A legutóbbi vasárnap már a harmadik gyertyát is meggyújtottuk az adventi
koszorún. Ez azt jelzi, hogy nem tart már sokáig az úrjöveti várakozás,
felkészülés időszaka, hamarosan elkövetkezik karácsony, Jézus születésének
ünnepe.
A világ összes keresztény településéhez hasonlóan, városunk is felvette ilyenkor
szokásos díszruháját, az otthonok ablakaiba és a kirakatokba fények, üveggömbök
kerültek, megnyílt a Kvártélyház Adventi Udvara, a Dísz téri Aranykapu és a
Polgármesteri Hivatal előtt áll már a Mindenki Karácsonyfája is. A vásárlási
lehetőségek mellett a kulturális kínálat is kibővült az ünnepi időszakban: a
város óvodásainak, iskolásainak nyilvános műsorain túl a helyi együttesek és a
bábszínház is örömmel fogadja az érdeklődőket, tematikus kiállítások, tárlatok
nyílnak.
A mindennapok rohanásából kilépve, néhány napra elfeledve a gondokat, a problémákat, jut egy kis idő pihenésre, és ami még fontosabb, hogy együtt legyünk azokkal, akiket szeretünk. Szenteste megajándékozzuk egymást, közösen üljük körül a terített asztalt, együtt megyünk az éjféli misére, a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, rokonokhoz – a lényeg, hogy időt szenteljünk a másikra, hiszen az igazi, közös pillanatokból olyan kevés van a mai világban. Fontos, hogy szeretetünk fénye kisugározzon azokra is, akik egyedül, társ nélkül élik meg a karácsonyt.
Legalább egy telefonhívással, ünnepi üdvözlőlappal gondoljunk a távol élő rokonokra, ha tehetjük, keressük fel a környezetünkben magányosan élő időseket, lehetőségeinkhez mérten, pár forinttal, egy kiflivel, vagy csak egy kedves szóval, segítsük a fedélnélkülieket. Hiszen akkor éljük meg igazán az ünnepet, akkor érezzük át a lényegét, ha nemcsak a külsőségekbe, de a szívünkbe is beköltözik karácsony.
Minden zalaegerszeginek áldott, békés ünnepet és sikerekben gazdag, jó egészségben töltendő új esztendőt kívánok!
Gyutai Csaba
polgármester
Csapó József 1945-ben született Záhonyban. Tanulmányait a
Bessenyei-gimnáziumban végezte, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem
hallgatója lett, ahol kémia–fizika szakos középiskolai tanári oklevelet
szerzett.
Pedagógusi tevékenységét a zalaegerszegi Komját Aladár Fiúkollégium
nevelőtanáraként kezdte meg. A kollégiumban eltöltött egy év után, 1969-től a
megyeszékhelyi Széchenyi István Szakközépiskola elődintézményében, az akkori
Dimitrov Építőipari Szakközépiskolában fizikát és kémiát tanított. Munkája
mellett folyamatosan képezte magát szakmailag.
1992-ben az intézmény igazgatójává nevezték ki. Emellett 2001-től óraadó
tanárként filozófiát oktatott a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai
Karának Zalaegerszegi Képzési Központjában. Igazgatóként a szakképzés
fejlesztését tűzte ki célul. Nevéhez fűződik az építőipari tanműhely
létrehozása, az informatikai, automatizálási, épületgépészeti, építőipari
laborok korszerűsítése, épületrekonstrukciós és átalakítási munkálatok
kivitelezése. Igazgatása alatt beindult a műszaki informatikus szakképzés, az
iskolában bővült és megerősödött a vállalkozásokkal való együttműködés,
megkezdődött a külföldi kapcsolatok kiépítése, valamint a műszaki napok
rendezvénysorozat megszervezése.
Jagasics János Alsónemesapátiban született. Általános iskolai tanulmányai
után a zalaegerszegi Gépipari Technikumban szerzett oklevelet. 1970-ben állt
munkába egy megyei tervező vállalatnál, emellett a Budapesti Műszaki Egyetem
Gépészmérnöki Karának erőgépész szakán szerzett diplomát.
