Örömzene klasszikus rock alapon
Örömzene klasszikus rock alapon
Magyar szövegek „a hetedik” módra
n Ötödik éve zenélnek együtt. Főleg klasszikus rock- és blues-zenekarok feldolgozásait játsszák magyarul, saját fordításban, de az utóbbi időben ők is írnak dalokat. A Hetedik együttes története tulajdonképpen a polgármesteri hivatalban kezdődött, hiszen néhány rockzenét kedvelő, jó barátságban lévő kolléga ötlete volt a zenekar-alapítás, melyhez persze „külsősök” is csatlakoztak.
– pánczélPetra –
Az együttes nevéről legtöbben József Attila A hetedik című versére, na meg annak
Hobó-átiratára asszociálnak: „A hetedik Te magad légy!” Ennyire tudatos volt a
névválasztás? – kérdeztük az együttes legutóbbi próbáján Mihálykó Béla
basszusgitárost.
– Ennyire talán nem, hiszen eleinte a többiek azon viccelődtek, hogy azért ezt a
nevet választottuk, mert a hetedik emeleten laktam. Ez persze nem igaz. Tény,
hogy szeretjük József Attilát is, Hobót is, a hetes szám pedig a számmisztikában
és a népmesében is fontos. Sőt, talán még az is benne van, hogy Isten hat nap
alatt teremtette a világot, a hetediken pedig megpihent. Mi egy hobbizenekar
vagyunk, a szabadidőnkben zenélünk, ha úgy tetszik, örömzenét játszunk.
Egyiküknek sem főállása a zenélés, senki sem akar meggazdagodni belőle, és –
ahogy a Béla fogalmazott – mindenki „szerelemből” zenél. Annál is inkább, mert
mindenkinek megvan a hétköznapi foglalkozása – jogász, informatikus, mérnök,
közgazdász egyaránt van a tagok között –, a közös zenélést mégis fontosnak
érzik. A Henics Attila (gitár), Kovács Gábor (ének), Mihálykó Béla
(basszusgitár), Molnár Sándor (szólógitár), Takács Tibor (dob) alkotta csapat
különösebb zenei előképzettséggel nem rendelkezik, de mindenki zenélt már
korábban is; ha máskor nem, hát az egyetemi évek alatt. Henics Attila pedig már
több egerszegi együttesben is megfordult az elmúlt évtizedekben, hol
gitárosként, hol szaxofonosként. Mihálykó Béla szerint a rockműfaj adta magát,
mert mindannyian ebben a közegben mozognak, ilyen zenéket hallgatnak. Hogy éppen
melyik klasszikus előadó dalát dolgozzák fel, azt is közösen találják ki. A
külföldi kedvencek közül eddig főleg a The Cult-, Doors-, Rolling Stones-, Deep
Purple-nóták szerepeltek a repertoáron. Mostanában viszont egyre több saját
számuk is van.
A dalszövegeket Kovács Gábor írja és fordítja. Mint mondta, eleinte a kényszer
szülte, hogy ő legyen a fordító, mert saját dalaik nem voltak, a hagyományos,
jól ismert magyar változatoktól pedig szerettek volna eltérni. A Hetedik
feldolgozásai között vannak olyan interpretációk is, amiket tudomásuk szerint
ebben a formában magyarul még nem játszott senki. Egyre több azonban a saját
szerzemény, s a dalok szövegét szintén Gábor írja. Elárulta: már egyetemista
korában próbálkozott versírással, és néhány számba bele is csempészte a korábbi
gondolatokat. Kezdetben furcsa volt az egész, hiszen soha nem énekelt, és
verselt nyilvánosan, de a többiek biztatták, és a közönség is jól fogadta a
szereplést a koncerteken.
Nem titok, hogy Kovács Gábor civilben Zalaegerszeg város jegyzője. Hogy a
hivatali munka és a rockzene kritikus műfaja hogyan egyeztethető össze? Szerinte
ez egyáltalán nem gond, hiszen a zene számára a kikapcsolódást, feltöltődést
jelenti. A dalaik pedig maximum önmagukkal szembeni kritikákat fogalmaznak meg.
Sokkal inkább hangulatokról, érzésekről szólnak a számok. Na, meg egy közös,
munka utáni zenélésről, vagy egy jó hétvégi koncertről, melyre elhívják
barátaikat, kollégáikat. A fiúk egyébként akkor is próbálnak hetente egyszer, ha
éppen nem készülnek fellépésre, hiszen ilyenkor új ötletek, inspirációk
születnek. Bár főleg zalaegerszegi klubokban koncerteznek, az elmúlt években
játszottak már Budapesten, Szombathelyen, Lentiben és Celldömölkön is.
A Hetedik legközelebbi koncertjére pedig március 16-án a Grabowsky Caféban kerül
sor.
Energia és izzás a gönczi Galériában
n Igazi színterápia Borbás Helga festőművész pénteken nyílt kiállítása. A komor, szürke február végi időben felüdülés a Keresztury VMK Gönczi Galériájában sétálni az impulzív erejű képek között. Néhány festménynek már a címe is – Energia, Izzás, Kezdődjön – a tavasz közeledtét sürgeti.
