Gazdaság

Gartner kamionjai Európa útjain

Innovációs díjjal ismerték el a nemzetközi közúti árufuvarozót

n A zalaegerszegi központú Gartner Intertrans Hungária Kft. 1991-ben két saját és 34 bérelt kamionnal kezdte meg tevékenységét. A belföldi és nemzetközi árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozó cég ma már 850 saját kamiont üzemeltet. A legutolsó üzleti évében 30 milliárd forint árbevételt elérő közúti szolgáltató foglalkoztatottjai létszámát is folyamatosan növelte; jelenleg 1600 főnek ad munkát. Több mint két évtizedes teljesítményét „Zalaegerszeg Innovációs Díja” kitüntetéssel ismerte el a zalai megyeszékhely önkormányzata a közelmúltban.

– Antal Lívia –

– Huszonkét éve vagyunk jelen Zalaegerszeg gazdasági életében, a Zala Volán Árufuvarozási Igazgatóságból alakult társaságunk. Húsz éve tartozik Ausztria egyik legjelentősebb fuvarozási vállalatához, a Gartner cégcsoporthoz – kezdte a beszélgetést a cég bemutatásával Köves László ügyvezető igazgató. – Fő célként határoztuk meg a folyamatos bővülést, melynek kezdetben komoly korlátja volt a nemzetközi árufuvarozás koncessziós engedélyhez kötött limitje. A növekedés érdekében cégeket vásároltunk, és a közúti árufuvarozás fejlesztése mellett folyamatosan bővítettük a szállítmányozási tevékenységünket és a logisztikai szolgáltatásainkat.
– Milyen elveket követtek fejlesztési stratégiájukban?
– Mindig akkor fejlesztettünk illetve tesszük ma is, mikor erre adottak a feltételek; vagyis cégen belül bírunk azzal a gazdasági háttérrel és erővel, mely szükséges ahhoz, hogy a változtatásokat, az új megoldásokat sikerre vigyük. Fontos elvünk az is, hogy minden bővítésnél, új tevékenység indításánál megnyerjük az érintett dolgozók minősített többségét. Az elmúlt években véghezvitt fejlesztések stratégiánk eredményességét igazolják.

– Hogyan hatott az uniós csatlakozás a cég fejlődésére?
– A csatlakozást megelőzően fontos dátum cégünk életében a 2003-as év, mikor raktározási szolgáltatásunk első üteme elindult Nagykanizsán. Az uniós csatlakozás éve is jelentős dátum, mert megszűnt a koncessziós rendszer. Így a 2004 utáni fejlesztéseinket már csak a piaci lehetőségekhez és a rendelkezésünkre álló erőforrásokhoz kellett igazítani, ami sokkal rugalmasabb és szabadabb üzletpolitikát tett lehetővé. Lényeges növekedés 2008-ban kezdődött. A tulajdonosi döntés alapján cégcsoporton belül Magyarországon jelentős járműparkbővítés indult el. Volt olyan hét az elmúlt években, hogy 40–50 új járművet helyeztünk forgalomba. Jelenleg 850 nyerges szerelvényünk járja Európa útjait, gépjárművezetőink száma 1200 fő, melyből közel 100 fő a női gépjárművezető. Összlétszámunk a kanizsai raktárbázissal, az irodai és műhelybeli munkatársakkal együtt 1600 fő. Ez az uniós csatlakozás előtt 300 fő volt.
– A járműparkbővítés az árbevétel növekedésében is megmutatkozott.
– Az elmúlt üzleti év árbevétele meghaladta a 30 milliárd forintot, ezzel jelenleg társaságunk a megye legnagyobb árbevételű vállalkozása. Az árbevétel, a forgalmi paraméterek és a foglalkoztatottak létszáma alapján országos szinten is a legnagyobbak közé tartozunk a közúti fuvarozásban és a teljes szektorban is, mely a közúti, vasúti, hajó és a légi árufuvarozást foglalja magában.

– A milliós értékek szállítása nagyfokú szakmai tudást és felelősséget követel meg a gépjárművezetőktől. Van-e elegendő jól képzett szakember?
– Mint szinte minden ágazatban, így a fuvarozásban is hiány van szakképzett munkaerőből, így mi is hiányt szenvedünk a jól képzett és gyakorlattal is rendelkező gépjárművezetőkből, még úgy is, hogy az ország számos területéről érkeznek hozzánk a gépjárművezetők. A zalaegerszegi központunkban minden kedden és szerdán tartunk felvételt. Elvárás a C és E kategóriás jogosítvány, a GKI igazolvány (Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány), külön előny, ha a jelentkező rendelkezik ADR-bizonyítvánnyal, ami a veszélyes áruk szállítására jogosít fel. Hazánkban szükséges a PÁV-(pályaalkalmassági)vizsga is, ami szigorúbb előírásnak számít, miután számos európai országban ez nem követelmény. Mindemellett szükség van vám- és rakománykezelési ismeretekre, szakmai nyelvtudásra és nem utolsósorban (nemzetközi) fuvarozói gyakorlatra. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a jelentkezők igen nagy többsége nem rendelkezik kellő szakmai gyakorlattal, sőt a fiatal pályakezdőknek további oktatás szükséges a vezetési gyakorlat erősítése érdekében.
Márpedig óriási szükség lenne jól képzett szakemberekre. Ez nemcsak hazánkban gond, hanem Európa-szerte. Szakmai becslések szerint az utánpótlással és a természetes változásokkal is számolva közel 20 ezer gépjárművezető hiányzik a rendszerből.

– A képzett és gyakorlattal is rendelkező gépjárművezető hiánya a szakképzésben keresendő?
– Állami képzés hiányában a szükséges képesítéseket szaktanfolyamokon szerzik meg a gépjárművezetők önköltségen már évtizedek óta, miközben rengeteget változott ez a munkakör a szakmai tudás, ismeretek és a felelősség tekintetében. A nemzetközi kamionsofőr, mint tevékenység külön szakma lett, mely iskolarendszerű képzést igényel. Január elsejétől életbe lépett változás értelmében: a C és E kategóriás jogosítványt csak 21 éves kor felett lehet megszerezni. Mindez felkínálja az érettségire épülő szakképzés bevezetésének lehetőségét. Társagásunk gyakorlati képzőhelyként szívesen részt venne ebben.

– Említette, hogy várják a gépjárművezetők jelentkezését. Tudnak-e vezetési gyakorlatot biztosítani azoknak, akik nem rendelkeznek ezzel?
– Elsősorban képzett és gyakorlattal rendelkező munkatársak jelentkezését várjuk. De alkalmazunk segéd-gépjárművezetőket is 30–35 fős létszámban, akik gyakorlatot szerezhetnek a betanító gépjárművezetők mellett. Ezt a lehetőséget azért biztosítjuk, mert a felvételi jelentkezésen tapasztaljuk, hogy a fiatalok szívesen végeznék ezt a munkát, de nem rendelkeznek elégséges szakmai tapasztalattal.
– Milyen lehetőséget lát a vasi–zalai kiemelt járműipari központban?
– A járműipar húzóágazatnak számít ma Magyarországon és folyamatosan növekszik. Ez egy jelentős tendencia, melyre alapozni lehet egy szakmai szövetséget. Ahhoz, hogy ez az együttműködés sikeres legyen, végre kell hajtani a kívánt infrastrukturális fejlesztéseket és bővíteni, újítani kell a szakképzést. A magyar beszállítói arány növelése érdekében a térségben lévő vállalatoknak is tenniük kell. A versenyképes termelési kultúra fejlesztésében fontos elvárás az innovációs képesség. Társaságunknál az innovatív gondolkodást és cselekvést nem csak a technológiai fejlesztéseinkben, hanem a vállalati működésünk teljes területén alkalmazzuk. Úgy vélem, az innovációs díjjal a fejlesztések mellett ezt a szemléletet ismerték el.

vissza az elejére