1987-ben az ÉVM által kiadott vezető tervezői jogosultságot szerzett több
műszaki területen. 1990-ben önálló jogi társaságot alapított KONSTRUKTIV Kft.
cégnévvel, zalaegerszegi székhellyel. Ettől az időszaktól a tervezési profil
párosult a kivitelezéssel. Tevékenysége során mindig fontos szempontnak
tekintette az energiatakarékos rendszerek megvalósítását, az energiaveszteséget
feltáró vizsgálatok elvégzését. Az emberiség jövőjét kedvezően befolyásoló
irányzatnak tartotta az alternatív energiák hasznosítását, ezért szakmai tudását
a Szent István Egyetemen gyarapította. Egy évvel később a BME Mérnöktovábbképző
Intézetében EU-rendszerű energia auditor képesítést szerzett.
Társadalmi tevékenységét szabadidejében, munka mellett végzi. 2005 évtől elnöke
és irányítója a Zalai Polgári Körök Egyesületének.
Elkötelezettje a határon túli magyarsággal való kapcsolattartásnak. Évente
csoportokat szervez Erdélybe, Délvidékre, Felvidékre, Kárpátaljára.
Jakov Szemjonovics Csernyák testvérvárosunk, Szurgut alpolgármestere.
Munkája során kiemelkedően kezelte a Zalaegerszeggel történő
kapcsolatfejlesztést a művészet, kultúra, oktatás és sport területén. Ennek
köszönhetően az elmúlt években Szurgutból több művészeti csoport látogatott
Zalaegerszegre, és a helyiek is bemutatkoztak a szibériai városban. 2012-ben ez
a kapcsolat még eredményesebbé vált, ugyanis Szurgutban megrendezték a „Magyar
Konyha Napokat” és az „I. Szibériai Pálinkafesztivált”, valamint vendégül
láthattunk 134 szurguti gyermeket 10–10 napra, akik kísérőkkel együtt összesen
több mint 140 vendégéjszakát töltöttek Zalaegerszegen.
Jakov Szemjonovics Csernyák 2012. júliusi látogatása alkalmával kifejezte
szándékát, hogy a jövőben még szélesebb körben hirdetett, nagyobb létszámú
csoportok szervezését támogatná. Időközben alpolgármesteri munkáját felváltotta
a szurguti Filharmónia igazgatói állása. Ezáltal továbbra is aktív közreműködője
lesz a zalaegerszegi és szurguti kapcsolatok fejlődésének.
Hájas László 1923. május 19-én született Budapesten. Mivel már a 90.
életévéhez közelít, személyesen is megélte a II. világháború borzalmait. 1945
februárjában bevonult fiatal katonaként egy véletlen következtében május 14-én
esett szovjet hadifogságba. Innen, a sok nehézség ellenére, 1951. február 17-én
egészségesen tért haza. A kiállt megpróbáltatásokat „Hat hosszú év” című
könyvében mutatja be.
Új életét hatalmas optimizmussal kezdte. A magyar vonatkozású emlékhelyek
nyomában bejárta szinte egész Európát. Az utazásairól készített
diafilmsorozatokat pedig a zalaegerszegi iskolák rendelkezésére bocsátotta.
A Kertvárosi Nyugdíjasklubnak előbb tagja, 2000–2002 között vezetője volt. „Aranyősz
az Apáczaiban” című könyve a szervezet fennállásának 25. évfordulójára jelent
meg. 2000 őszén belépett az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Zalaegerszegi
Szervezetébe. Munkája elismeréseként 2004-ben az Európai Parlamentbe is
ellátogatott. Az útról pedig mindenre kiterjedő tájékoztatófüzetet készített.
A Helikon Táncklub 1971 októberében alakult az egykori Ifjúsági és
Úttörőházban, majd 1981-től a Megyei Művelődési és Ifjúsági Ház csoportja lett.