– pP –
Persze ez csak belemagyarázás, vágyálom; a képek ugyanis
egyáltalán nem az évszakváltás alkalmából készültek. Borbás Helga művészetében
mindig is a színeknek, sőt a színek kavalkádjának volt hangsúlyos szerepe. Ez az
erőteljes izzás azonban korántsem tolakodó. Jól átgondolt (vagy inkább szépen
megálmodott) rendszere van a színhasználatnak. Olyannyira, hogy a látvány
nemcsak feltölti, hanem időnként nyugtató, már-már meditatív állapotba is
juttatja a nézőt.
A zalaegerszegi születésű, jelenleg Bécsben élő képzőművész először
divattervezőnek tanult Szombathelyen, majd a Berzsenyi Dániel Főiskolán szerzett
rajztanári diplomát. Ezt követően pedig a pécsi egyetem művészeti karának festő
szakán végzett, Tolvaly Ernő tanítványaként. Tanított a zalaegerszegi
Ady-iskolában, majd a Kölcsey-gimnáziumban, négy éve pedig Bécsben él és alkot.
Ahogy a kiállító művészt köszöntő Balaicz Zoltán alpolgármester mondta: nem
csoda, hogy Helga korán rajzolni kezdett, hiszen édesapja Borbás György, a
Zrínyi-gimnázium egykori rajztanára volt. Tehetségét jelzi, hogy számos egyéni
és csoportos kiállításon van már túl, két évig a város művészeti ösztöndíjasa
volt, 2010-ben pedig a bécsi Time Galerie-ben is nyílt önálló tárlata. Az
alpolgármester szerint Borbás Helga személyében ismét egy olyan alkotóművészt
köszönthetünk, aki messzire viheti a város hírét.
A torzó nem töredék, hanem tudatosan félig elkészített figura – mondta a
tárlatot megnyitva Horváth M. Zoltán képzőművész, utalva a kiállítás egyik
hangsúlyos részére. Borbás Helga ugyanis az elmúlt időszakban több mint
háromszáz rajzot készített Rodin „A sétáló ember” című torzójáról. Ebből
választott ki a mostani bemutatóra néhányat. A tanulmányok jelzik egyrészt a
vizsgálódást, másrészt viszont a tárgytól való elidegenedést is.
Más megközelítésben ugyan, de szintén aktokat, torzókat rejt a tárlat második
része. Azonos méretű, ám pulzáló színekből (egy helyütt papírzacskóból)
előbukkanó mezítelen figurákat látunk, ha kellő távolságból szemléljük a
festményeket. A képzőművész szerint zaklatott, expresszív színek hullámzása
jellemzi a képek ezen csoportját, melyeken az alakok, mintha félre-exponált
röntgenképek lennének. A tárlat harmadik részét pedig az energia-képek alkotják.
A vöröses, narancsos árnyalatok sok helyen letisztult kékbe, nyugtató sárgába –
néhol kozmoszt idéző színekbe – mennek át. Csak a farost kihasadása a képből
tereli vissza a valóságba a nézőt.
Igaz, amit Horváth M. Zoltán a megnyitó végén mondott: nem könnyű kiállítás ez.
Az elsőre játékosnak tűnő színesség és izzás mögött ugyanis sokkal mélyebb
dimenziók tárulnak fel, ha kellően figyelünk. A hatás pedig több napig is
eltarthat.
A tárlat március 20-ig látogatható.
n Már csak pár nap, és március hava talán meghozza végre a jó időt. A Boróka virágboltban már majdnem egy hónapja beköszöntött a tavasz: színes kankalinok, illatos jácint és nárcisz hívogatja a vevőket a Kossuth utcai üzlet (a szalagház Dísz tér felöli részén) kirakatában.
A féléve megújult, otthonos virágüzletben a növények mellett egyedi
ajándéktárgyak, kézműves-termékek, természetes alapanyagokból készült szappanok,
hazai csokoládék és bonbonok várják a vásárlókat. Fontos szempont az üzlet
szemléletében a frissesség, az egyediség és a figyelmesség – mondja Sümeghy Bori
üzletvezető. Ennek az igénynek igyekeznek megfelelni a csokrok, koszorúk,
valamint az esküvői virágdíszek készítésekor.
Március 8-ára, nőnapra, a hölgyek felköszöntésére extra cserepes és vágott virág
kínálattal várják a vevőket. Előrendelést is fogadnak, nagyobb mennyiség esetére
kedvezményes árral!
A tavasz és a húsvét jegyében vidám ajtó- és asztaldíszek, egyéb dekorációk és
egyre több kerti növény színesíti majd hétről hétre a kínálatot.
A virágüzletben várnak mindenkit, aki szeret rácsodálkozni a növények
szépségére, vagy aki kedveli az igényes, egyedi ajándékokat és csokoládét.
A Boróka Virág-kupon felmutatóinak 10 százalék kedvezmény jár minden termék
árából, március 5-éig!