A szóhasználat, mint gyógyító erő
Aki kevesebbet lélegzik, jobban jár
A szóhasználat, mint gyógyító erő
Az alkoholizmus elhúzódó öngyilkosságnak tekinthető
n A zalaegerszegi megyei kórházban néhány éve végeztek egy érdekes kutatást a szóhasználat gyógyító erejéről a szenvedélybetegek kezelése kapcsán. Az eredményekre a hazai és külföldi szakemberek részéről is mutatkozott érdeklődés. Az ez irányú terápiás munka aztán rövid ideig szünetelt.
B. K.
Idén
azonban egy pályázati támogatásnak és a megújuló pszichiátriai osztály szakmai
hozzáállásának köszönhetően tovább folytatódhatnak a kezelések és kutatások.
Erről beszélgettünk dr. Szabó Józseffel, a Pécsi Tudományegyetem
Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központ igazgatóhelyettesével, a
kutatás vezetőjével.
– A narratív pszichológiából indultunk ki, vagyis, hogy a szóhasználat és a rejtett nyelvi tartalmak az érzelmi működés erős mutatói (A narratív pszichológia a nyelv, a beszéd és a lelki működés kapcsolatait vizsgálja, az emberi élettörténések elbeszéléséből empirikusan ellenőrizhető ismereteket von le, felhasználja a számítógépes nyelvészetet is a kutatásokhoz) – kezdte ismertetőjét dr. Szabó József.
– Valójában az egyik alkoholbeteggel folytatott beszélgetés során figyeltem fel arra, amit Kézdi Balázs: A negatív kód című könyvében is kifejtett, vagyis a tagadószavak, fosztóképzők, általános negatív megfogalmazások használatára. Kézdi főleg az öngyilkossági kísérleten átesett személyeket vizsgálta ebből a szempontból, s mivel egyes addiktológusok véleménye szerint az alkoholizmus elhúzódó öngyilkosságnak tekinthető, jött az ötlet, hogy megvizsgáljuk, hasonlít-e a két csoport szóhasználat egymáshoz.
Egy másik megfigyelés volt, hogy a szenvedélybetegek előszeretettel használják az „és” típusú kapcsolatos kötőszavakat a magyarázó (mert), következtető (ezért) kötőszavak helyett a saját magukra vonatkozó elbeszélésekben. Vagyis a sors áldozataiként tekintenek magukra, sodródnak az eseményekkel, kevésbé érzik a saját felelősségüket, a cselekvéseik következményeit.
Más kutatók a szociális szavak (társas kapcsolatokra utaló szavak) használata és
a társas támogatottság, valamint az élettartam közötti összefüggéseket
vizsgálták. A felsorolt kutatási eredmények felhasználásával állítottuk fel a
terápiás koncepciót, amelyben csoportfoglalkozásokon néhány hetes időtartamban
beszélgettünk alkoholbetegekkel. Spontán önéletrajzot írattunk velük, majd
közösen megbeszéltük ezeket. Ezután adott instrukciók alapján újra kellett
fogalmazni szakaszonként az önéletrajzot (szociális szavak, kötőszavak, jövő
idejű szavak és néhány konkrét szó).
Mindezek felhasználásával új életrajzok születtek. Nem a tartalom változott
természetesen, hanem annak nyelvi kifejezésmódja. A hatásosságot az úgynevezett
„Reménytelenségi skálán” és „A problémamegoldó képességek tesztjén” mértük.
Mindkét esetben javulás mutatkozott, mely nagyobb mértékű volt, mint a más jellegű csoportos terápián részt vevő kontrollcsoportok esetében. Sajnos, az utánkövetés nem könnyű, mert a visszaesők bűntudat miatt kerülnek ki a rendszerből, a felépülők pedig gyakran elhagyják az önsegítő csoportokat – mondta dr. Szabó József, s megjegyezte, bízik a folytatásban és egy pszichoszociális rehabilitációs kutatócsoport létrejöttében a zalaegerszegi megyei kórházban, ahol alkalmazott kutatásokat folytathatnak a főiskolás hallgatók részbeni bevonásával. Végül hozzátette, a pszichés problémák felismerésében, kezelésében a kommunikációnak jelentős szerepe van, ennek kihasználása korántsem teljes körű, számos további kutatási lehetőséget nyújt.