Alapítója Sarlós Dezső táncpedagógus. 1981-től Gallai Gáborné látja el a
művészeti vezetői munkát, aki egyben alapító táncosa is a klubnak. Ő készíti a
„helikonos” formációkat, a bemutatott koreográfiák az ő kézjegyét viselik.
A Táncklub elsősorban a hagyományok ápolását, a társastánc pozitív
személyiségformáló szerepének népszerűsítését, továbbá a táncsport eredményes
művelését, illetve az ifjúság mozgáskultúrájának fejlesztését tekinti fő
feladatának. Munkájuk elismeréseként 1996 óta alanyi jogon támogatja őket
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése.
Az elmúlt több mint 40 évben nagyon sok fiatal fordult meg a táncklubban.
Jelenleg közel 50 fiatal táncol aktívan 5 évestől 35 éves korig. Diákok, dolgozó
fiatalok, akiknek sokszor nem könnyű összeegyezetni a tanulást vagy a munkát a
próbákkal. Bemutatóik száma éves szinten eléri az 50-et.
A „HELIKON” egész Zalában ismert. Rendszeresen színesíti műsoraival a város és a
megye kulturális rendezvényeit.
Magyar Gyuláné 1974-ben végzett az Egészségügyi Szakiskolában csecsemő-
és gyermekgondozó szakon. Ezt követően 1982-ben az Orvostovábbképző Intézet
Egészségügyi Főiskolai Karán egészségügyi szakoktatói főiskolai oklevelet
szerzett. Pályafutását Zalaszentgróton kezdte, majd 1974-ben került
Zalaegerszegre, ahol mintegy 18 éven át dolgozott a bölcsődei rendszerben. 1992.
március 1-jétől megbízást kapott a Gondozási Központ vezetői teendőinek
ellátására. Intézményvezetőként részt vett és jelentős szerepet vállalt a város
szociális rendszerének fejlesztésében, új szolgáltatások kialakításában, így
többek között a 12 órás házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás megszervezésében, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a demens
idősek nappali ellátásának létrehozásában, a gondozóház bővítésében és az idősek
otthonának kialakításában.
Vezetése alatt a Gondozási Központ a kezdeti 50-fős intézményből mára közel 150
főt foglalkoztató és közel 850 fő ellátását, gondozását végző intézménnyé nőtte
ki magát. Magyar Gyuláné tevékenységét széles körű szakmai ismeretek birtokában,
nagyfokú empátiás készséggel, lelkiismeretesen végezte.
Dr. Ribiczey Pál 1941. október 26-án Budapesten született, de 1945 óta
zalaegerszegi lakos.
A Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd Pécsett elvégezte az
Orvostudományi Egyetemet. 1965 óta a Zala Megyei Kórház orvosa. 1987-től 2011
nyaráig vezette az intézmény fertőző osztályát, de még ma – 70. életévét
betöltve – is praktizál, segíti az ambuláns ellátást.
Tudományos munkássága különböző szakkönyvek társ- és tanulmányok egyéni
szerzőjeként is elismert. Gyakori előadója bel- és külföldi konferenciáknak,
kongresszusoknak.
1980 óta vezetőségi tagja a Magyar Infektológiai Társaságnak, melynek 1992–1997
között elnöke is volt. Tagja az Infektológiai Kollégiumnak. Egyike azoknak a
gyógyítóknak, akik a zalaegerszegi székhellyel működő Zala Megyei Kórház szakmai
elismertségét megalapozták.
Szakmai munkássága mellett a város közéletében is tevékeny részt vállalt. Három
cikluson át 1998-tól 2010-ig volt önkormányzati képviselő, az egészségügyi
bizottság tagja, sőt a 2002-től 2006-ig terjedő ciklusban a város nem főállású
alpolgármesteri tisztségét is betöltötte.
Több olyan városi kezdeményezés fűződik a nevéhez, melyek ma is színesítik a
város életét, mint a Lokálpatrióta Klub, az Egerszeg Búcsú, vagy a Lokálpatrióta
Díj átadása.
