Télen is vár a jánkahegyi kilátó
Himnusz-történet a zivataros századokból
n Éppen 190 esztendővel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, mely hazánk – alkotmányban is rögzített – hivatalos nemzeti himnusza. A megírástól a törvénybe iktatásig hosszú volt az út. De mit énekeltek eleink a Himnusz előtt?
– pet –
Bármilyen furcsa is, a magyarság nem volt teljesen egységes e tekintetben. A
katolikus vidékeken a XVIII. századtól a Boldogaszszony Anyánk és a Hol vagy
magyarok tündöklő csillaga ének volt a jellemző, a reformátusoknál pedig a
Tebenned bíztunk, elejétől fogva című zsoltár. A nemzetijelképek.hu portál
szerint a két vallásos éneken kívül, a XIX. századtól egyre többször hangzott el
a Rákóczi-induló, mint a magyarság egészének és egységének kifejezője, ám ezt a
császári hatalom többször betiltotta. Hivatalos alkalmakkor ugyanis az osztrák
császári himnusz – a Gott erhalte (Joseph Haydn műve) – volt az állami és
közösségi ének.
Kölcsey csak 1828-ban jelentette meg először művét, amihez aztán Erkel Ferenc
zeneszerző írt zenét 1844-ben egy pályázati felhívásra. A nyertes művet még
abban az évben be is mutatták budapesti Nemzeti Színházban. Csakhogy eközben
megszületett Vörösmarty Szózata is (1836-ban), amit 1843-ban már meg is
zenésített Egressy Béni, így a két mű tulajdonképpen versengett egymással a
himnuszi rangért.
A nemzeti színházi bemutató után, Kölcsey Himnuszának szövege és zenéje is
gyorsan terjedt; a vers és a kotta számos kiadást megért. A közakarat és a
közmegegyezés végül himnuszi rangra emelete „A magyar nép zivataros századaiból”
alcímet viselő költeményt. Először 1848. augusztus 20-án csendült fel az ének
állami ünnepségen. Érdekes, hogy a zene üteme kezdetben gyorsabb, lendületesebb
volt, az 1920-as években, a vesztes világháború és a trianoni békeszerződés
hatására vált csak lassúbbá a tempó.
| Mit jelent? A Himnuszban több olyan szót is
találni, mely már kikopott a magyar köznyelvből, vagy régies csengése miatt
nehezen értelmezhető a fiatalabb korosztályoknak. Plántál: A palánta szóból ered. Jelentése ültetni, illetve úgy tenni valamit valahova, hogy az erősen álljon. Átvitt értelemben: valamely lelki, szellemi tartalmat kifejleszteni, meggyökereztetni valaki szívében, fejében. Rabiga: Leigázott állapot, elnyomatás, idegen zsarnokság. A római korban a meghódoltság jeléül szolgáló iga, rabélet. Tenfia: Saját hazájának fia. Vészek hányának: Vész, mint végső romlás, pusztulás. A rossz sors hány-vet valakit. (Forrás: Magyar értelmező kéziszótár, Akadémia Kiadó 2003; Tótfalusi István: Vademecum – Szokatlan szavak szótára, Móra Kiadó) |
A Himnusz a kommunizmus évtizedei alatt is megmaradt, annak ellenére, hogy
Rákosi Mátyás kezdeményezte egy új, szocialista himnusz megírását és
bevezetését, ám a tervből végül nem lett semmi. A Himnusz 1989-ben került be a
magyar alkotmányba, s ekkortól lett január 22-e a magyar kultúra napja is.
Ezen a ponton akár be is fejezhetnénk a mű történetének felelevenítését, ám
2000-ben heves vita lángolt fel a magyar közéletben amiatt, hogy az Anima Sound
System zenekar feldolgozta a Himnuszt, elektronikus zenei környezetbe ágyazva
Erkel művét. Több politikai szervezet tiltakozott, botrányosnak ítélve a
feldolgozást, míg a zenészek kitartottak amellett, hogy a nemzeti identitástudat
ezred végi megnyilvánulását és a világzene térhódítását jelenti ez az átirat. És
nyilván, nem ünnepi alkalmakra szánták az alkotást.