Milyen tünetekkel jár? Milyen veszélyeket hordoz?
n A nagyon alacsony vércukorszint legalább olyan veszélyes, mint a túl magas vércukorérték. Hipoglikémiának nevezik ezt az állapotot, amely olyan súlyos tünetekkel járhat, hogy azonnali orvosi ellátást igényel. Kórosan alacsony vércukorszintet idézhet elő az inzulin túladagolása, ezért e tekintetben különösen veszélyeztettek a cukorbetegek. Mi az oka ennek, milyen figyelmeztető jelek kísérik, mikor szükséges az inzulinadag módosítása? – erről dr. Oroszlán Tamást kérdeztük.
– Antal Lívia –
–
Az inzulinnal kezelt betegek nagy része úgynevezett fix dózisú kezelésre van
beállítva, ami azt jelenti, hogy napi inzulinadagjuk és annak beadási ideje
étkezési szokásaikhoz mérten van meghatározva – magyarázza a diabetológus
főorvos, akit a közelmúltban neveztek ki a zalaegerszegi megyei kórház
stratégiai igazgatójának. – Főleg az egyes, de a kettes típusú cukorbetegek egy
csoportjánál azonban intenzívebb inzulinkezelést alkalmazunk; ezek a betegek
szénhidrátfelvételükhöz és fizikai igénybevételükhöz igazíthatják
inzulinadagjukat. Természetesen nem önhatalmúan, hanem a páciensoktatáson
tanultak szerint végzik az adagolást. Ha valami gondjuk adódik, akkor telefonon
szinte bármikor segítséget kérhetnek a szakorvosoktól és a szakképzett
asszisztensektől.
– Az inzulin milyen esetekben lehet oka a túl alacsony vércukorszintnek?
– Ha a beteg kevesebbet eszik, többet mozog, nagyobb fizikai munkát végez a
szokottnál, és nem számol ezzel, előfordulhat az alacsonyabb vércukorszint az
inzulin mellett. A hipoglikémia létrejöhet egyes betegségek következtében,
amikor például csökken a felszívódás. Az egészséges embereknél véletlenszerűen
mért, alacsony érték nem tekinthető kórosnak, ha nem jár tünetekkel. A normális
éhgyomri vércukorszint 3,3–6,0 mmol/l között van. Ha ez az érték kevesebb, a
szervezetben azonnal beindulnak az elhárító mechanizmusok, miután az agy
egyetlen tápanyagforrása a cukor.
– Tünetek?
– Izzadás, remegés, szapora szívverés, vérnyomás-emelkedés, farkasétvágy,
szédülés, beszédavar. Gyakori a tudatvesztés. Klasszikus történet, mikor az
utcán összeeső beteget ittasnak feltételezik, ahelyett, hogy mentőt hívnának
hozzá. Egyébiránt nem ajánlatos az alkohol fogyasztása, ami tovább csökkenti az
amúgy is alacsony vércukorértéket. Az instabil diabéteszes betegeknél mindig
található egy sürgősségi injekció, amit eszméletvesztés esetén a hozzátartozónak
be kell adni.
– Milyen következményekkel jár a tartósan alacsony vércukorszint?