Sebestyénné Gyuk Marianna Zalaegerszegen a kertvárosi körzet diplomás
védőnőjeként dolgozik. 2006 decemberétől vezeti az Apáczai ÁMK épületében a
város egyetlen Baba-Mama Klubját. A jól felkészült szakember szabadidejéből
áldoz a rendszeres programok szervezésére: 2011-ben 85 alkalommal tartott
klubfoglalkozást, programot és babamasszázst a megjelent, összesen 625 család
részére.
Az irányításával működő Baba-Mama Klub nemcsak a körzet 165 családját fogja át,
hanem a város más részein élő több száz családdal is tartja a kapcsolatot.
Az ingyenes egészségmegőrző, zenei programokat a Baba-Mama Klub levelezőlistája
segítségével szervezi és valósítja meg. Foglalkozásai a gyermekek életkori
sajátosságait figyelembe véve pozitívan befolyásolják képességeiket,
készségeiket, örömet szereznek a család minden tagjának egyaránt.
Sümegi Pál 1940. november 9-én született Budapesten, evangélikus lelkész
édesapa és háztartásbeli édesanya középső fiúgyermekeként.
Alapfokú tanulmányait Kővágóörsön, a gimnáziumot Tapolcán végezte. 1966-ban
költözött Zalaegerszegre. Több felsőfokú oklevéllel rendelkezik, utolsó
diplomáját 1982-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerezte.
Életpályájának meghatározó részét képezte a sport. A másodosztályú zalaegerszegi
röplabdaklubot az ő aktív részvételével két év alatt sikerült az NB-I be
juttatni. Hosszú évekig dolgozott itt, 14 évig csapatkapitányként, később
sportvezetőként. Mindezek mellett közel 40 évet a helyi közigazgatás
szolgálatában töltött el.
A Zala Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetőjeként 2004 februárjában
vonult nyugdíjba. Sümegi Pál tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték.
1973-ban a Könnyűipar Kiváló Dolgozója, 1976-ban pedig a Testnevelés és Sport
Érdemes Dolgozója lett. 1976-ban Honvédelmi Érdemérmet kapott, 2002-ben pedig
fogyasztóvédelmi tevékenységéért neki ítélték a Klauzál Gábor-díjat. Sümegi Pál
számos társadalmi funkciót is vállalt. Köztük a Zalai Polgári Körök
Egyesületének elnökségi tagságát.
Skrabut Éva Karcagon született. Felsőfokú tanulmányait Debrecenben
végezte, ahol a Tanítóképző népművelő-könyvtáros szakán 1972-ben szerzett
oklevelet. 1975-ben került Zalaegerszegre és a Zala Megyei Művelődési Központban
a megye vizuális amatőr művészeti szakterületeivel foglalkozott.
1981-ben megszervezte a zalai népművészek bekapcsolódását az Országos
Népművészeti Egyesületbe, a zalai tagszervezet megalakulásával, ezzel egy időben
elindult a zalaegerszegi ház építése is. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe
volt Skrabut Évának, aki ettől az évtől a városi művelődési osztályra került át.
Egyik fő feladata itt a Gébárti Kézművesek Házának létrehozása lett. A ház nagy
társadalmi összefogással két nyáron át épült meg a Gébárti-tónál. 1982 nyarán a
frissen bejegyzett Zalai Népművészeti Egyesület már népművészeti alkotótábort
szervezett a félig kész tető alatt, 1983-ban került sor a Kézművesek Háza
hivatalos átadására. Skrabut Éva 1981-től 1986-ig a Zala Megyei Népművészeti
Egyesület titkára, majd elnöke lett. 2004 óta a Népművészeti Egyesületek
Országos Szövetségének egyik alelnöke.
1992-től a Gébárti Kézművesek Háza szakmai vezetője lett. Ettől kezdve a ház már
nemcsak a nyári időszakban, hanem egész évben nyitva tart. 1992-ben elindította
a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepet.