Működési hiányt nem tartalmaz

12 milliárd 904 millió forintos főösszeggel fogadták el az idei évi költségvetés

n Múlt év decemberéhez képest jelentősen javult a város költségvetésének pozíciója, melyet segített az a 800 millió forintos kormányzati támogatás, mellyel a jól gazdálkodó városokat segítették. Minderről Gyutai Csaba polgármester beszélt a költségvetés tárgyalásakor, a közgyűlés múlt heti ülésén. Hangsúlyozta: sikerül olyan példaértékű költségvetési rendeletet készíteni, amely nem tartalmaz működésihitel-felvételt, nem terveznek működési hiányt.

A városi büdzsé főösszege 12 milliárd 904 millió forint, ez lényegesen kevesebb, mint az elmúlt években. Ennek oka, hogy jelentős átalakításon ment keresztül az önkormányzati szféra, az állam több feladatot is átvett. Saját forrásból 700 millió forintos fejlesztést tartalmaz a költségvetés, és mint Gyutai Csaba kiemelte: a tavalyi iparűzésiadó-bevétel 500 millió forinttal lett több a vártnál. A bevételeket 9 milliárd 755 millió forintban határozták meg.
A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán alpolgármester a költségvetéssel kapcsolatban elmondta: több nagy pályázati lehetőséggel is számolnak, melynek hatására több milliárd forintos fejlesztést tudna megvalósítani Zalaegerszeg. Bíznak a sikerben. Kiemelte: a humánágazat számai kedvezőek a költségvetésben. A szociális szférára 232 millió, az oktatási és ifjúsági területre 112 millió forint jut. A sport támogatása 259 millió forint. A humánigazgatás 334 millió forinttal szerepel a költségvetésben. A teljes városi intézményrendszer működtetésére 6 milliárd 233 millió forintot költenek.

Balaicz Zoltán beszámolt arról is, hogy a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat 26 százalékos alapítói hányaddal, 780 ezer forintos törzsbetéttel, részt vegyen a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. megalapításában. Elhangzott továbbá, hogy az önkormányzat nem tudja vállalni a TISZK Szakképzés-szervezési Közhasznú Nonprofit Kft. fenntartásával járó költségeket. A szakképző központ az államhoz kerül. A képviselők döntöttek a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány megszüntetéséről, tekintettel arra, hogy az eddigi feladatokról az állam gondoskodik.
Tárgyalt a testület a város idegenforgalmi koncepciójának a megújításáról, és úgy döntött, munkacsoportot hoz létre az előkészítésre és az új koncepció kidolgozására. A munkacsoport vezetője Doszpoth Attila alpolgármester.

vissza az elejére

Befutok Egerszegre

Aki mellőzi a négykerekűt

n Szeretem az extrém dolgokat – mondja Sifterné Doszpot Andrea, s erről kétséget sem hagy néhány tény. Például nyáron futva jár a munkahelyére, ami oda-vissza 20 kilométeres távot jelent, kétszer vett részt 12 órás futáson, egyik alkalommal sérülten, veszélyes tereptúrából sem volt hiány, s tervezi, hogy körbefutja az idén a Balatont.

Bánfi Katalin

– Már főiskolás koromban is futottam, de nem komolyan (értsd tíz kilométereket), majd a nagyobbik lányom születése után nyári futó lettem, s öt évvel ezelőtt kezdtem ezzel komolyan foglalkozni, bár csak hobbi szinten. S amikor egy ismerősöm elhívott egy félmaratonra, nem is akartam indulni, mert mit keresnék én egy versenyen. S kapásból harmadik lettem – idézi fel a kezdeteket –, de aztán gyorsan gyűltek a dobogós helyek. Utoljára a Szilveszteri maratonon végzett a legjobbak között. 2010-ben vett részt az első hegyi maratonon, 2011-ben az első tizenkét órás futáson, ahol lesérült útközben – 100 kilométert terveztem megtenni, de végül 116 lett belőle. Aztán 3 hétig nem sportolhattam, mert sérült volt a lábam. Aztán újra kezdtem. Egyszerűen nem tudom abbahagyni. Inkább futok sérülten, mint hogy ne fussak.

– S mit szól ehhez a család?
– A férjem ezekért a dolgokért haragszik, egyébként nagy támaszom. Mellettem volt a tizenkét órás futáskor, inni adott, borogatást, mert mindezt tűző napon és aszfaltos pályán kellett teljesíteni.
– Pihenés nincs közben?
– Én néhány percet pihentem, volt aki akár egy órát is. Ez nem tilalom. A lényeg, hogy tizenkét óra alatt mekkora távot fut valaki. Én nem pihenni mentem oda, s második alkalommal sérülés nélkül már 121,5 kilométert futottam. Az idén is indulni fogok, április végén. Van 24 órás futás is, azt egyelőre nem tervezem. Az UltraBalaton is tervben van. Ez azt jelenti, hogy 32 órás szintidőn belül kell a tavat körbefutni. Ehhez emelnem kell az edzésidőt is.

