizalmat ezúton is szeretné megköszönni.

Megyeri Anna nevéhez fűződik többek között a 2009-ben Zalaegerszegen – majd később Nagykanizsán is – megrendezett „Testedzés és életöröm” című sporttörténeti kiállítás. De a 2011-es, „A lehetőségek országa” című, a polgárosodás 19. századi történetét bemutató országos tárlat zalai állomásának is ő volt a rendezője, illetve koordinátora. 2010-ben pedig a Morandini építészcsalád történetéről jelent meg egy átfogó, Zalaegerszeg és Nagykanizsa városfejlődését és építészettörténetét is bemutató kötet, „A földre építek, az égben bízom” címmel.

A radiológia világnapját második alkalommal rendezték meg Magyarországon. A zalaegerszegi megyei kórház csatlakozva az eseményhez sajtótájékoztató keretében mutatta be a radiológiai osztályon folyó munkát.

– B. K. –

Dr. Horváth Katalin osztályvezető-helyettes beszélt a ’70-es évektől nagy lendületet vett szakmáról. A röntgengépek kizárólagosságát a képi diagnosztikában számos más lehetőség egészítette ki azóta. A zalaegerszegi kórházban, melynek illetékessége a megyehatárokon is túlnyúlik, 10 részlegben várják diagnosztikus és terápiás céllal az előjegyzett vagy sürgősség miatt soron kívüli betegeket.

A főorvosnő hozzátette, a technikai fejlődésnek nagy tempót adott az informatika térnyerése, (CT, MR, ultrahang) a digitalizált képek használata. Mindezek következtében korai stádiumban lévő elváltozásokat, illetve korábban nem látható kórképeket képesek diagnosztizálni. Szorosan együttműködnek a klinikai szakmákkal, idő és tér korlátok, a beteg felesleges mozgatása nélkül tudnak kommunikálni az ország bármely pontján lévő szakembergárdával a számítógépes kapcsolatok révén.

De bármilyen fejlett is a gépesítés, a diagnózist mindig az orvos mondja ki. Ez utóbbiakból a radiológián is hiány van, 14 doktorból 9 dolgozik teljes munkaidőben. A gyógyító tevékenységhez még 43 szakdolgozó kapcsolódik. A szakemberhiány, a vizsgálatok időigényessége és a betegellátási volumen okozza a várakozási időt, mely országos viszonylatban nem számít magasnak, a betegek körében érthetően mégis feszültséget szül. Így például CT-vizsgálatnál egy-két hét, mammográfia esetén három és fél hónap, ultrahangvizsgálaton 4 hét általában az előjegyzési idő.

Az osztály munkájához tartozik a mammográfiás szűrés, mely országosan is kiemelt helyet vívott ki magának. Ennek részleteit ismertette dr. Rizó Magdolna főorvos. Dr. Papp Ákos szakorvos pedig az intervenciós munkáról, a műtét nélküli terápiás beavatkozásokról szólt.