– Az utóbbi években végzett kutatások bizonyították, hogy a hirtelen halál a
cukorbetegek esetében gyakran a fel nem ismert alacsony vércukorértékre
vezethető vissza. Az ilyenkor fellépő szívritmuszavar okozza a hirtelen
szívhalált. De bekövetkezethet agyiérkatasztrófa is. A központi idegrendszer
nagyon érzékeny a cukorellátásra, ezért a gyakori tudatvesztéses állapotok
könnyen vezethetnek maradandó agykárosodáshoz (agylágyuláshoz), főleg
időskorban. Éppen ezért nagyon fontos a rendszeres vércukormérés, főleg az idős
fekvő betegeknél. Esetükben az inzulinadagot sem állítjuk úgymond feszesre, az
alacsony vércukorszintet megelőzendően nem törekedünk a normál szinthez közeli
értékre. A romló veseműködést is jelezheti a tartósan alacsony érték. Az
inzulin-beállítás ellenőrzése miatt általában félévente hívjuk kontrollra a
betegeket. A probléma esetén azonban nem szabad várni, érdemes mielőbb
felkeresni a háziorvost és a szakellátást.
A személyre szabott orvosi kezelésért
n Amellett, hogy figyelembe veszi a beteg lakóhelyét, családi állapotát vagy akár jövedelmi hátterét is, több száz, a pácienséhez hasonló orvosi esetet és a kezelések eredményét is összeveti a leghatásosabb gyógymódhoz vezető kezelési „betegút” kiválasztásának érdekében az az informatikai, gazdasági, orvosi program, melynek fejlesztésébe a napokban kezdett a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kara és az U1 Research Nonprofit Kft.
A TÁMOP-pályázaton elnyert 406 millió forintból megvalósuló kutatási projekt sajtótájékoztatóján dr. Solt Katalin, a zalaegerszegi gazdálkodási kar dékánja elmondta: a Medic Sphere döntéstámogató rendszer alapja egy rendkívül széles körű szöveges, képi és videóadatokra, például műtéti felvételekre is kiterjedő egészségügyi adatbázis. A kutatók az adatbázis alapján szimulációs modelleket alakítanak ki 2014 végére, melyek alkalmazásával személyre szabott gyógykezelés valósítható meg. A rendszer nagy segítséget jelent a kezelőintézetek számára is, mivel egy bizonyos pontig saját informatikai rendszerén belül munkaerő-ráfordítás nélkül meg tudja határozni, milyen betegúton induljon el a páciens. A költséghaszon-modellezés pedig megoldást jelenthet a kezelőintézetek költségoptimalizálási problémáira.
Az adatok gyűjtését a BGF gazdálkodási kara koordinálja, míg az informatikai
környezetbe való beillesztését és a számítási modellek kidolgozását a pályázati
konzorciumi partner, a U1 Research Nonprofit Kft. végzi. Kardkovács Zsolt
Tivadar ügyvezető közölte: tíz évre visszamenőleg egy 30–50 ezres populáció
kórházi vizsgálatait, adatait dolgozzák majd fel az adatvédelem etikai és jogi
szabályait betartva.
Az empirikus kutatáshoz az adatokat szolgáltató kórházat közbeszerzési eljárás
során választják ki tavasszal. Ettől kezdve a kutatócsoport munkáját orvos
szakértő konzultáns is segíti majd.
Aki kevesebbet lélegzik, jobban jár
Sínáthelyezés, megszüntetett átjárók
n Dr. Konsztantyin Pavlovics Buteyko, a ma már világhírű orosz orvosprofesszor rájött arra, hogy az asztma – és még sok más betegség – az úgynevezett krónikus, tartós hiperventilláció (túllégzés) következtében alakul ki.
A professzor a hagyományos orvoslást képviselte. Tudományos mérésekkel és
kísérletekkel bizonyította felfedezését, miszerint a rejtett és tartós
hiperventilláció miatt az emberek többsége a nap huszonnégy órájában több
levegőt vesz, mint amennyire szüksége van, ez pedig egy sor krónikus betegség
kialakulásához vezet.