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy mi lett a középkorban oly népszerű himnuszköltészettel manapság. Születnek-e kortárs himnuszok? Péntek Imre József Attila-díjas költő, a Pannon Tükör főszerkesztője érdeklődésünkre elmondta: tény, hogy a klasszikus értelemben vett himnusz műfaj nem túl gyakori mostanában az irodalomban. Azonban a fohász, az imádság, a hazáért való aggódás, illetve az az átfogó, patetikus nemzet- és történelemkép, melyet Kölcsey Himnusza sugall, létezik. Csupán részletekben jelenik meg. Úgy is mondhatjuk, hogy mozaikokra bomlott a valaha egységes szerkezet. Ám a tartalom és a himnuszokra jellemző érzelmi töltet jó néhány versben felfedezhető.
Télen is vár a jánkahegyi kilátó
Panoráma és ínyencségek a gyuri-csárdában
n Télen is nyitva tart, és várja a kirándulókat a Jánkahegyi Gyuri-csárda kilátója. A fából készült kilátótornyot szeptember közepén avatták fel a csárda bejáratától néhány lépésre, s azóta is nagy népszerűségnek örvend mind az étterem és a panzió vendégei, mind pedig a túrázók körében.
Hart György, a csárda tulajdonosa elmondta: a kilátó Zalaegerszeg új turisztikai látványossága lett, és szeretné, ha ebben az évben minél több országos idegenforgalmi ajánlóba is bekerülne. Ennek kezdeti lépéseként a hely már szerepel a szallas.hu oldalon. A kétemeletes toronyból csodálatos panoráma nyílik a városra, és a Zalaegerszeget övező dombokra, szőlőhegyekre. Most éppen a hóval borított tájban lehet gyönyörködni.
A lélekemelő látvány után pedig a kirándulók megmelegedhetnek a Gyuri-csárdában, ahol megszokott színvonalon várják a vendégeket a különféle italokkal és ételspecialitásokkal. A hideg időben mi mást is ajánlhatnának, mint a pálinkaház minőségi italait, vagy egy bögre fűszeres forralt bort. Mellé pedig egy kiadós és ízletes füstike-tálat kínálnak, főtt, füstölt csülökkel, kolbásszal, sajttal és némi dinsztelt hagymával körítve. Aki pedig könnyedebb ízekre vágyik, megkóstolhatja a gyümölcsborokat (eper és feketeáfonya), valamint a hamarosan megújuló étlap egyik specialitását, a kacsamellet grillezett őszibarackkal és narancsmártással.
A tulajdonos elmondta: továbbra is vállalják „meetingek”, vagyis üzleti,
baráti, és családi találkozók lebonyolítását, akár külső helyszínen is, bérleti
díj nélkül. Igény esetén (előadás, vetítés) projektort is tudnak biztosítani.
Hétvégente (szombaton és vasárnap) pedig ismét harmonikás szórakoztatja a
közönséget a Gyuri-csárdában.
Asztalfoglalás, szobafoglalás és egyéb információ: 92/511-911; 30/552-7921;
gyuri@zelkanet.hu
Könyvekről a liszt-iskolában
n A kedvenc kötelező olvasmány volt a fő témája a zalaegerszegi Liszt-iskola Olvasómaraton programjának, melyet több éves hagyomány szerint a magyar kultúra hete alkalmából rendeztek meg.
A program zárása előtt egy órával már több mint 200 résztvevőt mutatott a regisztrációs papír. A többség kötelező olvasmánnyal készült, de voltak, akik gyermekújságból, illetve az elsősök az ABC-s könyvükből olvastak fel.