– Ez mit jelent pontosan?
– Hét közben csak egy órát futok, hétvégén viszont öt-hat órát.
– Így menekülsz el a házimunka elől?
– Nem, elvégzem azt is. Bár eleinte jobban elfáradtam. A lányaim is nagyok, most már jobban belefér a programba. Nagyobbik lányom is szeret futni.
– Mi jó a futásban?
– Nekem ez a társasági élet, a kikapcsolódás, a hobbi, amellett, hogy az immunrendszerem is erős. A Zalaegerszegi Aszfaltszaggatók Sportegyesület tagja vagyok. Nagypáliban lakom, innét befutok edzésre, aztán a városban futunk a többiekkel, lassú beszélgetős tempóban. Egyedül nem szeretnék városban futni, s egyik csapattársam, Szittár Rudolf nagy húzóerőt jelent. Futok télen-nyáron, bármilyen az időjárás, mínusz 15 foktól plusz 40-ig. Nyáron gondoltam, hogy a gyerekeket nem kell iskolába vinni, miért is járok én autóval Egerszegre. Így aztán korábban keltem, s befutottam a védőnői rendelőbe. Délután a nagy hőségben ez sokkal nehezebb, plusz ilyenkor hátizsákom is van itallal vagy a bevásárlással. Mondják is néha, ki ez az őrült? De nem én vagyok az egyetlen a környéken, aki futva jár munkába, van egy futó, aki télen-nyáron ezt teszi.

– Milyen az étrended?
– Semmi különös, átlagos étrend, bár szénhidrátból keveset igyekszem enni. Üres gyomorral lefutok 10–20 kilométert, az nem gond, hosszú távon viszont menet közben szoktam enni valamilyen energiaszeletet. Másnap aztán a szervezet követeli a részét, akkor pótolom a veszteséget.
– Miért teszed ilyen magasra a lécet?
– Szeretem a kihívásokat, s magamnak szeretnék bizonyítani. S az igazán nagy futók számára csak „babatáv”, amit én megteszek.
– Hogyan motiválnád a fiatalokat mozgásra?
– A hosszútávfutáshoz kell egy bizonyos életkor, az nem a fiatalok sportja, de egyébként futásra biztatnék mindenkit. Jót tesz a stressz ellen.

vissza az elejére

Óvatosan a hólapátolással

Téli nyavalyáink a zord időjárásban

n Az elmúlt hetekben rendesen kijutott a hólapátolásból, ahogy a rendelőkben váll-, hát- és derékfájdalmakkal jelentkező páciensekből. A hólapátolásból eredő sérüléseket ezért is nyugodtan sorolhatjuk a téli betegségek közé. A hideg időjárás milyen betegségeket hoz elő vagy erősít fel? – erről kérdeztük dr. Percs Erika háziorvost.

– Antal Lívia –

– A téli időszakban mégis a leggyakrabban előforduló megbetegedések a felső légúti fertőzések; a hideg-meleg időjárás váltakozása, a nyálkás, párás idő valóssággal melegágya a vírusoknak, közte az influenzavírusnak. Körzetünkben kimondottan influenzás megbetegedést ez idáig nem észleltünk, légúti és meghűléses panaszokkal (rekedtség, köhögés, nátha, orrfolyás, láz stb.) azonban többen felkeresték már rendelőnket. Miután ezen fertőzések hátterében vírusok állnak, csak tüneti kezelést alkalmazunk, antibiotikumok szedése szükségtelen.
A téli időszakra szintén jellemző, és most elég gyakori a hasmenéssel járó megbetegedés. A hirtelen kezdődő, lázzal, hányással társuló vírusfertőzés jellemzője, hogy végigsöpör az iskolai, munkahelyi közösségeken, családokon, de viszonylag gyors lefolyású. Szerencsére betegeink szövődménymentesen gyógyultak ki belőle.

– A meghűléses megbetegedéseknél télen gyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás?
– Jellemzően igen. Körzetünkben a karácsony előtti időszakban fordult elő halmozódás. A tüdőgyulladás kezelésében nagyon hatékonyak a gyógyszerek, a tünetek megszűnése azonban nem egyenlő a gyógyulással, ami több hetet vesz igénybe. A szervezetnek kímélésre lenne szüksége a teljes regenerálódáshoz, de ezt a mai munkahelyi viszonyok nem teszik lehetővé.– Érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetnünk a megelőzésre. Mit tehetünk?
– A téli náthás, köhögős időszakban kerüljük a tömeget, a sétáról, a gyakoribb szellőztetésről ugyanakkor ne feledkezzünk meg. Fordítsunk több figyelmet a higiéniára, mossunk gyakrabban kezet. Igyunk bőségesen folyadékot, szedjünk C-vitamint akár hordós káposzta vagy narancs formájában. Én oltáspárti vagyok. Praxisunkban nagyon sok az idős, több mint 900 fő a 60 év felettiek száma. Amikor az oltás elkezdődik, itt tömött sorok állnak; a térítésmentes influenza elleni oltást eddig 450-en kapták meg. Még mindig érdemes oltást kérni, mert még igazi influenzás megbetegedéssel nem találkoztunk.

– Milyen más betegségeket hoz elő illetve erősít fel a téli időjárás?
– A szinte naponta váltakozó hideg-meleg frontok nem kímélik a szívbetegeket, a magas vérnyomásban szenvedők ingadozó vérnyomás és szubjektív rosszullét miatt jelentkeznek gyakrabban ilyentájt. Felerősödnek a szívritmuszavarok, ami miatt megszaporodnak a szakirányú vizsgálatkérések. Az ízületi bántalmak tekintetében elmondható, hogy a hólapátolás megtette a hatását a rendelőben is; váll-, hát- gerincfájdalmakkal érkeztek a betegek.
Tapasztalataink azt mutatják, fontos beszélnünk a lázas állapotokról. Vannak, akik egy kis hőemelkedéssel már orvoshoz rohannak, míg mások többnapos magas láz után jelentkeznek. Egyik sem jó. A kisebb panaszokat jól lehet kezelni a vény nélkül kapható szerekkel, de természetesen, akinek magas láza van, erős köhögéssel, torokfájdalommal küszködik, orrváladéka, köpete sárgás színű, annak a súlyosabb szövődmények elkerülése érdekében érdemes mielőbb felkeresni háziorvosát.

vissza az elejére