A fentiekből következik a terápia lényege: a percenként be- és kilélegzett
levegő mennyiségének különféle módokon való csökkentése. Hogy ez miért
szükséges, hogyan vezet a túllégzés asztmához és egyéb légzészavarokhoz vagy más
krónikus betegségekhez – az allergiától, szénanáthától a magas vérnyomáson,
szívpanaszokon át a migrénig vagy éppen a pánikbetegségig (a felsorolás persze
korántsem teljes) – arra a tanfolyamokon mindenki választ kap.
Dr. Kovács László bemutatója.
A felsorolt betegségek és kórfolyamatok a Buteyko-módszerrel, a légzés tudatos csökkentésével megelőzhetők, vagy ha már kialakultak, akkor visszafordíthatók és sok esetben gyógyíthatók. Pontosabban a tanfolyamokon elsajátított egyszerű, gyermekek által is végezhető gyakorlatok és az „újratanult” helyes légzés hatására a szervezet maga elvégzi ezt az (ön)gyógyítást, helyreállítja a felborult egyensúlyt.
Ma már ezer fölött van azoknak a száma, akiknek a Buteyko-módszer hatására az
állapota, életminősége gyökeresen megváltozott, csökkenthették vagy végleg
letették gyógyszereiket. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a betegek
átlagosan 70–80 százalékos javulásról, tünetcsökkenésről számolnak be már a
harmadik hét végén.
Közéjük tartozik az az óvónő, akit leszázalékoltak, mert 16 éve asztmában,
majd COPD-ben szenvedett, végül egy súlyos autoimmun betegség is kiderült nála.
Marékszám szedte a gyógyszereket, műtétre készült, lelkileg összetört,
fizikailag teljesen legyengült volt, amikor találkozott a Buteyko-módszerrel.
Ennek lassan két éve, és mára már elhagyta a gyógyszereit, elkerülte a műtétet,
nem köhög, nem fullad, és ami a legfontosabb, újra dolgozik óvónőként a gyerekek
között.
Vagy egy másik asszony, aki szintén súlyos nehézlégzéssel, légzőszervi és más krónikus betegségekkel küzdve olyan állapotban került a tanfolyamra, hogy a folyosón sem volt képes végigmenni megállás nélkül. Néhány hónappal később megvalósította régi álmát, férjével gyalog megtette a több száz kilométeres utat magyarországi otthonától Erdélybe, a Csíksomlyói búcsúra.
Tán csodák történnek? – kérdezhetik néhányan némi kétkedéssel. Pedig valójában egy olyan tudományos alapokon nyugvó klinikai módszer segített és segít ezeken az embereken, amelynek működéséhez elengedhetetlenül szükség van az érintettek elszántságára, akaraterejére és kitartására.
Operaházi magánénekes, jógaoktató, kommunikációs szakember, orvos és sportoló egyaránt akad a gyógyultak vagy egyszerűen csak jobb életminőséget, megnövekedett fizikai teljesítőképességet elértek között. A magyar Buteyko Légzésközpont alapítója, Varga-Szilágyi Gyula vezető terapeuta maga is közéjük tartozik, hiszen csaknem húsz évig egyre súlyosbodó asztmával küzdött, gyógyszereken élt, ma pedig rendszeresen sportol és makkegészséges. A zalai kötődésű dr. Kovács László tüdőgyógyász szakorvos szintén megtapasztalta – önmagán és a betegeken – a Buteyko légzéstechnika jótékony hatását, és elkötelezett híve lett, olyannyira, hogy ma már ő is tanítja a módszert.
Mindkét terapeuta hangsúlyozza: mi nem gyógyítunk, csupán megtanítunk egy módszert – a légzés csökkentését, vagyis a kevesebb légzést –, amely mindenkinél működik, és így bárki meg tudja vele gyógyítani saját magát.
* * *
Zalaegerszegen, Buteyko légzéstanfolyam indul 2013. február 6-án 9.30-kor másfél
órás ingyenes ismertető előadással.
Helyszín: Zalaegerszeg, Kosztolányi tér 6. (SZMK) I. emelet 34-es terem.
További információ és jelentkezés: www.buteyko.hu