– Több mint tíz éve rendezzük meg a könyvtárban ezt a programot – mondta Tasnádiné Fehér Gyöngyi könyvtáros. – Az elmúlt időszakban sok volt az évfordulós program, most kifogytunk a születésnapokból és ezért választottuk a kötelező olvasmányokat. Ami első hallásra nem tetszik a gyerekeknek, mivel kötelező, de aztán rájönnek, hogy nem is olyan rossz. Kötelező olvasmányokból bőségesen felszerelt a könyvtárunk, és hosszú ideig kölcsönözhetők is ezek a kötetek. Egyébként, mivel legnagyobb számban az alsósok járnak hozzánk, a mesék és az ismeretterjesztő olvasmányok népszerűek. Kevés keret van újdonságok beszerzésére, azokat igyekszem úgy válogatni, hogy a lányok és a fiúk is találjanak kedvükre valót. Egyébként két éve költözött tágasabb helyiségbe az iskola könyvtára, ami növelte a népszerűségét.
– Más egyéb programok köthetők-e a könyvtárhoz?
– Szeptemberben a népmese napja kifejezetten könyvtári program, de
bekapcsolódunk októberben a Liszt-napokhoz és májusban a gyereknapi
rendezvényekhez. Kisebb kiállításokat is szoktunk szervezni olvasmányélmények
alapján készült rajzokból..
n Lapunk megjelenésének napján több program is várja az érdeklődőket a magyar kultúra napja alkalmából.
Január 22-én, délután 5 órakor Tan’Art címmel, az Ady-iskola képzőművész
tanárainak (Farkas Ferenc, Fischer György, Frimmel Gyula, Nagy Szilvia, Tánczos
György, Tóth Norbert) alkotásaiból nyílik tárlat a Városi Hangverseny- és
Kiállítóteremben.
Ugyanitt, 19 órától kerül megrendezésre a kultúra napi gálaest, ahol többek
között Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész koncertjét tekinthetik
meg az érdeklődők. Az est házigazdája Besenczi Árpád, a Hevesi Sándor Színház
igazgatója lesz. A gálaműsor alatt átadásra kerül a Kultúra Mecénása Díj is.
A jobb közbiztonságért
n Új rendőrőrsöt adtak át Pózván, ahol egyelőre három körzeti megbízott látja el a szolgálatot. A zalaegerszegi városrészében az elmúlt néhány évben nem volt rendőrőrs, melynek létrehozását a jobb közbiztonság érdekében kezdeményezték az ott élők.
Prok József rendőr alezredes, a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság vezetője köszöntőjében elmondta, a tulajdon elleni szabálysértések olyan szinten elszaporodtak, hogy a lakosság 2011 elején fórumot hívott össze. A rendőrség és az önkormányzat ezt követően döntött az iroda kialakításáról, melyet panaszaikkal bátran felkereshetnek az emberek. Mint fogalmazott, a fokozott rendőri jelenlét célja, hogy jobbá váljon a közbiztonság Pózván.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere azt hangsúlyozta, fontosnak tartották a közbiztonság megszilárdítását Pózván, ahol ezen a téren több probléma jelentkezett, mint a többi városrészben. A polgármester utalt arra, hogy az elmúlt évben hárommillió forinttal segítették a rendőrség munkáját. Kétmillió forintból a térfigyelő kamerarendszert bővítették, egymillió forintból pedig informatikai eszközöket vásároltak elsősorban a körzeti megbízottak számára. A polgármester azt kívánta, hogy ne legyen sok dolga a rendőröknek, és Pózva is olyan biztonságos legyen, mint a város többi része.
A rendőrőrsöt mintegy 300 ezer forintból alakították ki a közösségi házban, amit az ünnepség végén megtekintettek. Gyutai Csaba polgármester átadta a laptopot a körzeti megbízottnak. Megemlítette, ahogy az önkormányzat lehetőségei engedik, egy szolgálati gépkocsival is segíteni kívánják a pózvai rendőrök munkáját.